Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-87

476 A Nemzetgyűlés 87. ülése 1920, ugyan, hogy az eredeti javaslat is ugy lett kontemplálva, hogy a minister urnák joga van esetről-esetre felhatalmazást adni ettől a rendelkezéstől való • eltérésre, de mindenesetre helyesebb és igazságosabb, ha attól is megkíméljük őket, hogy he legyen meg a lehetősége annak, hogy bárki is igazságtalanul legyen adóval megróva, (Élénk helyeslés.) Szemben a pénzügyminister • ur által beterjesztett javaslattal, a pénzügyi bizottság kimondotta, hogy abban az esetben, ha valaki a vallomást kellő időben nem nyújtja be, a 20% helyett csupán 10%-os birság lesz kiszabható reá, viszont azt a birságszázalékot, rendkívül magas, 100% birság van megállapítva akkor, ha valaki a felhívás dacára nem mutatja be vallomását, változatlanul fenhagyni kivánja, Jövedéki kihágásnak veszi a javaslat azt a cselekményt, ha valaki jövedelemadójának kiszabása végett a nyereség- és veszteségszámlájának kimutatására felhivatván, ennek a felhívásnak eleget nem tesz. A törvényjavaslatban foglalt ama rendelkezésre vonatkozólag, mely szerint a pénzügyigazgatónak, adőfelügyelőnek joga van az adózó üzleti könyveit le is foglalni, a pénzügyi bizottság határozatikig kimondotta azt, hogy a végrehajtási utasításba lehetőleg olyan intézkedések tétessenek, hogy ez a körülmény ne akadályozza meg azt, hogy az illető, akinek a könyvei lefoglaltatnak, azokat a saját üzemének további folytatása szempontjából használhassa. A vagyonadónál a helyzet' az, hogy itt is lényeges- a progresszió a múlthoz képest. A javaslat lényegét érintő módosítások az eredeti szöveggel szemben a következők voltak: Minden értékpapír értékét, akár jegyeztettek a tőzsdén, akár nem, a pénzügyminister fogja rendeletileg megállapítani, szemben ama rendelkezéssel, amely az eredeti javaslatban volt, hogy a legutolsó naptári év december 31-én jegyzett tőzsdei ár legyen e tekintetben irányadó. Itt az a gondolat vezette a bizottságot, hogy előfordulhat az, hogy épen az év vége körül hausse áll elő a börzén-és ennek következtében az illető vagyontételek talán túlmagasra szöknének fel, ami nem felelne meg a realitás követelményének és ezért helyesebbnek látta, hogy ennek megállapítását a pénzügyminister úrra bizza. Azután összhangban a jövedelemadóra vonatkozó rendelkezésekkel a bevallás elmulasztása miatt kiszabott bírságot ugyancsak tíz százalékra szállította le, Visszatérve a korábban elmondottakra, itt még azt akarom hangsúlyozni, hog}' pénzügyi bizottság annál, aki igazolja, hogy 1914. év óta magánál tartja értékpapírjait,. az illetőnél az értékpapír értékének időközben beállott árhullámzásait nem veszi figyelembe. Ennek indoka ismét szociális szempontból az, hogy 'azok az értékpapirtulajdonosok vagyonának megállapitáévi augusztus hó 16-án, hétfőn. sásnál, akikre vonatkozólag beigazolást nyer, hogy nem börzespekulációból, hanem vagyonelhelyezési szempontból tartották meg értékpapírjaikat, az tőzsdespekuláció révén előálló árhullámzások figyelembe ne jöjjenek. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójánál és evvel kapcsolatban a hadinyereségadónál a javaslat eredetileg nem kivánja magát a százalékot felemelni. Nem kivánja pedig azért, mert az adótétel már. korábban is meglehetősen magasan volt megállapítva és így a javaslat figyelembe vette azt, hogy abban az esetben, ha túlmagasra emelnék ezt az adót, ez esetleg a külföldi tőkének Magyarországra való bejövetelét akadályozná meg, a mi közgazdasági életünk újra felébresztése szempontjából nem volna előnyösnek mondható. Ennek folytán a tételt változatlanul hagyja, ellenben számbaveszi azt, hogy olyan vállalatoknál, amelyek viszont konjunkturális nyereségre tettek szert, ez a nyereség ne maradjon adózatlanul és épen a hadinyereségadót, mint nyereségtöbbletadót további három évre ezekkel a vállalatokkal szemben fentartani kivánja, kimondotta a bizottság az eredeti szöveggel szemben, hogy a, tízezer korona jövedelemtöbblet helyett akkor áll »fenn az adófizetési kötelezettség, ha a nyereségtöbblet negyvenezer koronát meghalad. Az első- és másodosztályú kereseti adóra vonatkozólag a bizottság azon az állásponton áll, hogy ezek az adónemek tulajdonképen antiszociális adók. Tudjuk, hogy az 1. osztályú kereseti adót fizették a segéd nélkül dolgozó iparosok, kis- és nagyközségekben a segéddel dolgozók és a házalók ; a II. osztályú kereseti adót pedig a fold- és háztulajdonosok. A II. osztályú kereseti adó, amely tisztán fejadó jellegével bir, tényleg megérett arra, hogy teljesen* elimináltassék. Figyelembe véve azonban azt, hogy ez az előttünk fekvő törvényjavaslat tulajdonképen csak átmeneti rendelkezéseket tartalmaz és első sorban az a célja, hogy a rendkivül nehéz helyzetben lévő államháztartást minél több jövedelemhez juttassa és miután ezt az adónemet a közönség már megszokta, pillanatnyilag helyesnek látszott ennek az adónak is a változott viszonyokhoz mért felemelése. Ennek az adónak teljes eltörlése akkorra marad, amikor az egyenes adó gyökeres reformjára kerül a sor. A III. osztályú kereseti adóra vonatkozólag a helyzet az, hogy ennek a hároméves átlag alapján való kivetése most következnék be. Itt figyelembe vette a bizottság és maga a törvényjavaslat is, hogy az adókivető közegek mily óriási munkával vannak lekötve. A bizottság tehát ennek a munkának- a lehető megkönnyítését akarta elérni. Magát a százalékot illetőleg a bizottság az eredeti tiz százalékot nem kívánta emelni azért, mert amint mindnyájan tudjuk, a III. osztályú kereseti adó kulcsa már eredetileg is azért volt oly magasan megállapítva, mert , sajnos, nálunk az adómorál meglehetősen gyenge.