Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-79
258 A Nemzetgyűlés 79. ülése 1920. évi augusztus hó 6-án, pénteken. zott el, hogy már szinte példátlan a világon. (Zaj és ellenmondások bal felől.) Hegyeshalmy Lajos: Nem lehet általánosítani! (Egy hang jobbfelöl: Ötször annyi tisztviselő van, mint a mennyi kell.) Gaal Gaszton : Akinek nem inge, ne vegye magára. Én kijelentettem, hogy tisztelet a kivételeknek ! Sajnos, nagyon kevesen vannak. Ez nem általánosítás, csak az igazságnak minden tekintet nélkül való, nyilt megmondása. T. Nemzetgyűlés ! Ha pedig azt vizsgálom, amit a t. nemzetgyűlési képviselő ur mondott, aki töbhek közt azt mondotta : »gondolja meg a Nemzetgyűlés, hová fog ez vezetni, ha ez igy megy« — t. i. a drágítás és — kvázi kilátásba helyezte azt, hogy az a nyomorgó és lázongó tisztviselői és munkáskar, amely Budapesten van és amely e szenvedéseket kiállja, ismét a kétségbeesésbe, a forradalomba fog kergettetni : hát engedje meg a t. nemzetgyűlési képviselő ur, hogy ezzel szemben pedig én fejtsem ki, hogy másrészt hova fog vezetni az, hogyha folytattatik az a jogtalanság, az az igazságtalanság, amelyet hat és fél éven keresztül a gazdaközönség már kiállt, e gazdaközönség privát vagyonának, keserves munkája eredményének elrablása. Hova fog majd ez vezetni, t. nemzetgyűlési képviselők ? Szabó József : Es le van rongyolódva szegény, mint a tisztviselő, ugy-e? Hegedüs György: Sohasem fenyegetődzött Lenin-csillagokkal Î Gaal Gaszton : G-azdákat nem látott a t. képviselő ur a terror-századokban, tisztviselőt és pesti munkást eleget. Szabó József : Nem volt rákényszerítve ? A tisztviselőnek elvonták a ken y ér jegy ét, ha nem ment be a vörös hadseregbe! Gaal Gaszton : T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, afelett talán nem fognak velem vitázni, hogy a közgazdaságnak egyetlen egy törvénye van, hogy csak gazdasági ág virágzik, amely kifizeti magát, és hogy a földtekén még a legkisebb műhelyben dolgozó munkást sem lehet megakadályozni abban, hogy ne amerikázzék, ha amerikázni akar. Hiába mondta a múltkor azt a bölcsességet onnan egyik tisztelt fiatal képviselőtársam : »majd kényszeríteni fogjuk a gazdákat arra, hogy vessenek«, mert ahhoz már igazán a fiatalságnak nagymértékű naivitása szükséges, hogy valaki ilyent mondhasson. Hiszen tudni kell, hogy a legkisebb műhelyben sem lehet az amerikázást megakadályozni. Hát azt kérdem én a t. képviselő uraktól, elképzelik-e azt, hogy kényszeríteni lehessen a magyar gazdaközönséget • arra, hogy vessen ? Hisz annak a vetésnek rengeteg előmunkálata van. Először is azt a gabonát legalább háromszor meg kell rostálni, meg kell azt triőrözni, a földet legalább kétszer meg kell szántani, sőt a jó gazda búza alá háromszor szánt, azután meg kell boronálni, hengerezni (Felkiáltások a baloldalon: Tudjuk! Tudjuk!) Elkeli vetni a vetést, megint boronálni. (Zaj a baloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak a szónokot folyton zavarni előadásában. Neki joga van ahhoz, hogy ezeket elmondja, amennyiben a házszabályokat nem sérti. Gaal Gaszton : Elképzelik mélyen t. képviselőtársaim azt, hogy mindezen munkálatoknak jó elvégzéséhez minden gazda háta mögé egy csendőrt, egy fináncot vagy hivatalnokot lehet majd odaállítani, aki azt ellenőrzi és őt a munkára kényszeríti? Ha pedig ezen munkák közül csak egyetlen egyet rosszul végez el, akkor azt a vetést learathatják a mélyen t. túloldalról, abból ugyan élelmezni sem munkást, sem köztisztviselőt nem fognak! Hogy mi lesz annak a következménye, ha tovább is folytatjuk ezeket az atrocitásokat a gazdák magánvagyona ellen, ha elvesszük tőle, ami az övé és nem konjunkturális áron fizetjük ki, — ezt nem is kívánjuk — hanem nagyon is leszorított áron, de a képviselő urak még azt is a termelési költségek alá akarják szállítani ? — Ennek logice és józan ésszel csak egyetlen egy következménye, illetőleg két következménye lehet : egy gazdasági és egy politikai. Gazdasági következménye az lesz, hogy egyszerűen meg fog szűnni a gabonatermelés, a gazdák legfeljebb annyit fognak vetni, amennyi saját legszűkebben vett szükségletükre szükséges . . . Szabó József: Csak biztatni kell őket! Gaal Gaszton : ... azonfelül pedig egy kilogrammot sem. És hiába méltóztatnak azt mondani, hogy majd a holdak száma után fogják a jövő esztendőre bekövetelni a gabonát, mert ahol nincs, onnan követelni nem lehet. Rendeleteket hozni nagyon könnyű, de rendeletekkel még nem termelt soha senki. Ha tovább is ezt folytatják, amit velünk szemben csinálnak, ennek csak egyetlenegy gazdasági következménye lehet, mint mondottam, az, hogy a gabonatermelés a minimumra redukálódik, sőt egészen megszűnik. Szabó József: Hol lesz a hazafiság? Gaal Gaszton : Akkor aztán miből fogják táplálni egyfelől a tisztviselőket, másfelől a gyári és egyéb munkásokat és a városi lakosságot ? De továbbmegyek. Még egy másik borzalmas következménye is lesz ennek. Ha nem lesz gabona, akkor a vidéken is ezrével fognak maradni a munkátalan munkások, aminthogy már most is rengeteg ember van aratás nélkül, aminek egyetlen oka az, hogy a gabonával bevetett terület Magyarországon legalább 1 [3-val redukálódott, — hála a bölcs hatósági beavatkozásoknak ! Budaváry László : Jó, hogy a gazdák hazafiasak és nem hallgatnak ilyen tanácsokra. Gaal Gaszton : Valószínűnek tartom t. képviselőtársamat, hogy ezután önre fognak hallgatni. Budaváry László : Biztosan..