Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-84

A Nemzetgyűlés 84. ülése 1920. évi augusztus hó 12-én, csütörtökön. 393 mondom, amikor hivatalos adatok nincsenek előttünk, akkor nekünk gondoskodnunk kell arról, hogy minden anyagot, az összes autentikusan idehozott, hivatalos anyagot megkapjunk, hogy igy ne legyünk kénytelenek itt bíróságon kivüli bizonyítékokkal operálnunk. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Magában az, ami a hadbiróság előtt folyik, nem elég, mert ott, amikor a tárgyalás nem Friedrich ellen folyik, amikor az »audiatur et altera pars« elve,' a bűnvádi perrendtartás eme nagy követelménye, nagy postulatuma nem érvényesül ebből a szempontból, amikor azt . látjuk, hogy Friedrich Istvánt ott nem védi senkisem, mégis — ha már zaklatásról és a szenvedélyek felszínre vetődéséről van szó — méltóztassék csak egy pillantást vetni erre a tárgyalásra és megGyőződni arról, hogy Friedrich Istvánt és másokat e tárgyaláson nem tanuképen hallgatják ki, nem annak bizonyítására, hogy a vádlottak bűnösek-e, hanem valósággal a vádlottakat hallgatják ki tanuként Friedrich István és a többiek ellen, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon. Egy hang : Érdekes megállapítás.) ami bizonyítéka plasztikus, odaállitása annak, hogy ez a pör a szenvedélyek hullámaira került, és hogy még egy olyan kiváló bíróság ós még olyan kiváló férfiak is, mint akik ebben a bíróságban ülnek, egy kissé megfeledkezve a tradíciókról is, hogy ez a bíróság, amely ily formában működik és igenis méltónak bizonyult arra, hogy azt tisztelettel övezzük, mint egyébként is törvényes bíróságot, — mondom, ez a bíróság, ez az objektiv fórum is hova került, kilépett valahogyan a törvényesség vonalaiból és megfordította az eljárást. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Amikor ezt látjuk, akkor, ha a Friedrich István ellen felhozott adatokat az utcasarkon árult lapokból autentikusoknak fogadnók el, akkor viszont autentikusnak kell elfogadnunk azt is, hogy ott azonban nem folyik olyan garanciális formák között ez a tárgyalás, hogy mi azokat az adatokat, amelyek Friedrich Istvánra terhelők, valóknak elfogadhassuk. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ilyen körülmények között a legkevesebb az, hogy hát lássuk mi magunk, szemtől-szembe a hivatalos adatokat, hogy a bűnvádi perrendtartás 1. §-a alapján elintézhessük, eldönthessük mi magunk azt, ami minket illet, mert bennünket nemcsak a mentelmi jogban körülirt sokféle jogosítvány és kötelezettség köt, hanem köt mindenekfelett a bűnvádi perrendtartás 1. §-a, amely szerint csak a törvény értelmében, csak vád alapján és csak nyomatékos gyanuokok alapján lehet valakinek mentelmi jogát felfüggeszteni. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ezeket a komoly gyanuokokat akarom ón látni, mint ennek az ügynek egyik első birája, mert hiszen másnak még csak hozzányúlni sem szabad ehhez az ügyhöz mindaddig, mig a mentelmi jog felfüggesztve nincs. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — IV. KÖTET. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ezeket akarom látni, de én a gyanuokokat nem láthatom ebben a semmis, határozottan semmis, nem létező vizsgálóbírói végzésben. (Igaz ! Ugy van ! balfelöl.) A vizsgálóbírónak az ügyhöz csak annyi köze van, hogy az ügyész maga nem jöhetvén a Nemzetgyűlés elé — még a főügyész sem — neki egy birói cselekményt kell teljesíttetnie, t. i. a vizsgálóbíró rendelheti csak el a mentelmi jog felfüggesztésének kieszközlésére irányuló eljárást. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) De ez még mindig nem elég, odakerül még a főügyész elé is a dolog, hogy még mindig visszavonhassa, megállíthassa az eljárást, hogy egy ügyésznek esetleg nem elég nagy judiciummal összealkotott vádját fölöslegesen a Nemzetgyűlés elé ne vigyék. És ha már gyanúokokat keresek, t. nemzetgyűlés, akkor ezekből az írásokból, amelyeket én törvényeseknek, a törvényszerű formák és garanciák között létrejöttéknek tartok, csak egyetlenegyet találok,^ a negatívumot tartalmazó ügyészi vádiratot. Es kérdem : hát ezen az alapon függesszem fel Friedrich István mentelmi jogát, hogy előttem egyetlen egy hivatalos irás; egyetlen egy autentikus adat van írásban, az ügyészség vádirata, amelybe azt mondja, hogy Friedrich Istvánt nem lehet megvádolni. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Engedelmet kérek, ha én erre függesztem fel a mentelmi jogot, akkor nem tudom mit fog szólni hozzá az. ország, mit fog szólni hozzá a történelem, hogy a mentelmi jogot ilyen lehetetlenül, ilyen talán vétkes könynyelmüséggel kezeltem. (Ugy van! a szélsőbaloldalon) Nincs szó itt arról, hogy mi a bírósággal szembeszállunk. A magyar bíróság gyakorlata az, hogy ha mi nem védenők meg a mentelmi jogot itt a Házban, megvédné a magyar bíróság. A magyar bíróság — méltóztassék megnézni e tekintetben a judikaturát — mindig a legérzékenyebb finomsággal észlelte, ha a mentelmi jog sérelmével történt a kérelem és egyremásra semmisítette meg a határozatokat és az ítéleteket, egyre-másra, minthogy meg is kell semmisítenie. Mert hiszen természetes, hogy a mentelmi jog felfüggesztése nélkül hozott határozat, amilyen ez a vizsgálóbírói végzés is, a bűnvádi perrendtartás 379. §-a szerint hivatalból figyelembe veendő. Es mert törvényszerű vád nélkül van felhozva, a 384. § 11. pontja szerint megint figyelembe veendő. Törvényes vád nélkül van az eljárás megindítva, mert hisz a mentelmi jog felfüggesztéséig vádról nem lehet beszélni; a 385. § c.) pontja szerint a bűnvádi eljárás ki volt zárva, tehát megint csak semmis a cselekmény. Méltóztassék a legfelsőbb bíróságnak, a királyi Curiának a judikaturáját megnézni. Ha mi ép oly féltékenyen őrködünk mentelmi jogunk felett, amint azt a királyi Curia teszi, akkor Ő0