Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-87

478 A Nemzetgyűlés 87. ülése 1920. magyar közigazgatás alatt álló területén. Ez az összeg viszonylag nem sok, különösen ha meggondoljuk, hogy az igen t. pénzügyminister inaltál legközelebb benyújtandó költségvetési törvényjavaslat mintegy 19 milliárd kiadást fog feltüntetni az esetleg 8—9 milliárd bevétellel szemben. De nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy maga az a tény, hogy komolyan ráléptünk arra az alapra, hogy igyekezzünk megfelelő uj források teremtésével megszüntetni, vagy legalább is enyhíteni azt az óriási eltolódást,~mely a kiadások és bevételek közt eddig fennállott, már magábanvéve nagyfontosságú, mert hiszen a külföld látni fogja belőle, hogy bennünk megvan az erős elhatározás ahhoz, hogy kiadásaink és bevételeink között bizonyos egyensúlyt teremtsünk. E tekintetben is nagy jelentőséggel bir tehát a törvényjavaslat; de ettől eltekintve szabadjon arra is hivatkoznom, hogy én egyénileg ugy érzem, hogy ezen számitások túlságosan reálisak, és az a meggyőződésem, hogy abban az esetben, ha az adófiető közegek kellő eréllyel fogják ezen adókat behajtani, a kontemplált jövedelemnél sokkal nagyobb jövedelem lesz várható, így magából a jövedelmi adóból is igen kiváló szakemberek véleménye szerint nem az itt tervezett kisebb összeg, hanem 4—500 millió is remélhető. Nem szabad azután megfeledkeznünk arról sem, hogy abban az esetben, ha a közgazdasági életünk maga is bizonyos fejlődést mutat, ha a munka felvétetik, ha közgazdasági életünk újra eléri a maga expanzivitását, akkor a már meglevő adórendszer maga is fejlődik. Igen érdekes tünet erre vonatkozólag az, hogy bár adórendszerünkön a 70-es évek óta alig eszközöltünk lényeges változtatást, mégis a 70-es évek 3—400 milliós budgetjével szemben a legutóbbi időben 2 milliárdos budgettel dolgoztunk, anélkül mondom, hogy adórendszerünkön egy lényeges módositást eszközöltünk volna. Maga az ország közgazdasági fejlődése tette lehetővé, hogy a létező adórendszerből ily óriási jövedelmek állhattak elő. Ennek, a lehetősége itt is megvan. Fontos a termelő munkának minden irányban való felvétele, mely megadja a lehetőségét annak, hogy újból dolgozhassunk, fontos, hogy újból megadjuk a munka lehetőségét és ez esetben meggyőződésem az, hogy a most tervezett reform is a kontepláltaknál sokkal lényegesebb jövedelmeket fog biztositani. Ennek folytán meg van a reménység arra, hogy ez a deficit, mely legfőbb oka ma politikai, állami és közgazdasági életünk betegségének, végre . elimináltatni fog és a bevételek és kiadások megfelelő aránya alapján idővel tudunk oly reális budgetet nyújtani, mely legbiztosabb bázisa lesz az ország fejlődésének és gazdaságunk előhaladásának, ezeket voltam bátor általánosságban előadni és kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék latot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés.) évi augusztus hó 16-án, hétfőn. B. Korányi Frigyes pénzügyminiszter : A Házszabályok 214. §-a alapján a t. Nemzetgyűlés engedélyét kérem arra, hogy a szükséges felvilágitások megadására Hell pénzügyministeri tanácsos urat bejelenthessem. Elnök : Bejelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a házszabályok 214. §-a értelmében Hell pénzügyministeri tanácsos ur a .törvényjavaslat tárgyalásának, tartamára a szükséges felvilágosítások megadása végett a Nemzetgyűlés ülésein részt fog venni. Szólásra következik Ernst Sándor képviselő ur. Ernst Sándor : T. Nemzetgyűlés ! Azon párt nevében, melyhez .tartozni szerencsém van, kijelentem, hogy a szőnyegen fekvő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. A javaslat rendkívül fontos és nagyjelentőségű és szinte fáj látnom, hogy oly kevés az érdeklődő. Egyike ez a legnagyobb javaslatoknak, melyek itt szőnyegre kerültek, mióta a Nemzetgyűlés együtt van. Hasonló jelentőségű közgazdasági és financjavaslat nem volt még eddig á Nemzetgyűlés előtt. (Igazi Ugy van !) Ereky Károly: Megszavazunk egy nagy földadót, ha nincsenek itt a kisgazdák. Ernst Sándor: Igen nagy a'törvényjavaslat jelentősége azért, mert az acló körül óriási emelkedés van benne, olyan emelkedés, melyhez hasonlóra a múltban analógiát találni nem lehet. De természetesen a mai viszonyok is egészen mások, mint voltak az ország viszonyai azelőtt, amikor a pénz, a pénz értéke, a pénz kifejezése teljesen mást jelent, mint jelentett azelőtt. Ami magát a javaslatot illeti^ ennek alapján egy és ugyanazon adóalany rendkivül sok adót fog fizetni és azok összege rendkivül emelkedik. Uj adók is vannak a javaslatban, nemcsak régiek. Az adóalany fog fizetni jövedelmi adót, vagyonadót, hadiadót, hadi pótlékadót, földadót, házadót, kereseti adót ós esetleg, mindezeket egyes ugyanaz fogja fizetni. Milcsevics János : Megtörtént ez a múltban is. Ernst Sándor : Számitásokat tettek e tekintetben és egyes számitások azt mutatják, hogy esetleg az, akinek 200.000 korona jövedelme lenne, ezentúl 120.000 koronát fog abból leadil adó címén. Én azt hiszem, hogy ezek a számitások nem striktek, nem is lehet e téren strikt számítást csinálni, legfeljebb csak arbitrer számítást, de mindenesetre nem kis összegű az az adó, mely most fenyegeti az országot, illetőleg az ország közönségét. Vannak egyesek, az országban, a közvéleményben és a politikai irodalomban is, akik úgyszólván minden adót kévéseinek, de ezek rendszerint azok szoktak lenni, akik kiváló művészetet mutatnak be a tekintetben, hogy tudnak minden adó alól kibújni. (Igaz ! Ugy van!) Vannak adóeltagadók és vannak adóművészek, akik nagyon nagy keresetre tesznek szert azáltal, hogy mint adószakértők szerepelnek