Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-88
492 A Nemzetgyűlés 88. ülése 1920. joga van jogerős adókivetést és adót megsemmisiteni és uj kivetést elrendelni és erre két esztendei határidő van, ebben szintén rendkivül sérelmes pontot látok, de épen az adómorál érdekében, épen azért, mert sok ember kihúzta magát az adó alól, nem ellenzem, hogy amikor megvan a jogerős Ítélet, hogy ennyi és ennyi adót kell fizetni és utólag rájönnek arra, hogy az illető mégis megkárosította az államot, hogy akkor a pénzügyministernek joga legyen megsemmisíteni az adóját és uj adót kivetni. Ez rendkivül nagy jogot ad a pénzügyminister ur kezébe, de ezt a rendkívüli viszonyokkal meg tudom magyarázni és azért minden további kommentár Jiélkül elfogadom. Hiánya a javaslatnak, hogy az adókivetési lajstrom nem irja elő, hogy számszerűleg feltüntessék, milyen adókból jő ki tulajdonképen az egyes polgárok adója. Nincs expressis verbis előírva, hogy az adókivetési lajstromban részletezni kell az adót az adónemek szerint, ugy hogy az adókivetésnél az ember egy végső számadatot kap a kezébe, hogy ennyi és ennyi adót fizet, de nincs megokolva, hogy ezt a számot honnét hozták ki. Ebből nagyon sok kellemetlenség és időveszteség fog származni, mert minden adózó polgárnak lesz arra gondja, hogy megkeresse, honnét hozták ki ezt a számadatot. Jobbnak tartanám, ha a törvényben expressis verbis benne lenne az a rendelkezés, hogy tartozik az adókivető pénzügyigazgatóság, illetve Budapesten az adófelügyelőség megmondani azt is, hogy milyen alapon állapították meg a jövedelmi adó nagyságát. Erre időnyerés szempontjából van .szükség. Én csak felhívom rá a pénzügyminister ur figyelmét, a végrehajtási utasításban is lesz alkalma ezt figyelembe venni. A távollévők adójára vonatkozólag megjegyzem, hogy ezt a kérdést már a pénzügyi bizottságban letárgyaltuk és ezt az adót a törvényjavaslatból egyszerűen töröltük. Ugyanis egy hibás elv volt ebben, mert a törvényjavaslat azt mondotta, hogy aki nem él Magyarországon'< és innét van jövedelme, a jövedelmének háromszorosa után fizeti az adót. Tehát nem a jövedelmének megfelelő adót háromszor, hanem magát a jövedelmet veszik háromszor és ugy vetik ki az adóját. Méltóztassék csak elképzelni ezt a progreszszivitásnál. Valakinek van, mondjuk, százezer korona adója és azután fizet — kerekszám okban beszélve — 11.000 korona jövedelmi adót. Ha most e helyett vesszük a háromszázezer koronás tételt, azután hatvan vagy hetvenezer korona adót kell fizetnie. Ez tehát bizonyos fokig igaz- ságtalanság vele szemben.' Azt vetik ellene, hogy a távollevőket büntetni akarjuk. Ezt a békében megcsinálhattuk volna, de most, amikor Magyarország darabokra szakadt és olyan távollevőink is vannak, akik szívesen itt lennének, de a megszállott területeken maradtak, ilyen intézkedés lehetetlen, A pénzügyminister ur méltányolta évi augusztus hó 17-én, kedden. ezt a meggondolást és — ha nem tévedek — Ugron képviselő ur javaslatára egészen elállott a távollevők megadóztatásától. Csak futólag érintem azt a kérdést, hogy szó esett a munkások jövedelmi adójáról is. Ma egy munkás jövedelme többszörösen felülmúlhatja a létminimumot, tehát jövedelmi adóra kötelezhető. Ezt azonban rendkivül nehéz lenne . rajta behajtani, mert hetenként kapja a keresetét és amúgy is igen nagy nehézségeket okozna a kérdés igazságos és valóságos megoldása. Hogy a pénzügyminister ur erre vonatkozólag milyen utasításokat fog adni a végrehajtási utasításban, azt igazán nem tudom. Fájdalom, nem voltam ott a további pénzügyi bizottsági üléseken, de azt hiszem, hogy erre nézve még nem jegecesedett ki fix gondolat. Ez mindenesetre nagyon nehéz kérdés, és figyelmébe ajánlom az igen t. pénzügyminister urnák, hogy ezt a kérdést csak a szociálpolitika szemmeltartásával méltóztassék megoldani, mert különben, amit meg nyerünk ott a réven, esetleg elveszítjük a vámon. Milcsevics János : Folytonosan adótörlés iránti kérvényekkel fogják zaklatni. Ereky Károly; Nagyon nehéz probléma ez, csak megemlítem, anélkül, hogy egy pillanatig is hátráltatni akarnám ezen javaslat törvényerőre emelkedését, de minthogy ez ilyen nehéz probléma, szükséges, hogy a Nemzetgyűlés előtt megtárgyaltassék. Ami a jövedelemadóra vonatkozó szakaszokat illeti, az arra vonatkozó utolsó szakaszban feltűnt nekem a gondolatoknak egy érdekes összeütközése. Azt mondja t. i. a jövedelemadóra vonatkozólag az illető szakasz, hogy az előző év jövedelme szolgál alapul a reá következő esztendőre. Pl. az 1920. esztendőben az 1919-es év jövedelme szolgál adóalapul. Erre az egy évre azonban ez kivétel, mert az 1920-as esztendő két évben szolgál adóalapul, és pedig 1920-ban és 1921-ben. Az az én kérdésem most — fájdalom, nem voltam ott a bizottsági ülésen — kérdem az igen t. pénzügyminister urat, hogy oldjuk meg akkor a dolgot a hadinyereségadóra vanatkozólag. Minthogy az 1919-es évben még fenn van tartva a hadinyereségadóra vonatkozó intézkedés, az a kérdés merül fel, hogy az 1919-es évben is eszerint kellene megállapítani az illető jövedelmét, mert hiszen a hadinyereségadónak alapja, hogy a békéihez viszonyítva, annak az esztendőnek mennyi volt a jövedelme, azaz ha valakinek a békében volt 50.000 korona évi jövedelme, a háborús években pedig, vagy 1919-ben volt 100.000 - korona jövedelme, akkor a differencia után, az 50.000 korona után fizet hadinyereségadót, illetőleg értékemelkedési adót, jövedelememelkedési adót, mert hiszen most már 1919-ben hadinyereségadóról beszélni nem lehet. Az a kérdés tehát, hogy az 1919-es évre mekkora összeget fog kitenni a hadinyereségadó. Nem tudom, méltóztattak-e foglalkozni ezzel a kérdéssel, a
