Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-83

A Nemzetgyűlés 83. ülése 1920. javaslat esetleg végrehajthatatlan lesz vagy olyan szempontokat fog esetleg fentartani, amelyek nem egyeznek meg azokkal a szempontokkal, amelyeket egyéb téren kell figyelembe venni. Incidentaliter nem lehet törvényt alkotni és a magyar Nemzetgyűlésnek most olyan sürgős teendői vannak, annyi javaslat van előkészitve, amelyektől az ország léte és nem léte függ, - hogy azt hiszem, nem szabad ilyen incidentalis törvényalkotás céljára a Nemzetgyűlés idejét igénybe venni. Ezt a javaslatot magát, a benne lefektetett gondolatokat azonban a magam részéről a leggondosabb mérlegelés tárgyává fogom tenni és ezek alapján fogok elindulni annak a törvényjavaslatnak elkészítésénél, amely ugyanezt az ideát akarja megvalósítani, ugy azonban, hogy az előkészítés után kerüljön ide a Házba. (Helyeslés.) Ismétlem tehát a célt, az ideát, feltétlenül helyesnek, jónak, szükségesnek tartom, csak nincsen kellőképen előkészitve és nincs most itt az ideje annak, hogy a Nemzetgyűlést ezzel foglalkoztassuk, mert sokkal sürgősebb tennivalók várnak ránk. Ismétlem azt is, hogy magának a javaslatnak gondolatát, eszmemenetét a leggondosabb mérlegelés tárgyává fogom tenni és annak a törvényjavaslatnak, amelyet itt majd ebben az irányban be fogok nyújtani, ez lesz az alapja. (Elénk helyeslés) Ismétlem, kérem a t. Háztól, az ideának teljes honorálása mellett, hogy ne tűzze most ki napirendre a javaslatot. Elnök : Következik a határozathozatal. Elhatározza a Ház, hogy Karafiáth Jenő nemzetgyűlési képviselő ur harmadik indítványát érdemleges tárgyalás céljából napirendre tűzi, igen vagy nem? (Nem!) A Ház elhatározta, hogy nem tűzi ki napirendre. Miután a képviselő ur két első indítványának tárgyalását a Ház napirendre kitüzetni kívánja, azt hiszem, hogy a Ház az elnököt bizza meg azzal, hogy azokat annak idejénnapirendre tűzze. Méltóztatnak ehhez hozzá járulni ? (Igen !) Ennek értelmében annak idején napirendre fogom kitűzni azokat. Következik a mentelmi bizottság jelentése Friedrich István nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében, illetve ennek folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Bródy Ernő jegyző: Bernolák Nándor! Bernolák Nándor: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk ! Halljuk !) Gróf Tisza Istvánnak, a magyar államférfiak egyik legnagyobbikának a meggyilkolása önmagában olyan tény volt, hogy nem meglepő, ha e bűnper körül izgalmas hullámok vetődnek fel. De különösebben megmagyarázza ezeknek a hullámoknak a nagyságát, azt az izgalmat, amelyet a Ház tegnapi ülésén, is láttunk, az a, körülmény, hogy a nemzet legnagyobb értékeiről, egyfelől a törvényhozás szabadságáról, másfelől pedig a Nemzetgyűlés erkölcsi tekintélyéről és az igazságét^ augusztus hó 11-én, szerdán. 365 1 szolgáltatás nagy érdekeiről van szó, kockán forog. Maga a gyanúsított Magyarország volt ministerelnöke. Azok közt pedig, akiket itt ért súlyos gyanú, szerepel a katonai bíróság, szerepel a katonai ügyész, akit nem kisebb váddal illettek, mint azzal,, hogy a vádlottakat megnyerni iparkodott annak bizonyítására, hogy egy magyar államférfiú gyilkosságra fölbujtó volt. Mikor ilyen súlyos kérdések merülnek fel, t. Nemzetgyűlés, értem az izgalmakat, értem az indulatot és a szenvedélyességét, amellyel a kérdés tárgyaltatik. De azt hiszem, hogy ha valamikor szükség van teljes nyugalomra, minden indulattól, szenvedélytől mentes tárgyalásra, akkor arra szükség van most, mert ezeket a nagy nemzeti értékeket máskép, mint nagyon komoly megfontolással, nagyon nyugodt, tárgyalással megoltalmazni nem lehet. (Ugy van! a bal- és a szélsobaloldálon.) T. Nemzetgyűlés! Nem óhajtok foglalkozni a mentelmi jog természetével. T. képviselőtársaim ezt a kérdést minden vonatkozásban megvilágították. Teljesen egyetértünk abban, hogy a mentelmi jog a törvényhozás szabadságát védi s hogy azt, mint ilyent viszont valamennyiünknek védeni legelemibb kötelessége, mert a mentelmi jog bármilyen, legcsekélyebb sérelme is a törvényhozás szabadságát veszélyezteti s igy az ország eminens érdekeit sérti. De másfelől kétségtelen az is, hogy a mentelmi jog nem egyeseknek a kiváltsága. (Ugy van! balfelöl és a szélsobaloldálon.) Teljes mértékben egyetértek Ereky igen tisztelt képviselőtársammal, hogy az a körülmény, hogy Friedrich István képviselő ur maga kérte mentelmi jogának felfüggesztését, semmikép sem befolyásolhatja a Nemzetgyűlést az ő elhatározásában; (Ugy van a bal- és a szélsőbaloldalon.) nem befolyásolhatja azért, mert világos, hogy minden önérzetes embernek, ha vele szemben oly súlyos gyanút hangoztatnak, amilyet Friedrich Istvánnal szemben, követelnie kell e gyanú tisztázását. De ebből nem következik, hogy ezt a gyanút a Nemzetgyűlés a maga tárgyilagos bírálatával alkalmasnak tartsa a bűnvádi eljárás megindítására. Tehát 'ezt a kérdést attól teljesen függetlenül kell elbírálni, hogy Friedrich István kivánta-e mentelmi jogának felfüggesztését vagy nem ? (Ugy van a balés a szélsobaloldálon.) Mert itt nem Friedrich István jogáról, hanem ennek a Nemzetgyűlésnek a szabadságáról és jogairól van szó. (Úgy van ! a bal- és a szélsobaloldálon.) Igen tisztelt Nemzetgyűlés! Viszont az is kétségtelen, hogy annál inkább kell szabad teret biztosítani az igazságszolgáltatásnak, minél nagyobb pozíciót tölt be az, akit megvádoltak s a Nemzetgyűlésnek azzal a kiváltságával szemben, hogy önmaga dönti el, hogy vájjon egyik vagy másik tagjával szemben eljárásnak van-e helye vagy nincs, ott áll kétségtelenül az a kö-