Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-77
220 F A Nemzetgyűlés 77. ülése 1920. a bűntényt, vagy bármit mondtak az elöljáróságra, lazítással, izgatással vádolták meg, ugy bogy midőn a románok kivonultak és bejött a nemzeti hadsereg és a különítmények, egyszerűen kommunistáknak, lázitóknak minősítették az olyan egyént, aki az ilyen bűncselekményekre hivatkozni mert. Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés! Történt azután, hogy jöttek a választások is és ekkor Kunmadarasról egy Kun Nagy Miklós nevezetű egyént, aki 140 holdas birtokos gazda, tisztességes előéletű, egyszerű becsületes magyar gazdaember és természetesen a kisgazdapárti jelöltet támogatta, szerepet vitt a választásban, egy különítménnyel elfogatták és hónapok óta, még a mai napig is, 63 éves kora ellenére pincébe lezárva tartja ezt a beteges embert Bak Andor főszolgabíró. (Zaj a jobboldalon.) Nem akarok részletesen kiterjeszkedni a dologra, de a vizsgálatot én magam lefolytattam ezekben a marharekvirálási dolgokban, és segítségért is folyamodtam a pestvidéki rendőrkapitánysághoz, ahonnan két detektívet kaptam, akik hosszabb nyomozás után megállapították, hogy az elöljáróság egy irtózatos bűnös társaság. Az iratokat beterjesztették a főszolgabíróhoz Kunhegyesre és azóta a dolog — bár megint hónapok telnek már el — nem haladt előbbre, az illetők tovább is működnek hivatalukban. Ezek megtörtént tények. Ma még abban a helyzetben vagyunk, hogy megállíthatjuk azt a népet, ma még meg fog állni azon a vonalon, ahol mi, akik a néppel érintkezünk és a nép dolgaival foglalkozunk magunk is állunk, de ha ilyen közigazgatás, illetőleg ilyen vezetőség működik tovább, akkor tekintve azt a bajt, amiben a falu népe szenved, nagyon félő, hogy ennek a dolognak igen kellemetlen, rossz következményei lehetnek. Ezért a következő interpellációt terjesztem a belügyminister úrhoz (olVassa) : »1. Hajlandó-e a belügyminister ur a legszigorább vizsgálatot a legrövidebb idő alatt a dévaványai községi elöljáróság ellen s Bak Andor főszolgabíró ellen elrendelni s hogy ezen egyének haladéktalanul eltávolíttassanak helyükről s oda tisztességes egyének választassanak be ? 2. Kun Nagy Miklós kunmadarasi lakos ügyének haladéktalan kivizsgálása és azonnali szabadonbocsátása iránt tesz-e lépéseket a belügyminister? (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügyminister urnák. Szólásra ki következik? Bródy Ernő jegyző: Csernus Mihály! Csernus Mihály: T. Nemzetgyűlés! Nagyon jól jegyezte meg a múlt héten egyik t. képviselőtársam, hogy a jogrend helyreállítása a lelkek restaurációjától s a felrázott lelkek megnyugvási állapotba való helyezésétől függ. Szerény véleményem szerint a lelkek restaurációja egyrészt igazságos bánásmódot, másrészt pedig megévi augusztus hó 4-én, szerdán. értő szeretetet és a körülmények mérlegelését kívánja. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Természetes dolog az, hogy akik az ország összeomlasztásában aktive, tudatosan részt vettek, a legszigorúbb büntetést érdemlik, de viszont, akik öntudatlanul vagy passzive vettek részt az ország összeomlasztását végző folyamatban, azokat megértéssel, sőt, ha nagyon parányi részük volt vagy még annyi se, igazán szeretettel magunkhoz ölelni, felkarolni kötelességünk. A Tiszántúl több helyén láttam, hogy olyan embereket, akik valósággal öntudatlanul sodródtak bele a kommunista áramlatba, letartóztattak s hónapokon keresztül kihallgatás nélkül tartottak a központokban. Hogy mennyire nem voltak ezek bűnösök, arra nézve csak egy községre, Csanádapácára hivatkozom, ahol a bolsevista vezetők a múlt évben nemzetiszínű lobogóval mentek a templomba és ugy ünnepelték március idusát. S hogy mennyire keresztény alapon voltak akkor is, az látszik abból, hogy a baldachin körül épen a kommunista vezéreknek kikiáltott emberek voltak. (Mozgás.) Azután bejöttek az oláhok és ezek még mindig fogva vannak minden kihallgatás nélkül. Amikor az ország nyugalmi állapotba helyezésén munkálkodunk teljes erővel, ugyanakkor nem szabad erről sem megfeledkeznünk, s nem szabad engednünk azt, hogy talán személyes bosszúból feljelentett egyének nagyon sokszor, azért mert kevés a tisztviselő vagy pedig pontatlanság miatt szenvedjenek ott érdemetlenül, s e miatt azután a munkásosztályban az irántunk való bizalom kijegecesedni ne tudjon. Ebben a kérdésben kettős interpellációt jegyeztem be. Az egyiket a belügyminister úrhoz, s ebben azt kérdezem (olVassa) : »Hajlandó-e az internáltak ügyét sürgősen revízió alá venni s az államra és társadalomra veszélytelen személyeket a szorgos nemzeti munka szolgálatába visszaengedni?« Másodszor pedig tisztelettel kérdezem az igazságügyminister urat (olVasssa) : »Hajlandó-e mielőbb elrendelni, hogy a kommunizmussal vádolt letartóztatottak kihallgatása az egész országban sürgősen megkezdődjék (Helyeslés a Ház minden oldalán.) s a négy hónapnál hosszabb idő óta vizsgálati fogságban kihallgatás nélkül szenvedő polgárok illetőségi helyükön, esetleg rendőri felügyelet alatt élhessenek? (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a belügyi és igazságügyi minister uraknak. Következik? Bródy Ernő jegyző: Csernus Mihály! Csernus Mihály : T. Nemzetgyűlés ! Épen az előbbi vita kapcsán láttuk, hogy a Nemzetgyűlés lelkiismeretesen gondoskodik és munkálja a gazdatársadalom érdekét. Azonban, ugyebár, minket az egész nemzet küldött ide, tehát a társadalom minden osztályát kellő megértéssel, kellő szeretettel kell hogy képviseljük. T. képviselőtársaim nagyon jól tudják és tapasztalhatták azt, hogy bizony a földmivesmunkások
