Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-82

À Nemzetgyűlés 82. ülése Î920. évi augusztus hó 10-én, hedden. ' S5$ jog lényege. Az igen t. képviselő ur azt mondja, hogy, mivel Friedrich István kérte mentelmi jogának felfüggesztését, ebből az következik, hogy Friedrich István elismerte, hogy itt nem forog fenn politikai zaklatás. Friedrich István azért kérte mentelmi jogának felfüggesztését, mert lehetetlennek tartja, hogy ő a mentelmi jog palástja mögé bújva (Ugy van! Ugy van! a halóidalon.) megakassza az igazságszolgál­tatást ; azt azonban, hogy itt formai hibák voltak-e, vagy vannak-e a mentelmi jog fel­függesztése körül, el kell birálni. Hiszen erről beszélnek és tárgyalnak az előadó urak és az itt lévő jogász urak. Nem lehet ezt arra alapitani, hogy Friedrich István kérte mentelmi jogának felfüggesztését, mert bármely képviselő is kérje mentelmi jogának felfüggesztését, az egyszerűen elutasittatik, ha mentelmi jogát nem lehet fel­függeszteni. Ez nem attól függ, hogy valamely képviselő kéri-e mentelmi jogának felfüggesztését, ez attól függ, hogy megvan-e a mentelmi jog felfüggesztésére a tényleges jogalap. Szükségesnek tartottam ezt kijelenteni, minthogy az előttem felszólalt t. képviselő ur abból a premisszából indult ki, hogy politikai zaklatás nem forog fenn, ha egy képviselő mentelmi jogának felfüggesz­tését maga is kéri. Ezenkivül szükségesnek tartom ennél a kér­désnél megemlíteni azt, hogy én mint a men­telmi bizottság elnöke, amikor ezek a rettenetes vádak elhangzottak, azonnal megkértem a kor­mány illetékes tagját, hogy valamit csinálnunk kell, hisz lehetetlen, hogy egy nemzetgyűlési képviselő ellen ily vádak elhangozhassanak és mi tétlenül álljunk. Minthogy nekem, mint a mentelmi bizottság elnökének erre jogom nincs, megkérdeztem Friedrich Istvánt, hogy ő ki­vánja-e mentelmi jogának felfüggesztését, mire ő azt válaszolta, hogy igen, kívánja. Ezek rend­kívül fontos tények, melyeket szükségesnek tar­tok itt leszögezni, de ezek a tények nem változ­tatják meg azt, hogy itt megbíráljuk mindazo­kat a körülményeket, melyek az ő mentelmi jogának felfüggesztése körül fenforognak. Hornyánszky Zoltán: Sőt kell is! Ereky Károly: Én nem vagyok jogász, de az érzésem azt mondja, — és mint a mentelmi bizottság elnöke, ezt féltékenyen őrzöm is — hogy ne lehessen itt ilyen szerencsétlen pre­misszákból kiindulva azt mondani, hogy hà valaki kéri mentelmi jogának felfüggesztését, akkor azt már tárgyaim se lehet. Ezt igen t. képviselőtársamnak mondtam előbbi megjegyzé­sére és szükségesnek tartottam ezt hangsúlyozni. Még egy fontos dolog fordult elő, melyet szintén le kell szögeznem itt a Nemzetgyűlés előtt, t. i. azt, hogy hogyan került bele ebbe az ügybe a sürgősség. Méltóztassanak megnézni, a mentelmi bizottságnál vannak ügyek, melyek 3—4 hónapig is ott feküsznek s most egyszerre ennél az ügynél a közvélemény, a sajtó nagy nyomása alatt valamennyien önkénytelenül a NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — IV. KÖTET. sürgősségnek bizonyos a levegőben lógó szüksé­gességét éreztük. Mikor azonban az első ülés után magunk­hoz tértünk, azt mondtuk, hogy a mentelmi bizottságot tulajdonképen itt nem sürgeti senki, tehát nyugodtan üljünk le és tárgyaljuk meg ismét a dolgokat. Az első pillanatban ugyanis — ezt meg lehet nekünk bocsájtani — azt a formahibát követtük el önkéntelenül is érezve, hogy itt sürgős intézkedésekre van szükség, mert a mentelmi bizottság minden tagja nyomás alatt állott ennek a külső körülménynek. Ez emberileg érthető. Mikor azonban észrevettük azt, hogy tulajdonképen nem szabad bekövet­keznie annak, hogy minket akár a közvélemény nyomása, akár a sajtó vagy bárki más a Nem­zetgyűlésnek ezen szuverén joga tekintetében befolyásoljon, azonnal újra összeültünk ós meg­állapítottuk, hogy a sürgősséget is csak azért mondjuk ki, mert azt Friedrich érdekében lévő­nek tartjuk. Ezért tartom szükségesnek ezeket a Nemzetgyűlés előtt elmondani, mert erre az esetre, mint precedensre, talán még évszázadok múlva is hivatkozni fognak ; hiszen ez olyan eset lesz, melyet a jogászok minden oldalról meg fognak világítani, fel fognak dolgozni, rendkívül fontos tehát, hogy ez precedensül szolgálhat-e. Egyébként megjegyzem, hogy a mentelmi jog nincs kodifikálva-, nincs törvénybe iktatva, tehát itt nekünk tulajdonképen semmi nem prejudikál. Tisztán és kizárólag a mentelmi bizottság tagjai­nak lelkiismerete és objektiv meggyőződése, vala­mint az eléjük tett iratok mérvadók. Ugyanez a Nemzetgyűlésnek is a joga. Ez nem pártkérdós, ebbe nem szólhat bele sem a kormány, — hisz méltóztattak hallani, a ministerelnök ur is kijelentette, hogy ebben a kérdésben a kormány semmi értelemben be nem foly — sem semmi­féle földi hatalom, erre befolyást nem gyakorol­hat, csak a Nemzetgyűlés dönthet ebben a kérdésben. • Nem akarok ennek fejtegetésébe. tovább, menni, bár nagyon fontos, mert hodie mihi, eras tibi, ma nekem, holnap neked. Ki van zárva, hogy ilyen rendMvül nagy fontosságú alkotmányjogi kérdésben ne lássunk tisztán és nagy baj az, ha t. képviselőtársaim nincsenek' e tskintetben precíze informálva. Jól látták ezt a régiek, amikor a mentelmi bizottság jelentéseire csak rendkívüli esetekben mondták ki a sürgősséget, hogy a jelentéssel a kézben bizonyos közvélemény alakulhasson ki és hogy ideje legyen a kép viselők­nek megtárgyalni az ügyeket. Mert az ilyen ügye­ket meg kell tárgyalni és meg kell érlelni, nehogy elsietett határozathozatallal reparálhatatlan hi­bákat kövessünk el. (Helyeslés.) Már most, hogy rátérjek a konkrét ments]mi esetre, az elhangzottak után lelkem mélyében megrendülve nem tudok többé arra az álláspontra helyezkedni, melyen a mentelmi bizottságban vol­tunk. Én t. i. most már félelmetes dolgot látok abban, ha Friedrich István mentelmi jogát fel­45

Next

/
Thumbnails
Contents