Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-85
424 A Nemzetgyűlés 85. ülése 1920. évi augusztus hó 13-án, pénteken. dizsár alapította meg, az ügyészséget pedig Kozma Sándor, aki az első ügyészséget szervezte, s a királyi Curia élén egy Szabó Miklós, a budapesti törvényszék élén pedig egy Zsitvay Led állott akkor, csupa emberi nagyságok, akiknek szelleme gyökeret vert a magyar bíróságban, amely magyar biróság a tisztaság és a hozzáférhetetlenség szempontjából az első európai helyre emelkedett. T. Nemzetgyűlés Î Amikor egy intézményben a nagylelkű és nagyképességü emberek ilyen munkát tudnak teljesíteni, amikor látjuk azt, hogy ez az intézmény nem tudott elkorhadni, elromlani épen azért, mert ily nagyszerű emberek állottak élén, akkor nem elég az, hogy ha alkalom kínálkozik erre, kivesszük a birói és ügyészi kart a rendes státusból és külön státusba helyezzük, mert mit érnek ők ezzel a külön birói és ügyészi státussal, amely régi álma volt ennek a karnak, ha ezzel egyidejűleg nem adjuk meg nekik az anyagi függetlenség lehető mértékét is. (Ugy van! a középen.) Látom, hogy nem találok ellenmondásra, ellenkezőleg — és nagyon helyes is az, hogyha a Nemzetgyűlés kifejezi ezt a közhangulatot, — ellenkezőleg mondom, mindig azt látom, hogy ez a Ház is a maga módján mindenképen emelni, támogatni akarja ezt a magyar birói és ügyészi kart. Nem találok ellenkezésre, sőt valahányszor e kérdésről van szó, mindig a legmelegebb méltánylást tapasztaljuk. És ez természetes is, mert aki az életben járva-kelve látja azt a munkát, azt a működést, amelyet ez a magyar birói és ügyészi kar kifejtett, az nem gondolkozhatik máskép. En csak emlékeztetem a t. Nemzetgyűlést arra, hogy megtörtént Magyarországon az, hogy egy élő ministerelnökkel szemben az a magyar biró függetlenségének teljében kimondta az igazat. Ez a legnagyobb dolgok egyike, amik itt történtek. Napjainkban is megtörtént, hogy amikor láttak bizonyos tendenciákat, akkor a magyar biró minden tekintet nélkül, minden pialogás nélkül felfelé és minden kacérkodás nélkül lefelé, tisztán a becsületnek, az igazságnak, a józanságnak és a belátásnak az utján haladt. Hát, mondom, mikor ilyen féltett, ilyen integer, ilyen nagyszerű intézményünk van, amelynek szelleme oly gyönyörű, amelynek egészsége és életképessége oly minden példán felül álló, akkor nekünk mindent el kell követnünk arra, t. Nemzetgyűlés, hogy ha van egy ilyen intézmény, ezt az intézményt a magunk részéről minél nagyobb mértékben erősítsük ; mindent el kell követnünk arra, hogy annak az intézménynek tagjai, a magyar birák és ügyészek, ne legyenek kénytelenek folyton napi gondokon törni a fejüket, mindent el kell követnünk arra, hogy emberi életet, tisztességes megélhetést biztosithassunk nekik. T. Nemzetgyűlés ! / Nem akarok sokáig immorálni e kérdésnél. Ep csak ezt a közhangulatot, amelyet látni vélek e kérdésben, szeretném kamatoztatni és gyümölcsöztetni e kar érdekében. Szeretném az igazságügymjnister urat támogatni és segíteni, hogy akkor, amikor kollégájánál, a pénzügyministernél, e kérdésekről van szó, az egész Ház hozzájárulására és helyeslésére hivatkozhassék és a maga részéről is igyekezzék ennél f a javaslatnál jobbat nyújtani. En tudom, t. Nemzetgyűlés, hogy nagyon nehéz körülmények között vagyunk; én tudom azt, hogy mint ellenzéki ember ma nem állhatok egyszerűen azon az állásponton, hogy csak kritizálok és nem mondom meg, hogy honnan és miből vegyük elő az anyagi eszközöket ; én tudom azt, hogy ilyen rendkívül nehéz helyzetben nem szabad az igényeket magasra növeltetni. (Ugy van! a jobbfelöl.) Minden embernek, aki ma szót emel, felelősségének teljes tudatában és a jelen nehéz viszonyok között kell megtennie kötelességét. Viszont azonban azt meg kell tennie és az élet jelenségei előtt szemet hunynia nem szabad. Az élet jelensége pedig az, hogy adjuk meg annak a birónak és annak az ügyésznek a minimális emberi megélhetés lehetőségét. En csak, az igen t. elnök ur figyelmeztetésének eleget téve, mintegy appelt akartam ezeket elmondani. Nem szónoklatokkal, nem üres beszédekkel, nem a demagógiának módjaival, hanem egyszerűen az igazság erejével, a becsület és tisztesség módjával akarom biró és ügyész embertársaim megélhetését biztosítani. (Elénk helyeslés.) Elnök : Szólásra következik? Szabóky Jenő jegyző: R upert Eezső! Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Teljes egészében osztozom Bródy igen t. képviselőtársam felfogásában erről a kérdésről és a magam részéről is csatlakozom hozzá, azzal azonban, hogy annak valami praktikus értéke, is legyen és az anyagiakban is megérződjék. Épen azért, amikor az ő álláspontjához csatlakozom, kijelentem, hogy a törvényjavaslattal szemben Somogyi István t. képviselőtársamnak a különvéleményét fogadom el, amely a bírákra nézve anyagi szempontból kedvezőbb. Nem os;:tozhatom azonban igen t. barátomnak, Hegedüs György képviselőtársamnak az álláspontjában, aki akkor, amikor az ő nagyon szép beszédét, lelkes beszédét, igen alapos beszédét, — amelynek a legnagyobb részéhez csatlakozom, — jónak látta bizonyos összehasonlítással értékében kissé csökkenteni, nevezetesen mikor a rendőrségre vonatkozólag tett itt kijelentéseket. A rendőrség époly fontos szerve, hatalmi ágazata az államnak, mint a biróság, vagy a katonaság. Mert hiszen a jó biróság csak akkor lehetséges, hogyha egyúttal van jó rendőrség is, hogy a birói ítélet végrehajtása semmi kétséget ne szenvedhessen. Fontos a rendőrség megbecsülése azért, mert a rendőri erő épen a legalkotmányosabb karhatalmi erő mindig egy országban, amely feltétlenül a felelős kormánynak kezében van.
