Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-96
A Nemzetgyűlés 96. ülése 1920. évi szeptember hó 2-án, csütörtökön, Rakovszky István és Bottlik József elnöklete alatt. Tárgyai: A mult ülés jegyzökönyvének hitelesítése. — A mentelmi bizottság jelentése Huber János képviselő mentelmi ügyében. — A vagyon, az erkölcsiség és a személyiség hatályosabb büntetőjogi védelméről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — A tudományegyetemekre, műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadómiákra való beiratkozás szabályozásáról szóló törvényjavaslat. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. A kormány részéről jelen vannak: Rubinek Gyula, Szabó István (nagyatádi), Haller István, Bleyer Jakab, Szabó István (sókorópátkai). (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 20 perckor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezetni fogja Kontra Aladár jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Szabóky Jenő jegyző ur, a, javaslatok ellen felszólalókat pedig Bródy Ernő jegyző ur. Következik az utolsó ülés jegyzőkönyvének felolvasása hitelesítés céljából. Kérem Kontra Aladár jegyző urat, szíveskedjék a múlt ülés jegyzőkönyvét felolvasni. . Kontra Aladár jegyző (olvassa az 1920. évi szeptember hó 1-én tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök : Van valakinek észrevétele a jegyzőkönyv hitelesitése ellen? (Nines!) Ha nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Elnöki bejelentés nincs. Következik napirend szerint a mentelmi bizottság jelentése Huber János képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rupert Rezső előadó: T. Nemzetgyűlés! A Budapesten megjelenő "»Neue Post« című napilapban 1919 október 23-ikán egy »An Genosse Gündisch et Comp.« feliratú cikk jelent meg. Ebben a cikkben Gründisch Guidó dr. ügyvéd és Herzog Ottó dr., a Gyáriparosok Országos Szövetségének titkárára vonatkozólag többek között a következő állitások foglaltatnak : »ígéretüket soha be nem tartják s mégsem hagynak fel az üzlettel, mert különben miből élnének? A kommunizmus alatt a kommunisztikus jólét dalát zengték« Egy más helyen a cikk oly színben tünteti fel nevezetteket, hogy a bolsevizmus idején a Révai-utcában felállított német színpad s az ott előadott szellemi disznóságokat tartalmazó darabok rájuk vezethetők vissza. Végül pedig azt állítja a cikk, hogy a »Deutsches* Tagblatt« című lapban a kereszténységet sárral piszkolták be s dr. Bleyer Jakab ministert hazafias és keresztény szelleme miatt ki akarták szolgáltatni a vörösöknek. E tényállítások miatt nevezettek, vagyis Gündisch Guidó dr. és Herzog Ottó feljelentést tettek a budapesti kir. törvényszék előtt sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége címén. Az eljárás megindult, annak folyamán kihallgatták Huber János nemzetgyűlési képviselőt is, mint a lapnak felelős szerkesztőjét, aki ellen másodsorban irányult az első feljelentés, t. i. arra az esetre, ha a szerző, aki Euler álnév alatt irta meg a cikket, felelősségre vonható nem volna, őt vonják felelősségre. Huber János kihallgattatván 1919 december 23-án, König Antalt, mint a lap munkatársát jelölte meg szerzőnek. 1920 február 23-án újra kihallgattatván, ugyancsak König Antalt nevezte meg szerzőnek. 1920 március 5-én egy ujabbi kihallgatása alkalmával kijelentette, hogy a cikkért a felelősséget ő vállalja el. Hy stádiumba jutván az ügy, kitűnt, hogy Huber Jánost időközben nemzetgyűlési képviselővé választották, az eljárást, ami az ő személyét illeti, folytatni tovább nem lehetett; a budapesti kir. törvényszék vádtanácsa tehát a budapesti kir. főügyészség utján megkeresést intézett a Nemzetgyűléshez az iránt, hogy Huber Jánosnak mentelmi joga függesztessék fel. Amint bátor voltam előadni, az eljárás folyamán kitűnt, hogy a cikk szerzője König Antal, a lapnak munkatársa. Ennélfogva a mentelmi bizottságnak vizsgálat tárgyává kellett tenni azt, hogy Huber Jánost illetőleg van-e helye a mentelmi jog felfüggesztésének vagy sem. A mentelmi bizottság ugy találta, hogy
