Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-98

À Nemzetgyűlés 98. ülése 1920. évi szeptember hó 4-én, szombaton. 20Ô Drozdy Győző: Igen! A Binet Simon-féle módszerrel. íme átadom a t. Ház bármelyik tagjának, méltóztassék megnézni az intelligencia-vizsgálat eredményét, amely megállapitotta

} hogy két esztendővel haladja tűi a korát. Es méltóztassék megnézni ennek a gyermeknek egész évi iskolai dolgozatait. Usetty Ferenc : Akkor nem való az elsőbe. Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : Taníttassák külön. Akkor nem való normális fejlődési! gyermekek közé. Drozdy Győző: Ha csinált volna a minister ur a zsenik számára iskolát, akkor ezt ott el lehetne helyezni, (Derültség balfelöl.) de amig ilyen nincs, addig az illető gyermeket a gimnáziumból kitaszítani nem lehet. Akit érdekel a dolog, méltóztassék megnézni. Megjegyzem azonban, hogy ebből nem vagyok hajlandó — ezt hangsúlyozom — zsidókérdést csinálni, mert ugyanilyen esetek számtalanszor előfordultak keresztény gyerekekkel szemben is ; tehát ez nem zsidókérdés, hanem kereszténykérdés. A vallás- és közoktatásügyi minister ur különösen azért rótt meg engem, mintha azt állítottam volna, hogy a keresztény magyar gyerekeknek a fejlődése, illetőleg az értelmisége sokkal alacsonyabb fokon áll, mint a zsidógyerekeké. Haller István vallás- és közoktatásügyi minister: 10 éves korában! Drozdy Győző : Nos, hát én azt mondottam, •— és aki beszédemet elolvassa, meg is győződik róla — hogy a formális tudományokba, az elméleti dolgokban a zsidó gyerek valóban megelőzi a 10 esztendős keresztény magyar gyereket ; ellenben ott, ahol teremtésről van szó, ahol az alkotó erő nyilvánul meg, a magyar gyerek sokkal erősebb. Ez is benne van a beszédemben. Már most nézzük, miért irányul ez a rendelet a keresztény magyar gyerekek ellen? Azért, mert ezen a felvételi vizsgán nem a teremtő erőt, nem az intuíciót, nem a nagy alkotásokra való képességet vizsgálják, hanem a felvételi vizsgán vizsgálják a közönséges iskolai formális tudást, egyes szabályok recitálását, vagy pedig a helyesírást. Usetty Ferenc : Akkor nem ismeri a modern vizsgáztatást. Drozdy Győző: Egy kicsit ismerem. Gunda Jenő : Honnan ismerné ? Hiszen agitált egész életében! Drozdy Győző: Argumentumul hozta fel a vallás- és közoktatásügyi minister ur Pintér Jenő főigazgató ur nyilatkozatát. Nekem is van e nyilatkozatra nézve tárgybavágó véleményem, mert épen itt fogom bebizonyítani, hogy e felvételi vizsgálatok módszere tarthatatlan és lehetetlen. A főigazgató ur a következőket mondja (olvassa): »Azok a tanulók, akik most nem NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ, 1920—1921* — V, KÖTET. állották meg sikerrel a felvételi vizsgát, beiratkozhatnak a polgári iskola első osztályába.« — Erről már beszéltünk. — »Hogy mennyire szükség volt erre a felvételi vizsga rendszerre, azt épen a vizsgálatok eredményei mutatják. Különösen az írásbeli dolgozatoknál szereztek megdöbbentő tapasztalatokat a tanárok. Egyenesen elrémítő, milyen képtelen és lehetetlen Írásbeli dolgozatokat produkáltak az elemi iskola négy osztályát sikerrel elvégzett növendékek. Távol áll tőlünk, hogy emiatt csak a legcsekélyebb mértékben szemrehányásokkal illessük az elemi iskolai tantestületet. A magyarázat jórészt itt is a mostoha viszonyokban keresendő stb.« En nem vagyok hajlandó elismerni azt, hogy ezek a gyerekek valamivel is rosszabbul irtak volna, mint ahogyan az eddigi oktatásuk alapján irniok adatott és irniok kellett volna. Az irás •vizsgálása, nem mondom, némi támpontot nyújthat az értelmiségnek, az intelligenciának megvizsgálására, de pár nyelvtani szabály elmondása, meg aztán a helyesirásnak... Usetty Ferenc: Nem is kérdeztek nyelvtani dolgot ! Drozdy Győző : Benne van a rendeletben, hogy a főbb nyelvtani alakzatokat kell kérdezni. Különben is nem tudja képviselő ur sem, hogy kérdezték-e vagy nem. Usetty Ferenc: Ott voltam. Drozdy Győző: Én tudok esetet, amikor kérdezték. Haller István vallás és közoktatásügyi minister: Minden vizsgálatot felülvizsgáljon a Nemzetgyűlés? (Zaj.) Drozdy Győző: Én nem hozok fel eseteket, de ez egy országos jelentőségű kérdés. Az irás tanítása az elemi iskolában nem fejeződik be a IV. osztálynál. Azért hatosztályu az elemi iskola, hogy az irás tanítását a VI. osztály fejezze be. Aki tehát a IV. osztályban nem tud helyesen irni, abból még lehet nagyon kitűnő gimnáziumi tanuló és ha ezt a szót, hogy »királlyá« talán csak egy »ly«-lyel irja, még kitűnő tudós válhat belőle. Haller István vallás és közoktatásügyi minister : Kitűnő tudóssá lehet akkor is, ha nem jár gimnáziumba. Hornyánszky Zoltán ; Valami mérték csak kell. Drozdy Győző: Kell; de nem ez a mérték, hanem olyan, ahol a gyermekeknek valódi képességét állapítjuk meg. Példának felhozom a sárközi tanulók esetét, azokét a 10 esztendős gyerekekét, akik egy egészen uj stílust mutattak fel. Ezek sem tudták a nyelvtani szabályokat, de tessék megnézni azokat a rajzokat, amelyek gyönyörű színekkel egy uj stílust, szinte az ősi magyar stílust hozták elénk. (Derültség.) Gunda Jenő: Ezek csodagyerekek! (Derültség balfelől.) , 27