Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-69

18 A Nemzetgyűlés 69. ülése 1920. felől.) Meg kell említenem, hogy az itthonvaló gyár­tás tekintetében máris történtek lépések, amennyi­ben pl. a magyaróvári gyártelep ismét átalakítta­tott műtrágyagyárrá. Ez a telep olyan nagy, hogy valószinüleg nemcsak ezt a célt, hanem egyéb célo­kat is. fog szolgálhatni, nevezetesen szándékunk van a rendelkezésre álló területen, ezekben az épü­letekben szénkéneget, rézgálicot stb. előállítani. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Nem szükséges talán megemlítenem, még is utalok reá, hogy amint a honvédelmi minister ur a katonaság foglalkoztatásával kapcsolatban, ugy a földmivelésügyi minister ur is a legnagyobb súlyt kivánja fektetni a kertgazdaságok fejlesztésére, gyümölcs- és zöldségfélékből való exportunkra, mint amely jelenleg is az egyedüli, amely áttöri a bojkottot. Ezzel kapcsolatosan konzerviparunk fejlesztéséről is gondoskodni kívánunk. (Helyeslés.) Még egy fontos momentum van, amelyet a pénzügyminister úrral karöltve fog a földmivelés­ügyi minister ur megoldani, és ez a mezőgazdasági hitelnek, a mezőgazdasági ingó jelzálogjognak és a földhitel kérdésének megoldása. (Helyeslés jobb­felöl.) Az ország területének megcsonkítása szüksé­gessé teszi, hogy a megmaradt területeket még in­tenzivebben használjuk ki. (Ugy van! jobbfelől.) Sajnos, abban a kérdésben, amit emiiterii akarok, épen az ország megcsonkitása teszi nagyon nehézzé a megoldást és ez a belvizek kérdése. Körülbelül kétmillió holdra tehető az a terület, amely bel­vizeknek ki van téve és el van öntve. Ezek tekin­tetében intézkedéseket kívánunk tenni és ezzel egy másik kérdést is megoldunk, t. i. a munkanél­küliség kérdését, (Helyeslés a jobboldalon.) mert az Alföldön levő munkanélküliek igen jelentékeny része ezekkel a lecsapolási munkálatokkal fog fog­lalkozni. (Helyeslés a jobboldalon.) Arra kivánunk azonban törekedni, hogy intézményesen leszögez­zük és statuáljuk azt, hogy ott, ahol ezek a bel­vizterületek vizitársulatok területén vannak, ott a vizitársulatok, ott pedig, ahol nem vizitársula­tok területén vannak, az illető tulajdonosok köte­leztessenek ezen belvizek szabályozására, illetőleg leesa palására. A gazdasági munkástörvények is revíziót igényelnek. Ezt egy egységes gazdasági munkf s­törvény keretében lesz szükséges megoldani. A mezőgazdasági munkásbiztositás kérdését is meg fogjuk ezzel oldani és pedig nemcsak a balesetek, hanem az aggkor és betegség eseteire is kitérj edő­leg. A békeszerződés következményeként még egy fontos momentummal fog kelleni foglalkoznunk, amelynek tekintetében minél hamarabb meg kell kezdenünk az intézkedéseket. Ez erdeink kérdése, főként erdőterületeink szaporításának kérdése. (Helyeslés a jobboldalon.) Hiszen körülbelül 83— 85%-át erdeinknek elvesztettük, ugy hogy az erre alkalmas területek befásitása legelső feladatunk kell hogy legyen. • ­évi július hó 22-én, csütörtökön. Pénzügyi téren is kivánunk még néhány in­tézkedést tenni. Ezek részben oly intézkedések, amelyek sürgősek, pL az ellátatlanok lisztszükség­letének finanszírozása tekintetében, valamint a só, cukor és ásványolaj ellátás javítására. A mesz­szebbmenő intézkedésekhez tartoznak még a nagy­ipar és a kereskedelem fellendítésére nélkülözhe­tetlen pénzintézetek szervezetének egységes ala­pokra helyezését és ezzel kapcsolatban a takarék­betétek védelmének megállapítása. (Helyeslés.) A pénzügy minister ur, épen ugy, mint a föld­mivelésügyi minister ur is, az ország természeti kincseinek lehető gyors és eredményes kihasználá­sát is programmjául tűzte ki és ezen az utón máris jelentős intézkedéseket tett azoknak a bányáknak és kincseiknek kihasználása tekintetében is, ame­lyek a megmaradt ország területén varinak és amelyek országunknak még mindig igen jelentős ipari erőt fognak kölcsönözhetni. (Halljuk !) Az idő annyira előrehaladott, hogy nem is akarok már tovább menni, hiszen ezek az utóbbi intézkedések, mondhatnám, rapszodikusan voltak kiragadva és mint mondottam, a távolabbiak csak arra szolgálnak, hogy a kormány általános gon­dolkodásmódját jellemezzék. Ez az általános gon­dolkodásmód pedig elsősorban abban foglalható össze : nemzeti megerősödésünket mindenképen, minden erővel kívánjuk elsősorban megvédeni, másodsorban szolgálni és kivívni. Minden időben, és minden cselekvésünkben erre térek vissza. Ha átmenetileg elkalandoztam a részletekbe, ne mél­tóztassék erre tekintettel lenni, hanem elsősorban és mindenképen méltóztassék szem előtt tartani azt az első és legfontosabb elvet, hogy : a mostani nehéz helyzetből kivezetni az országot, ez ennek a kormánynak első és legfőbb feladata, (Halljuk ! Halljuk !) A többi intézkedéssel mintegy üres óráinkban akarunk foglalkozni, erre szabad időn­ket kívánjuk felhasználni, de az első feladat ez a legfőbb intézkedés azokkal a veszedelmekkel szem­bén is, melyeket jeleztem s melyek nem fognak máról-holnapra elmúlni, mert egész Európának betegségei, (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) me­lyeken át kell vergődnünk. Az ezeken való átver ­gődést mi indítottuk meg, mi voltunk az elsők, akik a destruktív irányokkal szemben bátran ki mertük mondani a nemzeti és a keresztény jelszót, (Ugy van 1 Ugy van 1) mi, akik az ezért folytatott rövid, de intenzív küzdelmekben megedződtünk. Ne remélje senki azt, hogy mi képesek leszünk ezektől tágítani, (Élénk helyeslés és taps.) hogy mi képesek leszünk gyengékké lenni. (Helyeslés és taps.) Hallottam olyanokat rebesgetni, hogy ismét ugyanolyan korszaknál vagyunk, mint a forradal­mak előtti kormány, hogy ismét lassanként oda fog hajlani a dolog, s lassanként ismét ugyanarra a letjőre lépünk. Nem ! Ma már egészen más erély­lyel, egészen más tapasztalatokkal és egészen más­kép megedzve fogunk a munkához. Olyan esemé­nyeken edződtünK meg, melyek most már képessé tesznek bennünket erre, mert megedzették éles-

Next

/
Thumbnails
Contents