Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-99
A Nemzetgyűlés 99. ülése 1920. évi szeptember hó 9-én, csütörtökön. 22$ galmi adóval, amely ezer koronánként ötven korona... B: Korányi Frigyes pénzügyminister: Nem lehet összehasonlítani kettőt! Gaal Gaszton :.... ha tehát én azt veszem, hogy az ezer koronánál a nullát: az öt fillért negyvenszeresére emeli a t. pénzügyminisíer ur, hát ebből mi jön ki ? Ebből megint egy másik, a nullánál nem nagyon sokkal nagyobb összeg jön ki. (Ugy van ! Ugy van ! a jobb- és a szélsbbaloldalon.) Azt mondja azonban a mélyen t. pénzügyminister ur, •— mondta, gondolom, itt a Házban is, de a pénzügyi bizottságban hallottuk tőle, — hogy amennyiben feljebb emelné a tőzsdei forgalmi adót, béből a tőzsdének krachja származnék ; az a szép intézmény, amely Budapesten naponként százmilliókban játszik, egyszerűen kivándorolna az országból, vagy elvándorolna lebuj okba, kávéházakba ; illegitim ügyletek alakjában kötnék meg azokat a százmilliós üzleteket és az állam ezek után annyit sem kapna, mint amennyit most kap. A punctum saliense a pénzügyi kormányzat okoskodásának, amely e javaslatot igy terjesztette elénk, az, hogy az államnak véderedményben akkor kevesebb lenne a jövedelme, mert kevesebb játék és kevesebb tőzsdei forgalom mellett, ha jobban is adóztatja meg, kevesebb lesz a bevétele és a minister ur nem meri megreszkirozni, hogy a tőzsdével ilyen kisérletet csináljon, mert ebből esetleg nagy közgazdasági bajok származhatnának. T., Nemzetgyűlés ! En leszek bátor bebizonyítani, hagy az ilyen aggodalmak azokat a pénzintézeteket, amelyek a tőzsdei forgalmat legnagyobb részben, legalább is a legális tőzsdei üzleteket lebonyolítják, aligha vezetik , mert ők lényegesebben magasabb százalékot szednek a tőzsdei forgalom után, mint amilyent a t. minister ur az állam részére kivan beszedni. Itt van ime, egy leszámoló levél. 150 darab magyar hitelrészvény elővételi joga adatott el 46.50 korona , kapott érte a tulajdonos összesen 6975 koronát. Azaz ennyit kapott volna érte, azonban ebből a 6975 koronából levonta az a bank, amely meg volt ezzel bizva, a következő költségeket folvassa) : »Alkuszdijért majdnem három százalékot : 202.50 koronát ; bankjutalékért lefogott 3.85 százalékot : 270 koronát ; állami adó címén lefogott 6.40 koronát, (Mozgás.) és giródíj címén lefogott 8 koronát. Szóval az összes költség a 6975 koronát kitevő eladási ár mellett, amelyet az eladó kapott volna, 468 K 50 fillér és az állami adó ebből mindössze 6 K és 40 fillér. (Nagy mozgás. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Óriási ! Ez a közvetítő kereskedelem !) Azt kérdem, hogy ha megbir egy 6975 koronás tőzsiei ügylet 486 K 50 fillér bankköltséget, (Ugy vin ! Ugy van. !) akkor miért nem bir meg az valamivel lényegesebb emelést az állami adózás terén ? (Ugy van! Ugy van! a szélsőbáloldalon.) Bn ezt a magam egyszerű, de praktikus gazdaeszével sehogy sem tudom megérteni. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Van itt még egyéb csodálatos dolog is, mert" az ember ezekben ösztönt szerüleg bizonyos percentszerüséget keres és azképzeli, hogy ami törvény a 6975 koronás üzletnél, ugyanaz törvény lesz a 29.000 koronás üzletnél is. És azt tapasztaljuk, hogy nem igy van, mert egészen másként ítélnek, nem tudom azért-e, mert ott kisebb összegről volt szó ; másként ítéltek, midőn jóval nagyobb eladásról, 480 hazai bankrészvény elővételi jogának eladásáról volt szó, amelyért a tulajdonos kapott volna 29.120 koronát. Ebből levontak alkuszdíjért 121 koronát, szóval sokkal kevesebbet, mint előbb a 6975 koronánál (percentualiter a másik 3 százalék volt, ez pedig csak 0.12 százalék) ; levont a bank jutalékért 224 koronát, tehát ez is kevesebb, mint az előző ügyletnél ; adóban többet fizettetett az illetővel : 15.40 koronát ; ami pedig a legcsodálatosabb : a giróköltség felugrik 96 koronára, szemben a másik 8 koronájával, holott az összeg csak ötszöröse, tehát ha ötször veszem, csak 40 koronának volna szabad lennie a girókölts égnek. Szóval az összes költség ennél az eladásnál 29.000 korona után 456 korona 40 fillér és ebből az állami adó mindössze 15.40 koronát tesz ki. (Zaj. Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Skandalum !) \ T. Nemzetgyűlés Î Ebből láthatjuk azt, hogy a tőzsdei ügylet—— ugy látszik — egy kicsit többet megbir, mint amennyit a t. pénzügyminister ur annak imputai. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. Felkiáltások jobbfelől : 5%-os !) Ha a tisztelt bankok, ügynökök, girókasszák és nem tudom mik,minden tőzsdeügyletről le tudják fölözni a maguk nagy hasznát, nem tartón» indokoltnak, jogosnak és igazságosnak, — pláne akkor, mikor a reál vagyonnal szemben a teljesítőképesség legvégső határáig megy el a javaslat — hogy akkor egy ilyen szabadalmat tartsunk fenn és vegyünk át abból a'z átkosnak nevezett szabadelvű mSítból és az egész magyar közönség évtizedes sürgetésének ellenére se merjünk hozzányúlni azokhoz az anomáliákhoz, amelyeket a tőzsde megadózásánál tapasztalunk. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Egyáltalában nem akarok oly intézkedéseket előidéztetni, amelyek a tőzsdei reális forgalmat tönkreteszik. B. Korányi Frigyes pénzügyminister: Nem tudja megítélni, az a baj ! >* Gaal Gaszton : A kulisszt azonban nem sajnálom, azt a lélek és minden morális erő nélküli játékot, amely a tőzsdén folyik, ahol egyesek napról-napra milliókat keresnek, amibőt az állam soha egy fillért sem lát, mert egyszerűen zsebre keresnek ; ahol a tőzsdei forgalom éven! é.it száz milliárdra rug és e száz milliárdból az állam idáig nem látott többet, mint tíz millió koronát . . . (Zaj. Ellenmondások a középen.) B, Korányi Frigyes pénzügyminister: Nono!
