Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-91
A Nemzetgyűlés 91. ülése 1920. évi augusztus hó 25-én, szerdán. 11 bűncselekménye, úgyhogy a dán törvényhozáshoz annak idején 180.000 nő kérvényt adott be, melyben kérik, hogy a nők szabadsága és élete ellen elkövetett merényleteket torolják meg. Az akkori igazságügyminister, Alberti erre beadott egy törvényjavaslatot, melyben anélkül, hogy ezt kérték volna, 1905-ben behozta a botbüntetést, de azzal az előfeltétellel, hogy a botbüntetés csak azokra alkalmazható, akiknek áldozatai nagy fájdalmakat szenvedtek végig, melyeknek folytán kórházba kerültek, vagy akiknek munkaképességét a bűncselekmény tartósan megzavarta. Ez volt az a törvényjavaslat, melyet a dán képviselőház 1905-ben négy szótöbbséggel elfogadott. Most kérdezem és meg is felelek rá, hogy mi történt később ezen törvényjavaslat szerzőjével és. magával a büntetéssel. Alberti, a törvényjavaslat szerzője, sikkasztás miatt fegyházba került ; ez lett neki a vége. (Zaj balfelől.) Usetty Ferenc : Ez nincs semmi összefüggésben ! Bródy Ernő; Elmondom a történetét. (Zaj balfelől.) A logikai Összefüggés az, hogy mi történt a törvényjavaslat szerzőjével. (Zajos ellenmondások a bal- és a szélsöbaloldalon. ) Nem változtat a lényegen, ha azt mondom, hogy a dán botbüntetés szerzője sikkasztás miatt fegyházba került, a törvény pedig 1911-ben megszüntettetett, hatályon kivül helyeztetett, úgyhogy nem áll az, amit a törvényjavaslat indokolása felhoz, hogy Dániában ma is érvényben van a törvény. Dániában nincs érvényben a törvény, ennélfogva tehát a dán törvényre mint argumentumra ne méltóztassék hivatkozni. De én megmondom, hol van érvényben a törvény, ha nagyon kíváncsiak a t. képviselőtársaim. Somogyi István; A Balkánon! Bródy Ernő : Koreában érvényben van. A koreai büntetőtörvénykönyv 165. §-a azt mondja, hogy aki olyan dolgot csinál, amit nem szabad tennie, kap 40 botot, ha azt súlyosabban csinálja, kap 80 botot. Oda elmehetünk tanulni. Elmehetünk Kinába is, ahol nincsen jszabadságvesztésbüntetés, ahol vagy halálbüntetés, vagy testi büntetés van. Kínában a bambuszok járják, a kis bambusz és a nagy bambusz járja a büntetésnél ; aki súlyosabb tettet követ el, nagy bambuszt kap, aki kevesebbet követ el, kis bambuszt kap. Ez nem jogállam. Elmehetünk a hottentottákhoz, ott is be van hozva a botbüntetés. Sőt én a szorgos kutatásaimból megállapíthatom, hogy a pápuáknál is megvan. (Derültség jobbfelől, .Zaj és ellenmondás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ez a külföldi joganyag.Nem szabad még elfeledkeznünk Montenegróról, a Balkán e díszéről, ahol 1885-ben szintén behozták a botbüntetést, még pedig a törzsön belül elkövetett lopásokra nézve, amelyek addigelé hőstettek voltak, miután azonb nagyon elszaporodtak, a montenegrói felvilágosodott kormányzat szükségesnek tartotta a botbüntetés behozatalát: igy 1885-ben '— miután az összes európai codexekből kikerült — Montenegróban, igenis, bekerült a botbüntetós törvénybe iktatása. Ez a helyzet a külföld szempontjából. Most azonban jöjjünk Magyarországra. (Felkiáltások balfelől : Itt vagyunk !) Itt vagyunk Magyarországon és engedje meg a t. Nemzetgyűlés, mikor Magyarországról szólok és a magyar jogfejlődésről szólok, akkor keblemet hevitse (Fel* kiáltások balfelöl : A liberalizmus !) a legnagyobb csodálkozás, a legnagyobb bámulat azon szellemóriások iránt, akik Magyarországon a botbüntetés kérdésében harcoltak. Magyarországon a botbüntetés kérdése, egyáltalában a büntetőjogi kodiíikáció kérdése szoros összefüggésben állott milliók felszabadításának, a jobbágyok felszabadításának kérdésével. ( Ugy van ! jobbfelől) Magyarországon a testi büntetés elleni küzdelem nem egyszerűen egy büntetőjogi küzdelem volt, hanem egyúttal politikai küzdelem (Ugy van! jobbfelől.) abban az irányban, hogy a milliók, a jobbágyok, az elnyomottak, az üldözöttek felszabadittassanak. Ez volt Magyarországon a büntetőjogi kodiíikáció kiindulópontja. (Közbeszólások a középen.) Az árdrágítókkal már végeztünk, t. képviselőtársam ! Nem az árdrágítókról van szó ! Én az árdrágítókkal szemben mindent elkövetek, drákói szigorral vagyok képes velük szemben eljárni. Be fogom bizonyítani, hogy most nem azokról van szó. Az árdrágítók köntöse vagy leple alatt nem lehet mindent elkövetni, az árdrágítók köntöse vagy leple alatt nem lehet nekünk balkáni törvényhozást csinálni. Gaal Gaszton ; Az árdrágítóknál is felszólalt a botbüntetés ellen ! Bródy Ernő : Igen, én ott is felszólaltam. Tehát nem az árdrágítókról van szó, ezt mint érvet méltóztassék tehát kihagyni, mert az árdrágítók már büntetve vannak, az már el van intézve. (Derültség balfelől. Felkiáltások: Ne legyen olyan heves!) Es legyen is elintézve mindenki lelkiismerete szerint. Nekem a lelkiismeretem azt parancsolja, hogy felszólaljak a botbüntetés ellen. Gaal Gaszton : Az árdrágítóknál azt mondta : inkább az akasztófát, mint a botbüntetést. Bródy Ernő : Megnyugtathatom t. képviselőtársamat. Az ember élete elleni bűncselekményeknél, a gyilkosságnál be van hozva az akasztófa és a botbüntetés, tehát itt a kívánalom kielégíthető. Bocsánatot kérek, nem akarom megzavartatni magam, tehát rátérek a magyar kérdésre. Magyarországon ez nemcsak a* büntetőjognak a kérdése volt, hanem politikai kérdés is volt ez, t. i. szoros összefüggésben állott a jobbágyok felszabaditásának kérdésével. Mikor az .béri törvényeket meg akarták változtatni,
