Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-85

436 A Nemzetgyűlés 85. ülése 19.20. Hornyánszky Zoltán : T. Nemzetgyűlés ! A 7. §-nál nekem volna egy módosításom, amelyet figye­lembe ajánlok azért, mert a fizetési fokozatban való előlépés ezzel a módszerrel rendkívüli módon megnyújtja azt, hogy a biró mennyi ideig marad az egyes fizetési fokozatokban. Rendkívül fontos ez azért, mert ezt le lehetne szállítani. Az én módosító indítványom semmi egyebet nem tendál, mint azt, hogy a fokozatokba való belépési idő megrövidíttessék. Teljesen azon az alapon állok, amelyet az Országos Birói és Ügyészi Egyesület ebben a te­kintetben elfoglal, t. i. hogy : »a magasabb fizetési fokozatokba az előlépés az első fizetési csoport második, harmadik, negyedÍK, ötödik fizetési fokozatába — ne háromévenként, mint ahogy à javaslat tendálja, hanem — kétévenként tör­ténjék, míg a fizetési csoport többi fokozatába, valamint a többi fizetési csoport valamennyi fo­kozatába háromévenként következzék be. Módo­sításom következőképen hangzik (olvassa): »Akik más közszolgálati ágból vagy mint ügyvédek vagy kir. közjegyzők nyernek kineve­zést az I. fizetési csoportba itélőbirákká vagy ügyészekké, kineveztetésükkel ennek a fizetési csoportnak abba a fokozatába lépnek, amely : 1. a biróvá vagy ügyésszé kinevezett közszol­gálati alkalmazottnál a kineveztetését meg­előzően az állami tisztviselők IV. fizetési osztá­lyába történt kineveztetésétől számított szolgá­lati idejének ; 2. ügyvédnél vagy kir. közjegyzőnél pedig az 1912 : LXV. te. 127. §-a alapján szolgálati idejéhez hozzászámitandók kimondott időnek a három évenként történő előlépés alapulvételével megfelel.« Van szerencsém ezt azért benyújtani, mert a törvényjavaslat nem tartalmaz intézkedést arra nézve, ha más közszolnálati ágból lép át valamely tisztviselő a birói vagy ügyészi karba. Ezt a hiányt vélném én ezzel kvázi pótolni, másodszor pedig az első fizetési csoportban az egyes fizetési foko­zatokba való bejutásnál a háromévi időt a má­sodik, harmadik, negyedik és ötödik fizetési foko­zatnál megrövidítené ez egy évvel, ugy hogy az előléptetés kétévenként történjék. Ez a pénzügyi tárcánál nem jelent akkora megtér heftetest, hogy a t. igazságügyminister ur ehhez a maga részéről hozzá ne járulhatna. Elnök: Kíván még valaki szólni? Az igazságügyminister ur kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Nem vagyok abban a helyzet­ben, bogy Hornyánszky t. képviselőtársam indít­ványát igy elfogadjam ... Hornyánszky Zoltán: Ezt sem? Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: , . . mert az esetleg az egész törvényjavaslat rend­szerét módosítaná. Egész váratlanul eri az embert, hirtelen nem is tudjuk a konzekvenciáit meg­állapítani. Hornyánszky Zoltán: Oly minimális ! évi augusztus hó 13-án, pepiteken. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Hiszen tudom, hogy pénzügyi kihatásaiban esetleg nem menne messzire, de ez a törvényjavaslat nem­csak pénzügyi vonatkozású, hanem státusrende­zési vonatkozású is. Az egyes csoportok között bi­zonyos arányt kell betartani és ez a háromé\i vára­kozás olyan, amely az egyes fokozatokban talán megfelelőnek látszik. t j Minthogy pedig azt a célt, amelyet t. képvi­selőtársam el akar érni, hogy esetleg két évenként történjék ez az előlépés, meg lehet valósítani és ez nagyon sok esetben meg is valósulhat különösen azoknál a tisztviselőknél, akik erre rászolgáltak, azt hiszem,*ennek az indítványnak általánosítása megint ellentétben állana azzal, hogy azokat a bírá­kat és ügyészeket, akiket szorgalmuknál és rá­termettségüvnél fogva saját felettes bíróságaik arra alkalmasoknak tartanak, kitüntetik azáltal, hogy javasolják, hogy náluk a fokozatban való előlépés rövidebb idő alatt történjék. Én a magam részéről a javaslat egész rendszerének megváltoz­tatását, megzavarását látnám ebben az indítvány­ban, azért nem tudok ahhoz hozzájárulni. Bernolák t. képviselőtársam indítványában látom azt az intenciót, amelyet egészben véve he­lyesnek tartok olyan értelemben, hogy az állások mihelyt üresedésben vannak, lehetőleg betöltes­senek. Ennek azonban egyrészről most az a tör­vényjavaslat az akadálya, amely mint méltózta­tik tudni, most általában megtiltja a kinevezé­seket. Bernolák Nándor : Épen ezt óhajtanám meg­változtatni . Tomcsányi Pál igazságügyminister: Másrész­ről pedig egészen kötelezően azt mondani, hogy momentán kell valamely állást betölteni, kissé nehéz. Különösen ezeknél a magasabb állásoknál fordulhat elő, — csak elvileg beszélek — hogy pl. a G áriánál momentán az ember nem tudja kiválasztani azt, akit odatehëtne, s aki 10—15 évig legyen ott, mig, ha az ember egy kissé vár, alakul a helyzet, esetleg egészen, megfelelő embert tud odaállítani. Rupert Rezső : Már régen oda lehetett volna állítani. Tomcsányi Pál igazságügyminister : Ugy hogy ezt az indítványt én a magam részéről, mint igaz­ságügyminister, az alsóbb csoportokra, a II. és III. csoportokra nézve el tudnám fogadni, bár ennek pénzügyi kihatásai is vannak. Ezért hozta a Nemzetgyűlés azt a törvényt, hogy egyelőre nem lehet uj kinevezéseket foganatosítani. Maga a Nemzetgyűlés volt abban a meggyőződésben, hogy mivel nem tudjuk azt, hogy mekkora lesz az ország, hány tisztviselőre lesz szükségünk, addig várjunk a kinevezésekkel. Ez olyan kérdés, hogyha a Nemzetgyűlés azt gondolja, hogy kivételt tehet, nekem, mint igazságai gyministernek, a II. és III. csoportra nézve nincs kifogásom, de a pénzügyi kihatásokra nézve nem vagyok hivatott nyilat­kozni, a pénzügyminister pedig azt hiszem, ehhez nem járulna hozzá.

Next

/
Thumbnails
Contents