Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-82

À Nemzetgyűlés 82. ülése 1920. Nem tudom, nem keresem, hogy igazak-e azok a dolgok, de közjegyzői okiratokban lefektetett tények mutatják, hogy Friedrieh ellen tanukat ugy vásárolnak, mint ahogy a börzén szokás volt búzát vásárolni. (Mozgás a jobboldalon.) Mennek az emberekhez és azt mondják nekik államrendőrségi detektívek : Ne okoskodj, itt van ,az alkaloid*, sok pénzt lehet keresni, vallj Friedrich ellen ! (Mozgás a jobboldalon.) Orbók Attila : Adatokat ! Ereky Károly : Erről semmi kormányhatalom nem tehet. Gazság mindig volt. Orbók Attila: Adatokat kérünk! Ereky Károly : Ha nézem az órát, nem tudom, hogy ha előszedem az adataimat, lesz-e még idő azoknak felolvasására. Elnök : A képviselő urnák a házszabályok értelmében ehhez joga van. A Nemzetgyűlés most nem tűzte ki valaminek a tárgyalását egy bizonyos órára. Miután a képviselő ur háromnegyed kettő előtt elkezdte a beszédét, jogában áll azt folytatni. Az esetben, ha pl. a Nemzetgyűlés kimondotta volna, hogy félkettőkor áttérünk az interpellációkra, akkor ezt az időt be kellene tartani. Most csak határozatot nem hozhat a Nemzetgyűlés két óra után. Ereky Károly : Köszönettel tudomásul veszem. Uj képviselő vagyok s igy nem ismertem a házszabályok ezt a rendelkezését. Ami ezeket a konkrét adatokat illeti, amelyek itt le vannak fektetve, ha méltóztatnak kívánni, fel fogjuk olvasniaz egészet a Nemzetgyűlés előtt. Orbók Attila : Nagyon kérem ! Ereky Károly : Ami a második dolgot illeti, méltóztassék megfigyelni a sajtó szerepét. Es rendkívül fontos kérdés épen Friedrich István ügyében. Miért ? Amint mindannyian tudjuk és látjuk, keresztény sajtó nagyon kevés van ; a másik sajtó pedig, az u. n. régi liberális sajtó, határozottan Friedrich ellensége. S most jön a sajtónál az, ami a kormányhatalomtól, a kormánytól függ : a cenzuráló része. Megjelenik most a Friedrichtárgyalásról szóló közlemény az egyik ujságlapnak mellékleteként ugyanannyi papiroson, mint az egész újság ; megjelenhetnek mindazok az adatok, amelyek az egész közvéleményt megmételyezik s ugyebár az egész közvélemény előtt ugy állítják be Friedrich Istvánt, hogy ime, Tisza gyilkosa. A nagyközönség ugyanis nem tudja azt ugy olvasni, mint egy jogász, mint egy királyi ügyész. Magam, mikor elolvastam, a szemem szikrázott és az idegességtől nem tudtam aludni amiatt, hogy ilyesmi lehetséges. Megjelennek ezek az adatok akkor, amikor papirhiány van. Valakinek csak intézkednie kellett, hogy az illetők a papirt megkapják, (Ugy van.) itt már valakinek intézkednie kellett, hogy a politikai hajsza megindulhasson arra nézve, hogy több papirt kapott az illető újság. Ha" ezzel szemben megjelent egy kis hirecske, amely Friedrichre nézve valamiképen kedvezőbben akarta mutatni az ügyet, ha abszolút igazságokat tartalmazott is, nem engedte közölni a évi augusztus hó 10-én, kedden. 355 cenzúra. Itt van pl. a Virradatnak egy száma, amely vasárnap, augusztus 8-ikán jelent meg, s ebben a cenzúra kitörölte azt, hogy van-e ok Friedrich István mentelmi jogánaK a felfüggesztérére, s azt mondja, hogy (olvassa.) : »A kisebbségi indítvány beterjesztője, Somogyi képviselő nyilatkozik.« Hát, t. Nemzetgyűlés, ha négy oldalt adnak mindennap arról, hogy Friedrich Istvánról minden gazságot le lehessen írni, amit szemenszedett gonosztevők mondanak, akik pénzért mindenre kaphatók, s akiknek hivatalból joguk van hazudni, hogy nyomorult életüket megvédhessék, — hogy azt négy oldalon adják mindennap külön kiadmányban, akkor természetesen a közvélemény meg van mérgezve, át van hatva attól, hogy az a Friedrich István gazember, egy közönséges gazember. T. Nemzetgyűlés ! Én nem tudom, hogy mit hisznek el az emberek a vidéken. Beniczky Ödön: Semmit, nyugodtak lehetünk ! Ereky Károly: Mert az emberek lelkületére hivatkozom : tessék elképzelni, hogy az újságot a vidéki ember olvassa, a kisgazda, polgárember, s azt mondja: »hisz benne van az újságban!« T. Nemzetgyűlés ! Tessék megnézni a mai hangulatot, amikor Friedrich mellett egy objektiv nyilatkozatot leadni nem lehet, akkor az a cenzúra vájjon nem pártcenzura-e, az a cenzúra nem olyan cenzura-e, amely — nem mondom, hogy az önök pártjáé, Isten ments, hogy az önök pártját, a mai többséget megrágalmazzam — hanem valamely párt, valamely Friedrich-ellenes párt cenzúrája, amely képes kitörölni onnan mindent, ami Friedrichre kedvező, ha igazságos is. Egy »Déli Express« című lapot adott ide egyik képviselőtársam, amelyben az van, hogy Mikovínyi Jenő, a mentelmi bizottság előadója nyilatkozik, — és nem szabad _ közölni ! Beniczky Ödön: Ember vadászat, semmi más ! Ereky Károly: Tessék megmondani nekem, hogy nem katasztrófa-e, hogy mindent szabad közölni, ami arra vonatkozik, hogy Friedrich István gazember, és semmit sem szabad közölni, amit egy objektív előadó lead az újságban. (Nagy zaj.) Hát nem politikai üldözés-e ez, t. Nemzetgyűlés, méltóztassék nekem megmondani?! (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) # Ha a mentelmi bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy »Friedrich Istvánt adjuk ki, mert az a közvélemény megnyugtatása céljából szükséges, és lia ezt mondják a jogászok, ez nagyon sérti az én fülemet, mert a mentelmi bizottságnak a közvéleményhez semmi köze, a mentelmi bizottság jogi alapon áll és ez sem nem sürgős a mentelmi bizottságnak, sem nem köz véleményes, hanem a mentelmi bizottság az eléje letett írások alapján megvizsgálja szuverén módon, hegy mi az igazság. (Zajos helyeslés és taps a bal- és szélsőbaloldalon.) Es, t. Nemzetgyűlés, ha majd a saját bőrükön fogják érezni, hogy mi az, meg fogják tudni, hogy miért harcoltam én. Nem Friedrich István személyéért. Mert, t. Nemzetgyűlés, 45*