Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-97

À Nemzetgyűlés 97. ülése 19É0. 'évi szeptember tiő 3-án, pénte'ken. Í95 olyan okmány birtokába, amely mindezt tar­talmazza és sok olyan hadviselt van, aki azt nem tudja megszerezni, mert vagy a csapatteste feloszlott és az iratok megsemmisültek, vagy pedig olyan területen volnának csak megtalál­hatók, — Bécsben, vagy Magyarország meg­szállott területén — amelyhez közel nem férhet. Az az aggodalom jogosult panasz tehát, hogy szeptember 15-ig ezt és sok más ilyen okmányt fizikai idő és lehetőség hiányában nem tudják beszerezni. Haller István vallás- és közoktatásügyi mi­niszter: Ez csak ajánlatos, nem kötelező. Ezzel a saját igazolását könnyiti meg, de nem "kötelező. Ez csak ajánlva van. Pető Sándor: Tudomásul veszem, azonban mindenesetre nagyon kérem, hogy a minister ur ennek valami hatályosabb módon is kifejezést adjon . . . Haller István vallás- és közoktatásügyi minister: Itt van a rendeletem! Pető Sándor: . . . egy rendelettel. Az a sok okmány, amelynek beszerzése fizikailag le­hetetlen, roppant nagy aggodalmat kelt az ér­dekelt körökben aziránt, hogy az megint sok ürügy lesz arra, hogy ők a tanulmányaikat az egyetemen ne folytathassák. Nagyon örülök, ha ebbeli aggályaimat el méltóztatik oszlatni. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a tárgyalásra szánt idő már letelt. Kérem. tehát, méltóztassék mondanivalóját a lehetőség szerint rövidre fogni. Pető Sándor: Igenis. A numerus clausus elvére alapított törvényjavaslatot nem fogadom el. Nem fogadom el azért, mert én sem a tudo­mányra, sem a tanításra, sem a tanulás lehető­ségére ettől jót nem várok. Nincs az az objektiv bizottság, nincs az az emberi koponya, amely fel tudná kétségtelen bizo­nyossággal ismerni egy ifjúnál azt, hogy tehet­sége, akarata, •ambíciója szerint milyen pályára van hivatva és milyen pálya az, amelyen önmagá­nak, embertársainak és a hazának legtöbb szolgá­latot tehet. Nincs az a hatóság, amelyre az ilyen kiválóé a tas rábízható volna. Ha lehetséges is ez a falanszter-rendszer mindenféle foglalkozásban, nem kövétkezhetik be a tanítás, a tudomány, az ismeretek megszerzése terén. Herodesi munkát végzünk, amidőn oly sok ifjú­nak tesszük lehetetlenné, hogy tanulmányait foly­tathassa. Az élet úgyis megoldja a numerus clau­stist. Azok az emberek, akik tudják, hogy vala­mely pálya nem nyújt tisztességes megélhetést, akik tudják, hogy becsületes munkával is milyen nehéz ma a lateiner embernek megélni, nem fog tolakodni a lateiner pályára. Az élet maga szabja meg a numerus clausust és adja meg a zsinórmér­téket, az irányt. Ennek azután a minister ur mesterséges esz­közei felett az az előnye van, hogy kétségtelen­nagy tehetségek, törekvő elmék, akik esetleg ennek az országnak, a tudománynak és az egész emberiségnek nagy hasznot tudnának hozni, nem lesznek kizárva ; hanem minden törekvő és tanulni vágyó férfi és nő előtt megnyílnak az iskolák kapui. Az iskolák kapuinak bezárása nézetem sze­rint a legkegyetlenebb büntetés, az emberek lel­két teheti beteggé, az országot megfosztja az igazi kultúrától. Amiként ma itt jelszó és programm, hogy minden vagyontalan, birtoktalan embernek egy uj birtokreform hozzon lehetőleg valamit, amiből megélhet s amin dolgozhatik, ugy én nem képzelek el olyan emberi lelket, amely beteggé ne lenne, amelyet bénává és nyomorékká ne ten­nénk, ha kihirdetik előtte, hogy nem dukál neki az oktatás, a nevelés, a tudás, hanem mesterséges törvényekkel sorozzák az embereket, és az egyiknek megadjuk a lehetőséget, hogy múverfteéget, tudást szerezzen és majdan magának és az emberiség hasznára értékesítse, a másikat minden értéktől elzárjuk. Ez nem kulturmunka, hanem antikultur munka, azért tiem fogadom el a javaslatot. Elnök : A tárgyalásra szánt idő letelt, ennél­fogva indítványt teszek a következő ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. Javaslom a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a leg­közelebbi ülését holnap, szombaton, azaz augusztus hó 4-én délelőtt 10 órakor tartsa s napirendje le­gyen 1. a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése, 2. az indítvány- és interpellációs-könyvek felolva­sása, 3. a kivándorlási tanács 8 tagjának megválasz­tása, 4. a tudományegyetemekre, műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozá­sáról a vallás- és közoktatásügyi minister ur tör­vényjavaslata, ezzel kapcsolatban a Magyar Zsidó Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségének kér­vénye, 5. némely illeték, továbbá az értékpapír­forgalmi adó (tőzsdeadó) és a játékkártyabélyeg felemeléséről a pénzügyminister törvényjavaslata* Végül bejelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Haller István vallás- és közoktatásügyi minister ur a holnapi ülésen kivan válaszolni Diozdy Győző képviselő urnák szeptember hó 1-én a középiskolai felvételi vizsgák tárgyában hozzá intézett inter­pellációjára. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? A pénzügyminister ur kivan szólni. B. Korányi Frigyes pénzügyminister : T. Nem­zetgyűlés S Minthogy a tudományegyetemekre való beiratkozásról szóló tárgyalás alatt lévő törvény­javaslat vitája előreláthatólag még hosszabb ideig el fog húzódni, amennyiben még számos szónok van szólásra feljegyezve, másrészről pedig itt van az illetéktörvényjavaslat, amelynek mentől gyor­sabb keresztülvitele igen nagy fontosságú, mert hiszen minden elmulasztott nap milliókba kerül az államnak, nagyon kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a napirendet módosítva, olyképen méltóztassék megállapítani, hogy a 4. pont helyére kerüljön az illetékjavaslatok tárgyalása és 5. pont legyen a tudományegyetemi beiratkozásokra vonatkozó törvényjavaslat. (Hehjeslés.) 25*

Next

/
Thumbnails
Contents