Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-86

A Nemzetgyűlés 86. ülése 1920. évi augusztus hó lé-én, szombaton. 439 Elnök : Javaslom a t. Nemzetgyűlésnek, hogy az interpellációk meghallgatására napirendünk letárgyalása után, de legkésőbb 1 órakor térjünk át, miután hat interpelláció van bejegyezve és egy interpellációra adandó válasz van kitűzve. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen.) Akkor ekként mondom ki a határozatot. Következik napirendünk szerint a gabonarendelet tárgyalására kiküldött kilences parlamenti bizottság jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Vass József előadó : T. Nemzetgyűlés S A Nemzetgyűlés kilenc tagból álló bizottságot küldött, ki a gabonarendelet megvizsgálására, illetőleg a közellátás kérdésének megvizsgálására. Ez a kilences bizottság engem előadó-3lnökének megválasztván, augusztus 11-én és 12-én szakadatlanul letárgyalta az egész kérdéskomplex'imot és a meghivott szakértők, valamint az érdekelt kormánykiküldötteknek jelenlétében, később pedig a saját külön ülésében bizonyos megállapodásokra jutott, amelyeket tisztelettel volt szerencsém a tegnapi ülésen a Nemzetgyűlés tanácskozásához beterjeszteni. A kilencesbizottság legfőbb vezető gondolata az volt, hogy hagyan lehet az ország jelen nehéz helyzetében a közellátást ugy biztosítani, hogy a közellátás anyagi része, értem : maga az ellátmány minőségileg és mennyiségileg zavartalanul kiadható legyen az összes ellátatlanoknak, azonkivül pedig, hogy ezen ellátmányoknak forgalmi ára ne jelentsen elérhetetlen szinvonalat, elérhetetlen magasságot azok részére, akiknek az élet-standardját jóformán a liszt és a lisztből készithető élelmiszerek alkotják. Mindenekelőtt megállapította a kilences bizottság, hogy bizonyos remények terjedtek el a közönségben májustól kezdve a termésre vonatkozóan. Megállapította, hogy tú'zottak voltak e remények, azért, mert hiszen nem váltódtak be, tú'zottak voltak azért, mert a most már nagyrészében effektiv becslés alá vonható terméseredmény messze mögötte marad ama várakozásoknak, melyeket a jól induló terméshez a késő tavaszi hónapokban a közvélemény fűzött. Nagyon természetes, t. Nemzetgyűlés, hogy az egész közellátás rendszeréhez fűzött remények, valamint a nagyobb terméshez, esetleg a szabadforgalom gondolatához is fűződött remények mind elhervadnak ama szomrou tényeknek a dere alatt, hogy kevés, szűkös a termés, következőleg szükséges ezt a termést vagy teljes egészében, vagy mindenesetre abban a mértékben teljesen és szigorúan és effektive igénybe venni, amely mérték nélkül lehetetlenség lesz egy egész fogyasztó éven keresztül biztositani az ország ellátatlanainak szükségletét. Ebből a gondolatból kiindulva egyrészt, és szembeszáll va másrészt várakozásokkal és reményekkel, a szabadforgalomra és nem tudom minő gabonaárakra és azok felverésére vonatkozólag elterjedt gondolatokkal, a bizottság . őszintén és ridegen szemébe nézett a rideg és ugyancsak őszinte valóságnak és mindenekelőtt kimondotta javaslatai során azt, hogy az ország közellátása olyan közérdek, amelynek feltétlenül alá kell rendelni minden néven nevezendő várakozást és egyéb érdeket, (Ugy van ! a baloldalon.) Vizsgálat alá vévén most már ebből a szempontból a már kibocsátott gabonarendeletet, annak az alapját, mintegy a tengelyét alkotó gondolatot, t. i. a kvietési rendszert, nem találta a bizottság ugyan kifogástalannak, de mégis kénytelen volt a következő eljárásnak is a tengelyéül beilleszteni és pedig azon megfontolások alapján, hogy annyira sürgős a közellátásnak közvetlen rendezése, hogy ha egy már valamiképen — mondjuk üzleti szóval — bevezetett, már ismertté tett és a közigazgatás legszélsőbb pórusáig is kiküldött rendszer hirtelenében kiiktattatik, behelyette:ittetik egy másik rendszerrel, ennek a legközvetlenebb, de egészen biztos következménye az lenne, hogy az ország ellátása feltétlenül késedelmet szenvedne. Mivel ezt minden körülmények között el kell kerülni, a kilencesbizottság épen ezért kénytelen volt arra az alapra helyezkedni, hogy mély tisztelettel javasolni fogja a Nemzetgyűlésnek és a kormánynak a Nemzetgyűlésen keresztül, hogy a rendeletnek ezt a tengelygondolatát méltóztassék a további eljárás középpontjában benthagyni. (Helyeslés balfelől.) Az ellátásra a gabonarendelet kontingentált 3,100.000 métermázsa nemes magvat. Ennek biztosítása a meghallgatott szakértők véleménye szerint feltétlenül szükséges, ha a később felemlítendő fejkvóták szerint az összes ellátásra szorulók igényeit az egész évre ki akarjuk elégíteni. Következőleg közérdek az, hogy ez a kontingens a termésből feltétlenül begyűjtessék és mivel a kilencesbizottság számolt az esetleges zavaró körülményekkel, a már elterjedt ama gondolatok és várakozások kapcsán, hogy a gabonafelesleg szabadforgalom tárgya lesz, és mivel félt a bizottság, hogy az úgyis szűkös mértékben rendelkezésre álló mennyiség esetleg illetéktelen kezekbe, vagy illetéktelen mértékben az ellátatlanok közé szétszivárog, épen azért szükségesnek tartja azt javasolni, hogy a nemesmagtermés a maga teljes egészében zár alá vétessék. Megjegyzem, hogy ez a javaslat nem jelent valami nóvumot a rendelettel szemben, mert hiszen a rendelet is effektive zár alá veszi az egész nemesmagtermést és mindaddig természetesen, amíg az a kontingens, amely kivettetik eme termés országos terhére, be nem folyik a kormány kezei közé, addig nem lehet eladni. A kilencesbizottság azonban szükségesnek találta nyomatékozni eme többé-kevésbé rejtett gondolatot a gabonarendeletben, és épen azért mintegy tétel alakjában kívánja kimondani, hogy a nemesmagtermések pedig zár alá vétessenek, természetesen azzal a vezetőgondolattal, hogy ez a zárolás csak azzal indokolható, hogy a 3,100.000 métermázsa nemesmag-kontingensnek feltétlenül be kell folynia a kivetés rendszere révén. Hogy azon