Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-87

468 A Nemzetgyűlés, 87. ülése 1920. a 20 §-t változatlanul elfogadni a minister ur által tett módosítással szemben. Ha a Nemzet­gyűlés változatlanul méltóztatik elfogadni a 20. §-t, akkor elesik a minister ur módosítása, ha ellenben a Nemzetgyűlés nem fogadja el válto­zatlanul a szakaszt, akkor azt a minister ur módosításával jelentem ki elfogadottnak. (He­lyeslés.) Kérdem tehát, méltóztatik-e a 20. §-t változatlanul elfogadni szemben az igazságügy­mmister ur által tett módosítással? (Nemi) A. Nemzetgyűlés nem fogadta el a szakaszt válto­zatlanul, tehát a szakaszt a minister ur által tett módosítással jelentem ki elfogadottnak. Következik a,21. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa a 21. §-t, mely változatlanul elfogadtatik. OlVassa a 22. §-t). Elnök: Az igazságügymmister ur kíván szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : T. Nemzetgyűlés ! A 22. § 14-ik sorában lévő »szükség esetén« szavak helyébe, minthogy ez a kifejezés egy kissé értelemzavaró és nem szaba­tos, a következő szavakat kérem tenni : »indo­kolt esetben«. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nemi) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Követ­kezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 22. §-t eredeti szövegében el­fogadni, szemben az igazságügyminister ur által tett módosítással? (Nem!) Határozatképen ki­mondom,, hogy a Ház a 22. §-t az igazságügy­minister ur által tett módosítással fogadta el. Következik a 23. §. Kontra Aladár jegyző (OlVassa a 23. §-t). Elnök: Kivan valaki szólni? Haller József jegyző : Hornyánszky Zoltán ! Hornyánszky Zoltán: A 23. § második és harmadik bekezdése helyett a következő szöve­get ajánlom s ezt mint módosítást ezennel be­terjesztem (olvassa) : »A VIII. fizetési osztátyban töltött időhöz hozzá kell számítani azt az időt is, amelyet az itélőbifó vagy ügyész, albirói, alügyószi-igazság­ügy ministeri fogalmazói, vagy ennek megfelelő más közszolgálati alkalmazásban töltött. A VIII. fizetési osztályba tartozó azokat az itélőbirákat és ügyészeket, akik összesen 10, vagy ezt meghaladó számú évet töltöttek elő-, készítő- és segédszolgálatban (joggyakornok, al­jegyző, jegyző) ennek a törvénynek megállapította fizetési csoportjába (fokozatába) való sorozáskor ugy kell tekinteni, mintha ennek a törvénynek életbeléptetését megelőzőleg már a VII. fizetési osztály 3. fokozatába nyertek volna kinevezést. A VII. fizetési osztályba sorozott itélőbirá­kat és ügyészeket ugy kell tekinteni, mintha ak­kor jutottak volna ennek a törvénynek első fize­tési csoportja negyedik fokozatába, amikor' a VII. fizetési osztályba tartozó állásra első ízben nyertek kinevezést. Amennyiben azonban a VII. fizetési osztályba sorozott itélőbirói vagy ügyészi állásra történt kinevezést megelőzőleg a VLL és évi augusztus hó 16-án, hétfőn. IX. fizetési osztályba' töltött és az első bekez­dés szerint az előkészítő és segédszolgálatból be­számítandó idő a hat évet meghaladja a többletet ugy kell tekinteni, mintha az ítélőbíró vagy ügyész azt a VII. fizetési osztályban töltötte volna. ' A VIII. és VII. fizetési osztályba sorozott azoknál az itélőbiráknál vagy ügyészeknél, akik­nek szolgálati idejéhez az 1912 : LXV- tcikk 127. §-a alapján ügyvédi, vagy közjegyzői kar­gyakorlatukból bizonyos időt hozzá kell számí­tani, ezt az időt olyannak kell tekinteni, mintha azt abban a fizetési osztályban töltötték volna el, amelybe első izben nyertek kinevezést.« A második bekezdésnél előterjesztett módo­sításra nézve van szerencsém kiemelni azt, hogy ennek megfelelően a más közszolgálati alkalma­zásban töltött állást is figyelembe kell venni. T. i. a javaslat nem intézkedik arról az esetről, ha valaki más közigazgatási szolgálati ágból jön át a birói vagy ügyészi .állásba. Méltánytalan­nak látszik, hogy az ott eltöltött idő ne számít­tassák be és a birák és ügyészek ne soroztassa­nak be oda, ahova őket az előbb eltöltött szol­gálati évek hozzászámitásával sorozni kellene. Ennyiben változtatja meg módosításom a javas­lat második bekezdésének utolsó sorát. További változtatás az, hogy a VIII. fizetési osztályba tartozó itélőbiráknál és ügyészeknél, akik hosszú előkészítő szolgálatot teljesítettek, nevezetesen hosszabb ideig voltak joggyakornokok vagy jegyzők, ez ne legyen az ő kárukra irható, mert az előlépési viszonyok abban az időben, amelyben ők szolgáltak, oly rosszak voltak, hogy nem juthattak be a magasabb fizetési osztályba. Én tehát honorálni kívánnám az ott eltöltött időt és amennyiben az ilyen előkészítő szolga-* latban eltöltött idő tiz esztendőt meghalad, az illetők az általam javasolt módosítás folytán megkapnák a megfelelő besorozást. A VII. fizetési osztálynál ugyanezek az okok forognak fenn. A közjegyzőkre és ügyvédekre vonatkozólag azért kívánnám ezt a módosítást, hogy az a közjegyző vagy ügyvéd, akit birói vagy ügyészi állásra neveztek ki, előbbi minőségében eltöltött idejének beszámítását szintén joggal kívánhassa. Ez nem jár nagy megterheltetésscl, mert igen kivételes eset, hogy egyeseket ily módon más szolgálati ágban kineveznek. Elnök : Az igazságügyminister ur kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlési Azokat a szempontokat, ame­lyeket a t. képviselő ur volt szíves előadni, bizonyos tekintetben — és pedig a második bekezdésre vonatkozólag — honorálni tudom olyan értelemben, hogy azoknál'a más szolgá­lati ágban működött tisztviselőknél, akiket az első csoportban kinevezünk, beszámíthassuk azt az időt, amelyet, a VIII. fizetési osztályban töl­töttek el. A többi időt azért nem számithatjuk

Next

/
Thumbnails
Contents