Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-85
A Nemzetgyűlés 85. ülése 1920. évi augusztus hó 13-án, pénteken, Rakovszky István elnöklete alatt. Tárgyai: A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — Elnöki előterjesztések. — Őrgróf Pallavicini György indítványának indokolása a nemzetgyűlési képviselők összeférheílenségének szabályozásáról alkotandó törvény tárgyában. — A pénzügyi és közoktatásügyi bizottság előadója benyújtja jelentését a tudományegyetemekre, műegyetemre stb. való beiratkozásról szóló törvényjavaslat tárgyában. — A gabonarendelet tárgyalására kiküldött bizottság előadója benyújtja jelentését. — A kir. itélöbirák és ügyészek illetményeiről az igazságügyminister törvényjavaslata, A kormány részéről jelen vannak: gr v Teleki Pál, Tomcsányi Vilmos Pál, Benárd Ágoston, Szabó István (nagyatádi), Bleyer Jakab, Szabó István (sókorópátkai). (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 10 perckor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Kontra Aladár jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Bródy Ernő jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Szabóky Jenő jegyző ur. Felkérem Kontra Aladár jegyző urat, szíveskedjék a múlt ülés jegyzőkönyvét hitelesítés céljából felolvasni. • Kontra Aladár jegyző (olvassa az 1920. évi augusztus hó 12-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van valakinek észrevétele a jegyzőkönyv hitelesítése ellen '?•; (Nincs '!) Ha senkinek sincs észrevétele, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom a Nemzetgyűlésnek Győr város: közönségének feliratát, amelyben a m. kir. államvasutak bérbeadása ellen tiltakozik. A felirat a házszabályok 242. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. Következik napirend szerint őrgróf Pallai vicini György képviselő ur indítványának indokolása a Nemzetgyűlési képviselők összefér hetet-, lenségének szabályozásáról alkotandó törvény tárgyában. A képviselő urat illeti a szó. Őrgr. Pallavicini György : T. Nemzetgyűlés ! Indítványomat, illetőleg törvényjavaslatomat csak igen röviden szándékozom megindokolni, mert azt hiszem, hogy az a rövid törvényjavaslat, amely a Képviselőházban szét is osztatott, amely , tulaj donképen egy egyszakaszos törvényjavaslat és amely azt akarja kimondani, hogy »a Nemzetgyűlés tagjai képviselői megbízatásuk tartama alatt és annak megszűnésétől számított egy éven belül nem nevezhetők ki olyan állásra, amelynek létesítését a Nemzetgyűlés határozta el«, magában véve is teljesen érthető intézkedést kivan statuálni, amelynek csak legrövidebb indokolásával akarom a , Nemzetgyűlés igen becses türelmét igénybevenni. Ugy tapasztaltam a múltban, hogy a magyar politikai életnek igen nagy hibája volt a korrupció és a képviselőknek a kormánytól való túlságos függősége. Amint a múltban mindig küzdöttem ezekkel az irányzatokkal szemben, ép ugy teszem azt a mai napon is és szeretném, hogy ma, amikor Magyarország megújhodását várjuk mindannyian és amikor egy uj éra — nem szeretem ezt a szót használni : egy uj kurzus — világában élünk és amikor igen sok helyen látjuk, hogy ez az uj irányzat igen gyakran esik bele hatványozott mértékben is a réginek bűneibe : legalább a Nemzetgyűlés álljon tisztán az utókor számára és ne érhesse vád ezt a Nemzetgyűlést, hogy átvette a múltból a magyar politikának azokat a hibáit, amelyek azt oly sokszor sötétté és visszatetszővé tették. A Nemzetgyűlés szerepének fontossága, az állami élet folytonosságát helyreállítani kivánó nemzet minél tökéletesebb akaratnyilvánításának intézményes biztosítása megkövetelték azt, hogy a Nemzetgyűlés ne az Országgyűlés rendes jogszabályai szerint üljön össze. Hiszen az összefér, hetetségi törvényt máris megváltoztatta az 5986/1919. számú alaprendelet, amelynek következménye a Nemzetgyűlés, amikor kimondotta azt, hogy köztisztviselők is lehetnek nemzetgyűlési tagok. Ez igen helyes intézkedés volt, mert hiszen a köztisztviselők tudását gyakorlati és minden egyéb más téren a Nemzetgyűlés csak nagy haszonnal gyümölcsöztetheti.