Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-96

A Nemzetgyűlés 96. ülése 1920. évi szeptember hó 2-án, csütörtökön. ;

167 mar élt, sót bizonyos tekintetben visszaélt polgárok- \ tói ezt a jogrekvirálást megcsinálja, illetve a jogban való részesedéstói őket elzárja. De a tansza- j badság, bár, mint általában a szabadságjogok, mint közjogi jellegű alapjogok, bármennyire is; általános jogok] nem egyesek részére külön-külön járó jogok s általában fel néni függeszthetők, mégis vannak esetek, amelyekben, igenis, az egye- \ sekre vonatkozólag is felfüggeszthetek magasabb érdekek szempontjából. A magasabb érdekek szempontjából szemben már látom az ellenargumentumokat, a hivatkozást a jogra, az igazságra, az európaiasságra, amelyeket azonban én semmiesetre sem respektálhatok olyan mértékben, hogy ezek vis majort nem ismerhetnének akár az egyén, akár a társadalom, akár az állam élete szempontjából. En a ! modern jog és állam fejlődésének törvényszerűségét nem tekinthetem olyan merev, olyan szinte dogmatikus értelemben, hogy a szabadságjogok integritásán bizonyos tekintetben magasabb állami és nemzeti közérdek szempontjából, népexistencialitás szempontjából ilyen szükséges csorba ne eshetnék. Prohászka Ottokár : Nem is csorba ! Zákány Gyula: Nem is csorba, igen t. képviselő ur, de az elmúlt évtizedek hamis liberális felfogása szerint — megnyugtathatom a t. Nemzetgyűlést — ezt csorbának tekintik, és bizonyos, hogy ezt a szabadságjogok integritása szempont- j jából nagyobb reklámmal és nagyobb dobveréssel fogják csorbának minősifceni, mint az ország területi integritásának csorbáját. Én minden eddigi hamis liberalizmussal szemben vagyok modern és jó szellemben vett módon liberális, de olyan ] értelemben, hogy ennek a szabadságjognak in- ; tegritási sérelmét behunyt szemmel és szívvel lélékkel követem el, ha azt nemzetemnek, az én : keresztény nemzeti fajomnak hegemóniája meg- \ követeli. (Helyeslés a baloldalon.) Én a múltkori botbüntetési törvényjavaslat \ tárgyalásánál hallottam itt hivatkozást bizonyos \ barbár és az európai szinvonal szerint nem eléggé kikulturált népeknek törvényhozási rendszerére, s -pli hallottam emlegetni koreai vagy kinai törvény- \ hozást, hallottam bizonyos balkáni nivóju tör- \ vényhozásról, amely rendszerébe beleiktatta azt, ; amit mi itt minden európai nivóra való hivatkozás, l dacára becsülettel elkövettünk. Én akár koreai, ; akár bármiféle balkáni alkotmánykaptafához nyu- \ lok, ha azt a nemzeti érdekek, országom exisztenciális érdekei megkövetelik, hogy ennek segitségé- • vei azután megkezdhessem a járást és európai arcot ölthessek. T. Nemzetgyűlés ! Most amikor jogilag és magasabb érdekek szempontja szerint rávilágítottam arra, hogy a szabadságjogok egyikének, a tanszabadságnak ezt a bizonyos korlátozó módositását keresztény nemzeti létérdekünk szempontjából meg kell hoznunk, áttérek szorosabb értelemben a törvényjavaslat tárgyalására magára — mondjuk •—3 numerus clausus.a. J , \ •• T. Nemzetgyűlés ! Jó pár évtizede konstatálni kell, és én vagyok annyira tárgyilagos, annyira igafcságszeretó hogy ne hunyjam be szememet az elől a tény elől, hogy Magyarországon — nem mondok évszámot — az utolsó évtizedekbem az utolsó évszázadban, bizonyos szellemi vezetésnek a kicsuszása történt a kárunkra ; bizonyos intellektuális pluszba jutottak itten azok !— akár felekezet, akár bizonyos nemzetiség címén érintem őket — akik, mint a jelenlegi tapasztalat mutatja, nem tanusitották en block, teljes egészükben a nemzeti és keresztényi szellembe való beasszimilálódást, betestesedést, belelkesedést, amelyet az országnak keresztény, nemzeti karaktere megkövetelt volna. Igenis, t. Nemzetgyűlés, mi, keresztény magyarság, bizonyos pironkodással vallhatjuk be azt a tényt, hogy egy intellektuális lecsúszás történt, hogy a szellemi vezetőosztályok Magyarországon kicserélődtek. Hornyánszky Zoltán : Sajnos, igy van ! Zákány Gyula: Kicserélődtek, sajnos, elég gyors ütemben, jórészt saját hibánk folytán, és én vagyok itt annyira tárgyilagos és szánom-bánommal inkább a mellemre ütök, inkább mea culpát mondok, mint hogy ezt arra a bizonyos predomináns szerepre jutott akár felekezetre, akár nemzetiségre, akár fajra toljam, A »Világ« 1916 augusztus 23-iki számába ezt az intellektuális kicserélődést, szellemi fölényt elég kategorikusan állapitja meg, amikor Bölöni György a »Gentry bűnök« c. vezércikkében megállapítja, hogy a magyar intelligencia kicserélődik és a tömegek.szellemi vezetése, az intellgencia hatalma a gentry kizárólagos érdekköréből, ahol azelőtt volt, áttolódott az újonnan kialakult intelligenciának, egy uj középosztálynak — tetszik érteni ? — és legfrissebben a szociális munkásság intelligenciájának a kezébe. Hornyánszky Zoltán : Nem tetszik, de értjük. Zákány Gyula : És azt mondja tovább : »A szellemi hatalom kicsúszott a történelmi osztály kezei közül.« Igazán nem volt szükség arra hogy Bölöni György, a »Világ« vezércikke állapítsa meg ezt a szomorú katasztrofális tényt ; mi magunk kell hogy megállapítsuk, hogy ez igenis igy van. Kovács József : Tapasztaltuk ! Zákány Gyula : Ezt a megállapítást soha semmi nem illusztrálhatja jobban mint épen a mai törvényjavaslat, amely azt célozza, hogy ezt a, szellemi kicserélődést most viszájára csináljuk és ezt a szellemi intellektuális többletet most behozzuk. Nem zárkózhatom el itt attól hogy bizonyos tekintetben a zsidókérdést finoman és tárgyilagosan be ne állítsam. (Derültség baljelől.) Elismerem azt, hogy a zsidóság, a sémi zsidószellem, ugy az európai, de egyáltalán a világkultúrának, valamint a magyar kultúrának is. nagy-nagy szolgálatokat, megbecsült, sőt az a baj, hogy sokszor nagyon is túlbecsült szolgálatokat teljesített. A zsidóság hivatalos orgánuma, a Magyar Zsidóság Almanachja, amely nem régen jelent meg-,- a*67. lap-