Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-80

À Nemzetgyűlés 80. ülése 1920. évi augusztus íió 7-én, szombaton. 289 avatkozása nélkül elintézni nem lehet. (Zaj.) Mi nem pogromot hirdetünk, mi a zsidóságot nem fog­juk tettleg bántalmazni, sőt a zsidóknak még jog­védelmet is nyújtunk, ha megérdemlik, de ilyen intézményes törvényalkotásra feltétlenül szüksé­günk van, mert mindaddig nem lehetnek itt nyu­g3dt állapotok, amig a nemzetközi szocializmus. kommunizmus felé kacsintgató zsidóság itt olyan erősen tartja a pozicióját, mint a kommunizmus alatt és ma is az általuk hangoztatott fehér terror idején. Ezek elmondása után mély tisztelettel vagyok bátor ezt az indítványomat a Nemzetgyűlés asz­talára letenni és kérem, méltóztassék ezt tárgya­lásra elfogadni. (Éljenzés és taps a baloldalon.) Elnök : A közélelmezésügyi minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) közélelmezésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk !) Miután Magyarországon mindenki elismeri, hogy zsidó­kérdés van és ugy tudom, hogy a nemzetgyűlési választások alatt is mindenhol beigértetett az, hogy a zsidókérdést intézményesen oldjuk meg, (Helyeslés a jobboldalon.) tehát a Budaváry nemzet­gyűlési képviselő ur által előterjesztett inditványt abban a részében, hogy ezt a Nemzetgyűlés tár­gyalásra tűzze ki, dacára annak ki kell jelentenem, hogy részemről igen sok tekintetben nem értek egyet az indítványozóval, abban, hogy az tárgya­lásra tűzessék ki. részemről elfogadom. (Felkiáltá­sok a baloldalon : Erről van szó !) Elfogadom azzal, hogy a tárgyalás napjának meghatározását biz­zuk a Nemzetgyűlés elnökére, aki a kormánnyal egyetértőleg arra majd későbben javaslatot fog tenni. (Helyeslés a jobboldalon.) Dráxler János: Mentől hamarabb! (Zaj és felkiáltások a baloldalon : Bízzuk a Házra ! ) Orbók Attila: Személyes megtámadtatás cí­mén kérek szót. Elnök : A képviselő urat a szó megilleti. Orbók Attila : T. Nemzetgyűlés ! Budaváry László előttem szólott képviselőtársam azt a meg­jegyzést kockáztatta, hogy engem a zsidókérdés megoldása talán fájdalmasan érintene. Ez talán célzás akart lenni arra, mintha én zsidó volnék. (Budaváry László nemet int.) Ha az volnék, nem szégyenleném, mert nagyon sok kiváló, kitűnő zsidó embert ismertem az életben, de hát csak annyit akarok megjegyezni, hogy én unitárius va­gyok, ősi nemes székely családból származom, és épen ott, székely földön szereztem magamnak olyan bizonyságokat és szíttam magamba olyan tradiciókat, amelyek tiltják, hogy én egy ilyen inditványt, amelyet itt Budaváry László t. kép­viselőtársam olvasott fel, megGyőződéssel és jó lélekkel támogatni tudjak. Én ezt az inditványt nem tartom . . . (Zaj.) Elnök : Kérem, ez már túlmegy a személyes kérdésen. Orbók Attila: Szóval engem egyáltalán nem érint fájdalmasan, ha a zsidókérdés intézményes tárgyalását kitűzik, mert én igenis meg vagyok NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — IV. KÖTET. Győződve róla, hogy Magyarország jövője érdeké­ben tárgyalni kell a zsidókérdést és intézményesen kell megoldani. (Helyeslés jobb felől.) Egy hang a baloldalon: Sürgősen!) Budaváry László: Félreértett szavaim helyre­igazítása címén kérek szót. (Felkiáltások: a jobb­oldalon: Elég volt már!) Elnök: A szó a képviselő urat megilleti. Budaváry László: T. Nemzetgyűlés! Csak röviden ki akarom jelenteni, hogy én dr. Orbók Attila képviselő urat egyáltalán nem akartam valami gyanúsítással illetni, ez eszemágában sem volt, egy olyan közbeszólására mondottam ezt, melyet ugy értettem, hogy nagyon tökéletlen az indítvány. Csak erre mondottam azokat a sza­vakat. Orbók Attila: Igen, tökéletlen és azért szóltam. Budaváry László: Csak ezt akartam mondani. Elnök: T. Nemzetgyűlés ! Vitának helye nincs. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : méltóztatik-e a Nem­zetgyűlés Budaváry László képviselő urnák indít­ványát napirendre tűzetni, igen vagy nein? (igen!) Nem!) Kérem azokat, akik napirendre kivánják tűzetni, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) Többség. A Nemzetgyűlés elhatározta, hogy az inditvány napirendre tűzessék. Következik a másik kérdése mikorra méltóz­tatnak kívánni, hogy a Nemzetgyűlés az inditványt napirendre tűzze? Méltóztatnak elfogadni a t. minister urnák azt az inditványát, hogy ez az el­nökre bizassék? (Igen!) Akkor ekként mondom ki a határozatot. Következik napirend szerint Huszár Elemér indítványának tárgyalása. Szólásra következik? Bródy Ernő jegyző: Huszár Elemér. Huszár Elemér: T. Nemzetgyűlés! Akkor, amidőn az indítványomat megtettem, az a szem­pont vezérelt engem, hogy a legsúlyosabb kérdé­seknek egyikének, a kenyérkérdésnek, amely az országnak belbékéjét és egész konszolidációját van hivatva megalapozni, megoldására ezeket a rendeleteket, amelyek ezt megoldani célozták, lehetetleneknek találtam és ezeket megváltoztatni kivánom, mert lelkiismeretemmel nem fér össze, hogy folytassák tovább azt a harcot és osztály­harcot, amely itt az országban egyrészről a föld­mivelő osztály, másrészről pedig más osztályok között folyik. Épen ezért kénytelen vagyok kitérni Gaal Gaszton t. barátom tegnapi beszédére. Egyenesen helytelenítem azt, hogy ma, midőn a haza csonka darabokban van, mikor a nemzet jóformán aléltan fekszik, erről a helyről az osztályok közé éket verjünk. Gaal Gaszton : Én ? Huszár Elemér: Igen. Gaal Gaszton : Onnan fenyegetődztek holmi forradalommal. Huszár Elemér: Helytelenítem, hogy ilyen beszédet tartsanak, mert arra van szükségünk — én 37

Next

/
Thumbnails
Contents