Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-86

A Nemzetgyűlés 86. ülése 1920. évi augusztus hó 14-én, szombaton. 441 gáriába, a nehéz testi munkát végzők magasabb kategóriájába, Hogy aggodalmat okozott a 9-es bizottságnak az a jelenség, amely már is észlelhető és az emberi gyengeséget, önzést és fegyelmezetlenséget figyelembe véve, joggal feltehető, t. i. az a visszaélés, hogy az úgyis szűkös országos termésnek esetleg jelentékeny részei illegitim utakon illegitim kezekbe kerülnek és ugy a gabona, mint esetleg a gabonából szerzett, kiiparolt őrlemények révén ugyancsak illegitim hasznok fognak illegitim kezekbe kerülni. Ezért tisztelettel javasolja a 9-es bizottság, méltóztassék ahhoz hozzájárulni és a kormányt ezen az utón arra utasitani, hogy ezen a téren minden néven nevezendő csempészést, minden fajtáját az árfelhajtásnak a legszigorúbb büntetésekkel üldöztesse. (Élénk helyeslés.) Sziráki Pál : De az iparcikkeknél is ! Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : Axra is rá kerül a sor ! Vass József előadó : Áttérve most már a javaslat második részére, t. i. a pénzügyi részre, tisztelettel van szerencsém jelenteni, hogy a 9-es bizottság érett megfontolás után és a fogyasztók jogos érdekeinek veszélyeztetése nélkül arra az alapra helyezkedett a téritési ár dolgában, amely alapot a már kiadott gabonarendelet is elfoglalt, t. i. azt bátorkodik tisztelettel javasolni, hogy a búzának métermázsája téritési árképen 500 és a rozsnak métermázsája téritési árképen 400 K-val vétessék át. A gyűjtési és feldolgozási költségek egész tervezetét szintén igen alapos vizsgálat alá vette a 9-es bizottság a szakértők véleményének meghallgatásával és meglehetős változtatásokat tett rajta. Nem tudom, méltóztatnak-e parancsolni, hogy tételről-tételre próbáljam ismertetni, vagy talán az egésznek csak 8 végeredményét ismertessem. (Felkiáltások : Csak a végeredményt !) Az eredeti felállításban 240 K-val szerepelt minden egyes begyűjtött métermázsa terhére a begyűjtési, feldolgozási és a fogyasztókhoz juttatási költségek legnagyobb része. Mérsékelvén azokat a tételeket, amelyek a szakértők meghallgatásával mérsékelhetőknek mutatkoztak, a 9-es bizottság javasolja, hogy ezen egész felállítás végösszegképen a begyűjtési és feldolgozási költségeket méltóztassanak a 162'85 K-s javasolt legmagasabb árban elfogadni. Ereky Károly : Akkor nagyon sok volt a 240 K, ha első felszólításra 80 K-t engedtek belőle ! Szabó István (nagyatádi) közélelmezésügyi minister: Majd megtudja, hogyan lehetséges, ha majd a pénzügyminister felszólal. Ereky Károly : Egy harmadot leengedtek. Szabó István (nagyatádi) közélelmezésügyi minister : Elvégre az egészet is elengedhetnék. Vass József előadó: Tisztelettel bátorkodom ehhez a ponthoz megjegyezni, hogy az egész állam pénzügyi szempontjából esetleg igen jelentékeny megterheléseket fog majd jelentem az a körülmény, NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — IV. KÖTET. hogy 240 K-ról 162 K-ra mérsékeltetik le az egész tervezet. Ereky Károly : Ez fontos ! Vass József előadó : A bizottság azonban nem volt matematikailag és metafizikai]ag abszolút biztos abban, hogy csakugyan igen jelentékeny megterhelést fog-e jelenteni ez a mérséklés az államkincstárral, mert az egyes tételeknél bizonyos túlzott gondosságot vélt észrevehetőnek, olyan gondosságot, amely próbálta az esetleges mankókat már eleve az államkincstárról elhárítani. A túlzott gondosságnak ezt a mértékét iparkodott egyes tételekben lemérsékelni a bizottság, mert azt gondolta, hogy ha elég energiával, áldozatkészséggel és fegyelmezettséggel hajtatik végre az egész rendelet, abban az esetben talán még sem fog jelentékenynek mondható mankó-teher áthárulni az államkincstárra. Amennyiben pedig ez mégis megtörténnék, arra az alapra helyezkedett a 9-es bizottság, hogy uj közélelmezési pótadónak kivetése, az érdekelt szakkörök igen határozott véleménye szerint, ugy is igen nagy nehézségekbe ütközvén, sokkal helyesebb dolog, ha inkább az egész ország egyeteme visel el bizonyos terheket, bizonyos arányosan és majdnem észrevétlenül eloszló terheket, mintha esetleg magának a közélelmezésnek ügye csődbe kerülne. (Helyeslés.) A kiőrlési arányokra vonatkozólag tisztelettel van szerencsém jelenteni, hogy a 9-es bizottság az eredeti javaslat arányait fogadta el, illetve kívánja javaslatba hozni, amely arányszámsorozat a következő : A búzánál 2% volna a darakiőrlés, 13% a nullás liszt, 25% a főzőliszt, 40% a kenyérliszt, 18% a korpa és 2% számíttatik póriasra. A rozsnál sokkal egyszerűbb a kiőrlési arány : 82% a kenyérliszt, 15% a korpa kiőrlése és 3% a porlás. Mindezek alapján most már bátor vagyok jelenteni még azt, hogy javasolja a 9-es bizottság, hogy a kenyérliszt ára métermázsánként nagyban számítva 200 K-nál, a főzőliszt ára 100 kg.-onként nagyban számítva 1000 K-nál magasabb ne lehessen. Ezen alacsonyan megszabott lisztárak révén előálló mankó fedezetét a bizottság megtalálni véli egyrészt a lemérsékelt begyűjtési és fedezési költségeknek a kontingensében, amely körülbelül 320 millió koronát jelent a fogyasztási kontingensre átszámítva, másrészt pedig megtalálni véli abban a többletben, amelyet sikerül majd behozni a körülbelül 30—32, vagy ennél valamivel magasabb koronás árban megszabandó finom tésztaliszt eladási árában. Mert arra az álláspontra helyezkedett a 9-es bizottság, hogy akkor, amikor mindenképen biztosítani kell egyrészt kvantitative és kvalitative az egész ország ellátatlanainak egész fogyasztási évi ellátását, másrészt pedig súlyos szociális és gazdasági szempontok mintegy imperativus categoricusul előírják a kormánynak, illetőleg, most ebben az esetben, a bizottságnak, hogy az árakat könnyen elérhetőkké tegye azok részére, akik gazdaságilag rendkívül súlyos helyzetben vannak 56