Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-89

A Nemzetgyűlés 89. illése 1920. egy volt belügyministert és egy volt rendőrfőkapitányt mer megvádolni azzal, hogy azok nem teljesitik lelkiismerteük szerint a kötelességüket. Ez már, igen t. Nemzetgyűlés, egy lépés az anarchia felé. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Ilyen rendszerrel, és erre figyelmeztetem a kormány t. tagjait, örökké, állandóan kormányozni nem lehet, ezzel a rendszerrel lehet ideiglenesen, lehet hónapokig, esetleg évekig is kormányozni, de aztán jön a rettenetes leszámolás, és az igazság sújtó keze épen a kormány tagjait éri majd, ha bűnösek. És itt fenforogaz az eset, hogy ha nem is tett egyebet a kormány, indolenciával néz egy rettenetes politikai hajszát és egy bűnökben kinlódő, egy bűnökben vajúdó tárgyalást. T. Nemzetgyűlés ! Még egyre rámutatok. A jogrend követeli azt, hogy a budapesti kávéházakban történt pofozkodások és gyilkolások, amelyekre Mattyasovszky kijelentette, hogy azoknak elkövetőit, a bűntetteseket elfogták, megtoroltassanak, a tettesek büntetésüket elvegyék. Ezt megkivánja a jogrend, és ha a tettesek katonai személyek voltak, akkor a honvédelmi minister ur nem mondhatja majd, amikor Magyarországon telj es lesz a j ogrend, hogy ő nem tudott róla, vagy nem tartotta szükségesnek, hogy tudomást vegyen erről. Méltóztassék tudomásul venni — ezt én itt a Nemzetgyűlés és az ország szine előtt leszögezem —• hogy Magyarországon atrocitások, gyilkosságok és tömeggyilkosságok történtek (Zaj és -felkiáltások : A bécsi lapok írják !) Engedelmet kérek, a bécsi Vörös Újságon kivül nagyon jól tudja az igen t. képviselő ur, hogy nekem megvannak az okmányaim arra vonatkozólag, hogy hány gyilkosság történt 1919, mondjuk augusztus 10-ike óta a mai napig és elképzelheti a képviselő ur azt is, hogy én nem j övök ide gyerekeskedni, vagy pártpolitikát csinálni akkor, amikor az ország jogrendjéről, az ország vitális érdekeiről' van szó. (Igaz ! Ugy van ! Halljuk ! Halljuk !) Meskó Zoltán : De így kell odakint is beszélni, nem izgatni ! Ereky Károly : T. Nemzetgyűlés ! Tisztában vagyok azzal, hogy a j ogrendet ebben az országban helyre kell állitani, mert addig, mig a j ogrend helyreállítva, nincs, itt lehet terrorisztikus eszközökkel uralkodni, kormányozni, de semmi körülmények között nem lehet ezt az állapotot sokáig fentartani és én rettenetesen félek attól, hogy ezekből a bajokból ismét egy felfordulás lesz, amitől mentse meg Magyarországot a jó Isten. (Igaz! Ugy van! Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ebből kifolyólag és az előadottak alapján azt a tiszteletteljes kérdést intézem interpelláció formájában a m. kir. honvédelmi minister úrhoz, hogy (olvassa) : »1. Van-e tudomása a minister urnák a budapesti hadosztálybiróság előtt folyamatban lévő Tisza-tárgyalás során felmerült viszszaélésekről és ha igen, akkor 2. hajlandó-e a megsértett közrend helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni ?« (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 192Ó—1921. — IV. KÖTET. évi augusztus hó 18-án, szerdán. 545 Elnök : Az interpelláció kiadatik a honvédelmi minister urnák. A minister ur kivan szólni. Sréter István honvédelemügyi minister: Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Az interpellációra ma részletesen nem kívánok válaszolni, miután nem volt hozzá időm, hogy a kérdéseket áttanulmányozzam ; de ha ez megtörténik, nyíltan és őszintén meg fogom mondani, mi az igazság. (Általános helyeslés.) Kötelességem azonban az általános válaszadás. Én itt vagyok február óta Budapesten. Távol tartottam magamat mindenféle politikai mozgalomtól . . . (Igaz ! Ugy van !) Berky Gyula : Ugy van, ez igaz ! Sréter István honvédelemügyi minister:... mert azt vallom, bűnös ember az, — legyen polgári ember vagy katona — aki a katonát a politikába belevonja. (Igaz! Ugy van!) Ezt leszögezni kívánom. Ereky Károly: Ez helyes. Rupert Rezső: Becsületes, magyar beszéd. Sréter István honvédelemügyi minister: De, mélyen t. Nemzetgyűlés, én azt látom és ezt is le kívánom szögezni, hogy itt jelenleg — és nem akarok senkit sem vádolni, nem akarok senkit támadni •— de kötelességem nyíltan megmondani, hogy igenis, vannak politikusok, akik a katonát bele akarják vonni a politikába. (Zajos helyeslés és taps.) Ez az egyik kérdés. Én jelenleg mint felelős honvédelmi minister kereken kijelentem, hogy ha én olyan katonát —egyszerű bakanyelven fogom megmondani -— megcsípek, aki hivatali állásában politikával foglalkozik, le fogom fokozni. (Zajos helyeslés, éljenzés és taps.) Ereky Károly : Helyes ! Sréter István honvédelemügyi minister: Be viszont, ha én az én tisztemmel szemben szigorú vagyok, akkor meg kell követelnem azt, - - és azt is megmondom nyíltan és megmondom az egész országnak — hogy méltóztassanak tartózkodni attól, hogy a nemzeti hadsereg tisztikarát valaki valami módon politikailag megkörnyékezze. Ereky Károly : Senki sem bántotta ! Sréter István honvédelemügyi minister: Ez megtörtént kérem, ez elvitathatatlan. Nem akarok konkrét adatokkal jönni, mert azt tartom, hogy az ország mai helyzete nem kívánja a kanapé* pörökefc, (Ugy van! Ugy van!) az ország mai helyzete megkivánja, hogy valamennyien összefogjunk és — bocsánatot kérek, talán nyers a kifejezésem — ne foglalkozzunk csirkeperekkel, ( Ugy van ! Ugy van !) A másik kérdés, amely állandóan izgalomban tartja a katonaságot és mondjuk különösen a tisztikart, — nincs mit tagadni, megmondom — az a királyság kérdése ; a képviselő ur előbb Emiltette. A király-kérdésben az én álláspontom egészen tiszta és világos. (Halljuk ! Halljuk !) Április 11-én a nemzeti hadsereg esküt tett a főméltóságu kormányzó urnák és esküt tett a törvényekre ; ( Ugy van ! Ugy van !) ez elvitázhatatlan ; aki ez 69