Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-79

258 A Nemzetgyűlés 79. ülése 1920. évi augusztus hó 6-án, pénteken. zott el, hogy már szinte példátlan a világon. (Zaj és ellenmondások bal felől.) Hegyeshalmy Lajos: Nem lehet általánosí­tani! (Egy hang jobbfelöl: Ötször annyi tiszt­viselő van, mint a mennyi kell.) Gaal Gaszton : Akinek nem inge, ne vegye magára. Én kijelentettem, hogy tisztelet a kivéte­leknek ! Sajnos, nagyon kevesen vannak. Ez nem általánosítás, csak az igazságnak minden tekin­tet nélkül való, nyilt megmondása. T. Nemzetgyűlés ! Ha pedig azt vizsgálom, amit a t. nemzetgyűlési képviselő ur mondott, aki töbhek közt azt mondotta : »gondolja meg a Nemzetgyűlés, hová fog ez vezetni, ha ez igy megy« — t. i. a drágítás és — kvázi kilátásba helyezte azt, hogy az a nyomorgó és lázongó tisztviselői és munkáskar, amely Budapesten van és amely e szenvedéseket kiállja, ismét a kétségbeesésbe, a forradalomba fog kergettetni : hát engedje meg a t. nemzetgyűlési képviselő ur, hogy ezzel szemben pedig én fejtsem ki, hogy másrészt hova fog vezetni az, hogyha folytattatik az a jogtalanság, az az igazságtalanság, amelyet hat és fél éven keresztül a gazdaközönség már kiállt, e gazdaközönség privát vagyonának, keserves munkája eredményének elrablása. Hova fog majd ez vezetni, t. nemzetgyűlési képviselők ? Szabó József : Es le van rongyolódva sze­gény, mint a tisztviselő, ugy-e? Hegedüs György: Sohasem fenyegetődzött Lenin-csillagokkal Î Gaal Gaszton : G-azdákat nem látott a t. képviselő ur a terror-századokban, tisztviselőt és pesti munkást eleget. Szabó József : Nem volt rákényszerítve ? A tisztviselőnek elvonták a ken y ér jegy ét, ha nem ment be a vörös hadseregbe! Gaal Gaszton : T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, afelett talán nem fognak velem vitázni, hogy a közgazdaságnak egyetlen egy törvénye van, hogy csak gazdasági ág virágzik, amely ki­fizeti magát, és hogy a földtekén még a leg­kisebb műhelyben dolgozó munkást sem lehet megakadályozni abban, hogy ne amerikázzék, ha amerikázni akar. Hiába mondta a múltkor azt a bölcsessé­get onnan egyik tisztelt fiatal képviselőtársam : »majd kényszeríteni fogjuk a gazdákat arra, hogy vessenek«, mert ahhoz már igazán a fia­talságnak nagymértékű naivitása szükséges, hogy valaki ilyent mondhasson. Hiszen tudni kell, hogy a legkisebb műhelyben sem lehet az amerikázást megakadályozni. Hát azt kérdem én a t. képviselő uraktól, elképzelik-e azt, hogy kényszeríteni lehessen a magyar gazdaközönséget • arra, hogy vessen ? Hisz annak a vetésnek ren­geteg előmunkálata van. Először is azt a gabo­nát legalább háromszor meg kell rostálni, meg kell azt triőrözni, a földet legalább kétszer meg kell szántani, sőt a jó gazda búza alá három­szor szánt, azután meg kell boronálni, henge­rezni (Felkiáltások a baloldalon: Tudjuk! Tudjuk!) Elkeli vetni a vetést, megint boro­nálni. (Zaj a baloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne mél­tóztassanak a szónokot folyton zavarni előadá­sában. Neki joga van ahhoz, hogy ezeket el­mondja, amennyiben a házszabályokat nem sérti. Gaal Gaszton : Elképzelik mélyen t. kép­viselőtársaim azt, hogy mindezen munkálatoknak jó elvégzéséhez minden gazda háta mögé egy csendőrt, egy fináncot vagy hivatalnokot lehet majd odaállítani, aki azt ellenőrzi és őt a munkára kényszeríti? Ha pedig ezen munkák közül csak egyetlen egyet rosszul végez el, akkor azt a vetést learathatják a mélyen t. túloldalról, abból ugyan élelmezni sem munkást, sem köz­tisztviselőt nem fognak! Hogy mi lesz annak a következménye, ha tovább is folytatjuk ezeket az atrocitásokat a gazdák magánvagyona ellen, ha elvesszük tőle, ami az övé és nem konjunk­turális áron fizetjük ki, — ezt nem is kívánjuk — hanem nagyon is leszorított áron, de a kép­viselő urak még azt is a termelési költségek alá akarják szállítani ? — Ennek logice és józan ésszel csak egyetlen egy következménye, illetőleg két következménye lehet : egy gazdasági és egy politikai. Gazdasági következménye az lesz, hogy egyszerűen meg fog szűnni a gabonatermelés, a gazdák legfeljebb annyit fognak vetni, amennyi saját legszűkebben vett szükségletükre szük­séges . . . Szabó József: Csak biztatni kell őket! Gaal Gaszton : ... azonfelül pedig egy kilo­grammot sem. És hiába méltóztatnak azt mon­dani, hogy majd a holdak száma után fogják a jövő esztendőre bekövetelni a gabonát, mert ahol nincs, onnan követelni nem lehet. Rende­leteket hozni nagyon könnyű, de rendeletekkel még nem termelt soha senki. Ha tovább is ezt folytatják, amit velünk szemben csinálnak, ennek csak egyetlenegy gazdasági következménye lehet, mint mondottam, az, hogy a gabona­termelés a minimumra redukálódik, sőt egészen megszűnik. Szabó József: Hol lesz a hazafiság? Gaal Gaszton : Akkor aztán miből fogják táplálni egyfelől a tisztviselőket, másfelől a gyári és egyéb munkásokat és a városi lakos­ságot ? De továbbmegyek. Még egy másik borzal­mas következménye is lesz ennek. Ha nem lesz gabona, akkor a vidéken is ezrével fognak ma­radni a munkátalan munkások, aminthogy már most is rengeteg ember van aratás nélkül, aminek egyetlen oka az, hogy a gabonával be­vetett terület Magyarországon legalább 1 [3-val redukálódott, — hála a bölcs hatósági beavat­kozásoknak ! Budaváry László : Jó, hogy a gazdák haza­fiasak és nem hallgatnak ilyen tanácsokra. Gaal Gaszton : Valószínűnek tartom t. kép­viselőtársamat, hogy ezután önre fognak hall­gatni. Budaváry László : Biztosan..

Next

/
Thumbnails
Contents