Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-70
A Nemzetgyűlés 70. ülése 1920. évi július hó 23-án, pénteken. 29 Somogyi István : Szóba sem kell velük állani ! Ugron Gábor : . . . mert csakis az önerejére támaszkodó önérzet, önbizalom és bátorság segített rajtunk a múltban és segíthet a jövőben is. Ezzel mutathatunk példát a külföldnek is, ezzel bizonyíthatjuk be, mint ahogy a ministerElnök ur is rámutatott, hogy az egyes országok kebelében szervezkedett különböző szervezetek, bármiféle szervezet legyen az a világon, nem lehet oly erős, hogy egy ország, ha még olyan kicsi, összetört és gazdaságilag és politikailag tönkretett kis ország is. képes ne legyen, ha bátor és erős, az ilyen támadásokkal szembeszállni ; hogyne állhatnának tehát ellent a nagy, hatalmas, erős nyugati nemzetek ezekkel a törekvésekkel szemben. T. Nemzetgyűlés ! Az ország konszolidálására és visszaszerzésére irányuló munkájában a kormány mindig számithat a mi támogatásunkra. Nagyon helyesen mondotta a ministerelnök ur a kormányzópárt ülésén mondott beszédében, hogy az országot fenyegető veszélyek nem benn a Nemzetgyűlésen, hanem künn és főképen az ország határán kivül vannak. Ezeknek az országot veszélyeztető veszedelmeknek elhárításában, t. Nemzetgyűlés, mindnyájan egyek vagyunk és egyek is kell hogy legyünk. Ez azonban a Nemzetgyűlésen múlik és a Nemzetgyűlés kezében van ilyenformán az ország sorsa, a Nemzetgyűlés munkáján múlik országunk megmentése. Ennek a nagy célnak alá kell rendelni minden pártérdeket, egyéni becsvágyat és minden hatalmi törekvést. Ha egyes törvényjavaslatok tárgyalásánál ellentétes lesz a felfogásunk a kormányéval szemben, kritikánk mindig tárgyilagos, objektiv lesz és kritikánk oka mindig csak az lesz, hogy ama közös cél felé, amely előttünk lebeg, talán nem a leghelyesebnek meg-. választottnak tartjuk azt az utat, amelyet a kormány választott. Közös célt mondtam, t. Nemzetgyűlés, mert én az igen t, ministerelnök urat 30 éve ismerem és körülbelül 30 éves barátság fűz össze vele. Ismerem gondolkozásmódját, ismerem az ő politikai ideáljait és tudom azt. őt ismerve, hogy ezekhez a politikai ideálokhoz hűtlen nem lesz soha. És kérem őt és a kormányt is arra, vegye tudomásul, hogy a legteljesebb önzetlenségünk mellett mi sem fogjuk ezt szem elől tévesztem, megGyőződésünket bátran hangoztatni fogjuk minden egyes alkalommal, azonban teljes munkaerőnkkel szolgálni fogjuk az ország politikai, gazdasági, morális, kulturális és területi újjáépítésének nagy munkáját. (Éljenzés.) Elnök : A ministerelnök ur kivan szólni. . Gr. Teleki Pál ministerelnök : T. Nemzetgyűlés 1 Megbízott külügyministeri minőségemben van szerencsém törvényjavaslatot beterjeszteni egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink ideiglenes rendezéséről. Ez az 1917/ évi XX. tc.-hez hasonló felhatalmazásra vonatkozik, de hiányzik belőle az autonom vámtarifa egyes rendelkezéseire vonatkozó intézkedés, amire nézve majd a kereskedelemügyi minister ur fog törvényjavaslatot benyújtani. így meg van szakítva-most a két ministerium között a javaslat. Kérem ennek a törvényjavaslatnak a pénzügyi és közgazdasági bizottságoknak való kiadását. Elnök : A törvényjavaslat tárgyalás és jelentéstétel végett ki fog adatni a pénzügyi és közgazdasági bizottságoknak. • A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister : Ugyancsak kérem a pénzügyi és közgazdasági bizottságokhoz utalni a vámok ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslatot. Van szerencsém ezt benyújtani, kérve annak kinyomatását, a bizott• sági jelentéssel együtt a képviselők között való kiosztását és napirendre tűzését. Elilök : A törvényjavaslat át fog tétetni a pénzügyi és közgazdasági bizottságokhoz jelentéstétel végett. Szólásra következik ? Szabóky Jenő jegyző : Gróf Andrássy Gyula ! Gr. Andrássy Gyula : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Én is követem a t. előttem szólott képviselő ur példáját és csak lehető röviden kívánok a nagyfontosságú kormánybejelentéshez szólni. Teljesen igaza van a t. ministerelnök urnák abban, hogy mi és ő egy nagy küzdelmet folytatunk a destrukció szellemével. Az ő vállalkozásának, Magyarország jelenlegi politikájának célja a nemzeti^szmét diadalra juttatni a romboló társadalmi, forradalmi gondolatokkal szemben, amelyek erőt vettek Európa nagyrészén. Ezen küzdelem nagyban és egészben már kedvező fordulatot vett és ha visszatekintünk arra az évre, amelyet Magyarország átélt azóta, amióta összetört a szovjetkormányzat, kétségtelen, hogy sok irányban megerősödtek közállapotaink és javulás van. De azért nem lehet tagadni, hogy a veszély még mindig igen nagy és igen komoly, (Ugy van ! Ugy van ! halfelöl) hogy különösen most egy olyan kort élünk, amikor lehetne talán konstatálni, hogy egy bizonyos visszaesés van. Ez a visszaesés először is onnan származik, hogy a romboló erők egy erős hadsereg révén diadalhoz jutottak, diadalhoz jutottak tőlünk nem távol. Ennek visszahatása természetesen mindenütt megvan, és különösen erőssé vált ennek a visszahatása azon megszállt magyarországi területeken, amelyek a béke, ez a rossz béke szerencsétlen, lehetetlen helyzetbe hozott, olyan helyzetbe, ahol senki sem bizik a jövőben, mindenki tudja, hogy a nemzetközileg megteremtett állapot tarthatatlan, ahol a gazdaságilag együttműködő területeket széjjeltépték, ahol tehát minden forradalmi csira természetesen kedvező fejlődési talajra talált. Tudjuk ezen rossz békének következtében, hogy az elszakadt vagy jobban mondva: megszállt területeken a szociáldemokrácia legnagyobbrészt a nemzetközi forradalmi párthoz, a harmadik Internacionáléhoz csatlakozott.