Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-81
À Nemzetgyűlés 81. ülése 1920. évi augusztus hó 9-én, hétfőn. 333 gyűjtését. De azt, amit a módosítási javaslat akar, hogy tegyük olcsóbbá a lisztet, hogy az ellátatlanoknak jutandó mennyiséget olcsóbbá tegyük, én is akartam, nem az én hibám volt, hogy eddig meg nem történhetett. Ha most el lehet ezt érni, annak a lelkemből örülök, mert ez volt az én nézetem is. (Helyeslés.) Higyje meg a képviselő ur, ezt mi komolyan tárgyaltuk, én kivántam is, de a pénzügyminister ur akkor még azt mondta, hogy nem állanak rendelkezésére az eszközök, hogy ezt az adót kivethesse és beszedhesse. Ha azóta változtak a viszonyok és a pénzügyminister ur vállalja ennek az adónak a kivetését és behajtását, részemről szivesén járulok hozzá. Épen azért lesz az a bizottság, amelyben ott lesznek a szakministerek és a szakemberek és az a bizottság tárgyalj a meg a legnagyobb komolysággal, hogy mit lehet és mit nem lehet megcsinálni. Ha meg fogja csinálni, annak részünkről, a kormány részéről akadálya nem lesz más, ha akár pénzügyi téren, akár más téren lehetetlenségekbe nem ütközik. Ahhoz, ami kivihető, szívesen hozzájárulok. (Élénk helyeslés.) T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről ennyit kivántam megjegyezni. Ismétlem őrgróf Pallavicini képviselő ur indítványát, miután — amint jeleztem — ez az inditvány ugyanaz, amit előzőleg mi is megcsináltunk, készséggel elfogadom és kérem a Nemzetgyűlést, hogy határozza el a bizottság kiküldését. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást berekesztem. Következik a határozathozatal. A kérdést akként kívánom feltenni, hogy legelőször fel fogom tenni a kérdést az alapvető inditványra, amely Huszár Elemér képviselő ur által lett beterjesztve és kimondatni akarja azt, hogy a termés- és őrlési rendeletet a Nemzetgyűlés tárgyalni kivánja és azon a szükséges változtatásokat megtenni óhajtja. Ha ezt az indítványt a Nemzetgyűlés elfogadta, sorban fogom feltenni a kérdést, miután az esetben nincsenek ellentétben az alapvető indítvánnyal, Kerekes Mihály határozati javaslatára, utána őrgróf Pallavicini György képviselő ur indítványára a 9-es bizottság kiküldésére nézve, utána pedig Huszár Elemér képviselő ur indítványára, ahol részletezi, miként kivánja megváltoztatni ezen rendeletet. Ellenben, ha ezen inditvány elvettetnék, akkor a többi indítványok mind élesnek, mert akkor ki van mondva az, hogy a Nemzetgyűlés nem akar változtatni a termésrendeleten. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen.) Felteszem tehát a kérdést. Méltóztatnak az inditvány felolvasását kívánni ? (Nem! Ismerjük!), Felteszem a kérdést, elfogadja-e a t. Nemzetgyűlés Huszár Elemérnek azt az indítványát, amely szerint kimondja a Nemzetgyűlés, hogy az őrlési rendeletet tárgyalni kivánja és azon a szükséges változtatásokat megtenni óhajtja, igen vagy nem ? (Igen !) A Nemzetgyűlés az indítványt elfogadta. Következik a második inditvány. Méltóztatnak kívánni Kerekes Mihály képviselő ur indítványának felolvasását ? (Nem I) Felteszem a kérdést, elfogadja-e a Nemzetgyűlés Kerekes Mihály képviselő ur javaslatát, igen vagy nem ? (Nem !) A Nemzetgyűlés Kerekes Mihály képviselő ur indítványát mellőzi. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e elfogadni, Pallavicini György őrgrófnak azt az indítványát, amelyben a 9-es bizottság kiküldését kivánja, igen vagy nem? (Igen !) A Nemzetgyűlés az indítványt elfogadta. Következik az utolsó kérdés. Méltóztatnak-e elfogadni Huszár Elemér képviselő ur indítványát, amelyben részletezi, miképen kell a változásokat eszközölni, igen vagy nem ? (Nem !) A nemzetgyűlés Huszár Elemér képviselő ur indítványát mellőzte. Következik a napirend szerint a királyi itélőbirák és ügyészek illetményeiről az igazságügyminister törvényjavaslata. Az előadó urat illeti a szó. Wagner Károly előadó : T. Nemzetgyűlés ! Az igazságügyministernek a bírák és ügyészek státusáról szóló törvényjavaslatáról az igazságügyi bizottsági javaslatát van szerencsém előterjeszteni azzal a kérelemmel, méltóztassék ezt a törvényjavaslatot az általános tárgyalás alapjául elfogadni és törvényerőre emelni. T. Nemzetgyűlés ! Hosszú idő óta ez az első lépés, ha nem is a birák és ügyészek anyagi helyzetének javítására, de legalább egy nagy és általános alkotmányjogi szempontból is igen kiváló joguknak elismerésére, annak elismerésére, hogy a birák és ügyészek hivatásuk magasságánál, méltóságánál fogva kinőttek a többi állami szervek, közigazgatási, köztörvényhatósági tisztviselők sorából. A magyar igazságszolgáltatás őrei, a birák és ügyészek egy külön státusban, mint egy külön zárt testület sorakoznak, -megadva az anyagi és erkölcsi függetlenségre a legtökéletesebb lehetőséget. Nálunk a birói intézmény, az egész kontinenst figyelembe véve, a leghamarabb fejlődik ki abban az irányban, mely a modern birói intézményt jellemzi. A birói függetlenséggel az európai államok csak a nagy francia forradalom után kezdenek foglalkozni, míg nálunk már az 1471 : XII. t.,-cben imperative kijelenti, hogy a király sem avatkozhatik bele a bíró dolgába. Még tovább megy az ugyanazon évi XIV. t.-c, amely már a birói összeférhetlenséget is megállapítja és kimondja azt, hogy a biró semmi más állást nem viselhet a birói álláson kivül. Az 1492 : X. t.-c. azt mondja ki, t. Nemzetgyűlés, hogy sem a király, sem az ország világi, vagy egyházi nagyjai nem kényszerithetik a birót arra, hogy a szokások és törvények ellenére ítélkezzék. Az 1566 : XXV. t.-c szerint a bíróságok működését nem szabad kormányzati intézkedésekkel belolyásolni. Deák Ferenc 1834-ben annyira megy a birói függetlenség megóvásánál,
