Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-89

538 A Nemzetgyűlés 89. ülése 1920. magatartásáért. Az első zsűri felmentette az illetőt, az ügyészségi álláspontra helyezkedve, azt mondva, hogy hiszen az ügyészség kinyomozta a dolgot. Miután fent az igazgatóságnál valamit tenni kell, mert nincs igazolva, hogy az illető ellen miért folytattak le egy

s esztendeig tartó eljárást, ezért feddésre Ítélik. Wagner Károly: Megfeddik azért, mert jó magyar ! Kerekes Mihály." Az illető olyan kalauzkartársam, aki Székesfehérvárott az uri kaszinóban választmányi tag s aki az uri kaszinóban leköszönt a választmányi tagságról, amikor az ügyészségi eljárást megindították ellene. Az ügyész, amikor megvizsgálta a dolgot, maga indítványozta, hogy azonnal kérjék fel ezt a kalauzt, hogy jöjjön és foglalja el ismét a választmányi tagságát, mert olyan puritán és olyan magatartást tanúsított a kommün alatt, hogy nemcsak kifogás alá nem esik, hanem meg kell dicsérni. Most mi történt ? A zsűri másodfokban feddésre Ítélte az illetőt. Bocsánatot kérek, talán mégis annak a zsűrinek rettenetes nagy tere van és nem szabadna megengedni, hogy akkor, amikor az ügyészség és már az első fokú zsűri is megállapítja, hogy az illető abszolúte semmiféle bűncselekményt nem követett el, másodfokban —- hogy mégis igazolva legyenek, — feddésre Ítéljenek egy alkalmazottat. Hiszen az a feddés maga is büntetés azzal az emberrel szemben, pláne akkor, ha olyankor kapja, amikor tudja biztosan, hogy sokkal hazafiasabban és bátrabban viselkedett, mint az, aki feddésre Ítélte őt. Héjj Imre: így van ez az egész vonalon. ' Kerekes Mihály : Egy éve lesz annak, hogy az államvasutak igazgatósága elhatározta, hogy ezekkel az alkalmazottakkal szemben, akik ellen eljárás van folyamatban, nemcsak azt teszi meg, amit neki a törvény megenged, hanem azt is, hogy törvényellenesen elvonja tőlük az arcképes igazolványt, hogy 50% fizetés mellett azt a kedvezményt se lehessen az illetőnek megadni, hogy elmenjen valahová a vidékre a rokonai közé és egy kiló lisztet kérjen kölcsön. Az államvasutaknak ez a rendelkezése törvénybe ütközik, mert az alkalmazottaknak jogait és kötelességeit a szolgálati rendtartás szabályozza az államvasutaknál. Tehát, ha törvénye van a vasutasságnak, akkor azt átlépni nemcsak az alkalmazottaknak nem szabad, hanem azoknak sem, akik az alkalmazottak sorsát vannak hivatva intézni. Az 1920. évi 42. számú hivatalos lapban egy rendelet jelent meg, amely elrendeli, hogy az ilyen alkalmazottak az összes arcképes igazolványokat szolgáltassák be, elrendeli, hogy az élelembevásárlási igazolványokat — tüzelő-, világitó-anyag stb. igazolványokat is — beszolg 'Itassák, szóval megvonja tőlük azt a kedvezményt, amelyet a szolgálati rendtartás nem er.ged tőlük megvonni. A szolgálati rendtartás 35. §-a, amely szabályozza azt, hogy az illetményekből milypn levonások eszközölhetők, a következőket mondja (olvassa) •: *Az összes levonások havonként az egy hónapra évi augusztus hó,J.8-án, szerdán. járó fizetésnek és a lakáspénzt ide nem értve, a fizetés természetével nem bíró egyéb illetménynek 50%-át meg nem haladhatják.« A törvény tehát világosan kimondja, hogy nem haladhatja meg a levonás az 50%-ot, ha valaki fegyelmi vétség miatt fel van függesztve. Az államvasuti alkalmazottaknak egy járadéka a szabadjegy és a kedvezményes utazás is és pedig olyan formában, hogy az alkalmazottnak nemcsak akkor jár ez, amikor szolgálatban van, hanem a nyugdíjasnak is jár a kedvezményes jegv. A szolgálati rendtartás 49. §-a a szolgálat alól való felfüggesztés eseteit irja elő s itt ismét azt mondja, hogy »a felfüggesztett alkalmazott fizetését, havidíját, napidíját, vagy bérét 50°/o erejéig be lehet szüntetni. Az 51. § előírja, hogy milyen legyen a fegyelmi vizsgálati jegyzőkönyv. T. Nemzetgyűlés ! Ezt a kérdést azért hozom ide, mert vasutasok ellen fegyelmit folytatnak le a zsűri jegyzőkönyvei alapján, olyan jegyzőkönyvek alapján, melyekben a mentő tanukat a zsűri nem hallgatta meg. Nem is tartozik meghallgatni, de a zsűri-jegyzőkönyv nem is foglalhatja magában a vizsgálati jegyzőkönyvet, mert a szolgálati rendtartás világosan rendelkezik abban az irányban, hogy milyen legyen a vizsgálati jegyzőkönyv és hogy ki vezesse ezt a vizsgálati jegyzőkönyvet. Azt mondja az 51. § negyedik pontja: »A vizsgáló gondoskodni köteles arról, hogy ugy a vád, mint a védelem támogatására szolgáló tények és vallomások egyaránt megállapittassanak, illetőleg jegyzőkönyvbe vétessenek.« T. Nemzetgyűlés! Most azok ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, akiket a zsűri vizsgálati jegyzőkönyve alapján be sem idéztek kihallgatásra, Egyszerűen csak jegyzőkönyvet csináltak és ennek alapján indították meg a fegyelmi eljárást, holott a törvény világosan előírja,, hogy. milyen utat-módot kell követni, hogy egy alkalmazott ellen a fegyelmi eljárást lefolytathassák. Orbók Attila: Azok a bolsevikiek, akik a törvényt nem tartják meg most sem. (Igaz ! Ugy van! jobb felöl.) Kerekes Mihály : A 103. § előírja az alkalmazottnak jövedelmeit, kedvezményeket, az utazási engedélyeket stb. A 23. számú utasítás megállapítja, hogy az államvasutaknál kinek milyen kocsiosztályra van joga és hogy ki hogyan utazhat, de már magában a szolgálati rendtartásban is benne van, hogy a magáncélú utazásokra szóló kedvezmények engedélyezése s e kedvezményekre való jogosultság külön utasításban nyer szabályozást. Vagyis a 23. számú utasításban van szabályozva az alkalmazottnak az utazási joga. Még a 119. §-ról akarok megemlékezni. Ennek a szakasznak b) pontja szabályozza, hogy felfüggesztés esetén mit lehet levonásba hozni az alkalmazottól. Ez a szakasz azt mondja: felfüggesztés esetén a fizetés illetve a bér 50%-a és az esetleges illetmények beszüntethetek, a lakáspénz vagy természetbeni lakás, a lakáspót-