Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-77

196 A Nemzetgyűlés 77. ülése 1920. évi augusztus hó é-én, szerdán. A pénzügyminister ur most is azt kérdezte: hogy hogyan, azt mondotta, hogy nem lehet. Ép azért mondom, hogy tessék a pénzügyminister ur mellé egy szakbizottságot adni^, mely majd megmutatja, hogy hogyan lehet. Epen ez indokolásom célja. Amint van közélelmezési tanács, ugy legyen pénzügyi tanács is. Nincs benne semmi sem. Szijj Bálint : Szovjet! (Zaj és felkiáltások a baloldalon: Ejnye ! Ejnye!) Ereky Károly : Ugy látszik, hogy a lelkemet is kibeszélhetem, ha arra, hogy pénzügyi tanácsot kell felállitani, azt mondják, hogy szovjet. (Egy hang a jobboldalon : Kisiklás !) Nem akarom túlságosan sokáig ígénybevenni figyelmüket, meg végeredményben az ilyen szakkérdések sokkal fárasztóbbak, semhogy az ember azokról órákhosszat beszélhetne. Kekapitulálom az elmondottakat, mivel a pénzügyminister ur nem volt itt, hogy mit követelek én, mit kifogásolok én az ő politikájában. Kifogásoltam először azt, hogy oly hosszú ideig, hónapokig várt, mig végre törvényjavaslatokkal jött ide a Ház elé. Minthogy a pénzügyminister ur nem volt itt, ismétlem azt is, hogy ez a Nemzetgyűlés sürgősen, azonnal vagy, egy két óra alatt, egy vagy két nap alatt megszavazza azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket a pénzügyminister ur sürgősnek tart és a melyek már a bizottságon és a pártokon keresztülmentek. Ez a nemzettanács sürgősen, sietve megszavaz mindent, ami csak szükséges. Gaal Gaszton : Valóságos gyorsforraló ! Ereky Károly: Azt kérdem most, miért mulasztotta el a pénzügyminister ur akár törvénypotló szükségrendelet alakjában, akár később, a törvényhozás kötelező előkészitése utján adóinknak a csökkent pénzértékkel való aránybahozatalát? Ez az egyik tiszteletteljes kérdésem. A másik az : miért nem intézkedett a pénzügyminister ur még a múlt év telén, mikor a románok kimentek, az adókivetőbizottságok és az adófelszólamlási bizottságok megalakítása iránt? Ezeknek megalakulása hónapokkal és még tovább fogja odázni az adókivetés sürgős munkáját. Miért nem pótolta erélyesen és késedelmet nem tűrő módon a pénzügyminister ur a három év óta elmaradt adókivetést ? Végül mirevaló volt az a kilenc hónapi behozhatatlan időveszteség, melyet most látunk? Ez rontotta le a pénzügyi helyzetünket, hogy nem történt semmi ebben az irányban. Épen hivatkoztam rá, hogy itt a Nemzetgyűlés könyvtárában találtam egy könyvet, melyben fel vannak sorolva a németek összes pénzügyi rendeletei, intézkedései és törvényei, melyeknek csupán címei és princípiumai 300 oldalt tesznek ki. Es tessék megnézni, Németország rendben is van már. (Ellenmondások a baloldalon és a középen.) Államháztartása ugyan nincs egészen rendben, mert rendkívül nagy terhekkel sújtották, de a német birodalomban — láttam a pénzügyi terveiket . . . Ernst Sándor: Negyven milliárd deficit! Sándor Pál : Még a nyugati államok sincsenek rendben ! Ereky Károly : ... a német birodalomban, melynek 60 millió lakosa van, a 40 milliárd deficit aránylag sokkal kisebb, mint nálunk, ahol 8 millió lakos van, ahol tehát nem lehet 40 milliárd deficit. (Zaj.) Ernst Sándor: At kell számítani! Ereky Károly : Kendben van. Azt mondják, hogy Németország nem hozta rendbe pénzügyeit. Ha Németország nem hozta rendbe, akkor rosszra hivatkoztam, nekünk azonban mégis rendbe kell hoznunk a mi pénzügyeinket (Élénk helyeslés a szélsöbaloldálon.) és olyan pénzügyministerünknek kell lenni, akiről a világon minden állam mintát vegyen. Ha valaki az újságban 40 milliárd deficitről olvas, még kérdés, hogy ez igaz-e. Az előbb valamelyik t. képviselőtársam közbeszólt, hogy az újságból olvastam. Most én is azt mondom, hogy nem hiszem el, mert az újságból olvastam. Ernst Sándor: Wirth pénzügyminister beszéde ! Ereky Károly: Én Wirth beszédét nem hallottam, azt pedig, ami az újságban áll, előbb mindig meg kell vizsgálni, hogy igaz-e. De láttam én tudományos munkákat, melyek megjelentek Németországban és ezekben igenis azt tűzik ki célul, hogy a legnagyobb energiával lássanak hozzá államháztartásuk rendbehozásához, nem pedig ugy, mint a mi pénzügyminísterünk, aki a non possumus elvének álláspontján áll. Benn is van beszédeiben ez a kifejezés, hogy : non possumus. Meg fogom mutatni, hiszen mindig tanulmányozom az igen t.'pénzügyminister ur beszédeit. B Korányi Frigyes pénzügyminister : Jó lesz ! (Derültség. ) Ereky Károly: Ami Gaal Gaszton mélyen tisztelt képviselőtársamnak azt a megjegyzését illeti, hogy a mi valutánk azért oly rossz külföldön, mert mi a nagy zsidósággal és a zsidó internacionális kapitalizmussal mintegy haragban vagyunk, mert mi keresztény nemzeti irányzatot akarunk inaugurálni, erre már múltkor akartam rögtön válaszolni, amikor a beszéd elhangzott, de a Nemzetgyűlés egyes tagjai nem adták már erre az engedélyt, illetőleg közbeszóltak. Most adom meg tehát rá a választ. A mi valutánk nem azért rossz, mert haragban vagyunk a zsidósággal és a nagybankokkal... Gaal Gaszton: Azért is rossz! Ereky Károly: Kérem, igen t. képviselőtársam, rögtön rá fogok mutatni, hogy miért rossz. Azért, mert Magyarország az egyetlen ország, melynek pénzügyi kormányzata azt követeli, hogy a tőlünk kiszállított bort, gabonát és egyéb cikkeket ne a mi pénzünkben fizesse meg a külföldi kereskedő, hanem külföldi valu-