Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-76

À Nemzetgyűlés 76. ülése 1920. évi augusztus hó 3-án

P kedden. Üli a törvényjavaslat 1. §-át változatlanul, igen vagy nem? (Nemi) A Nemzetgyűlés az 1. §-t nem fogadta el változatlanul. Most felteszem a kérdést: méltóztatnak-e az 1. §-t Frühwirth Mátyás képviselő urnák azzal a módosításával elfogadni, hogy az első bekezdésben az ő módositása tétessék a szakasz eredeti szövege helyett, igen vagy nem ? (Igen !) A Nemzetgyűlés elfogadta a módositást az első bekezdésre nézve. Usetty Ferenc: Nem vagyunk határozatképesek. Huszonhármán vagyunk. Milcsevics János: Nem vagyunk határozatképesek. Nem vagyunk jelen elegendő számban ahhoz, hogy ily dologban határozzunk. Elnök: Kérem a jegyző urakat, méltóztassanak megolvasni, hogy a "Nemzetgyűlésnek hány tagja van jelen. Fáy Gyula: Már ki volt mondva a határozat. Hegyeshalmy Lajos (szólásra jelentkezik). Elnök : Hegyeshalmy képviselő ur a házszabályokhoz kivan szólni? Hegyeshalmy Lajos: Igen! Elnök: Tessék! Hegyeshalmy Lajos : Azt hiszem, most már nem lehet kérdésessé tenni, hogy a Nemzetgyűlés határozatképes-e vagy nem, miután az elnök ur az előbb a határozatot már kimondotta. Csak a további tanácskozásra nézve lehet most már ezt a kérdést felvetni. Elnök: A határozatképességet minden szavazás közben lehet konstatáltatni, mert hiszen ennek épen az a célja, hogy a Ház olyan határozatot hozzon, amely formailag meg nem támadható. Az elnöknek hivatalból nem feladata a határozatképesség konstatálása ; mihelyt azonban a képviselő urak ezt felvetik, köteles félbeszakítani a szavazást és konstatálni, vájjon a Nemzetgyűlés határozatképes-e vagy sem. (Helyeslés.) Én a szavazást * az első bekezdésre elrendeltem. Az első bekezdésre nézve határozat is hozatott, amelyet most már megtámadni nem lehet. A második bekezdésre nézve azonban még a szavazás nem ejtetett meg, tehát határozat sem hozathatott s a közben vettetett fel a Ház határozatképességének a kérdése. Nekem tehát kötelességem a határozatképesség megállapítását elrendelni és eszerint cselekedni. (Helyeslés.) Usetty Ferencz: Nagyon helyes! Hegyeshalmy Lajos: Én az első bekezdésre nézve értettem azt, hogy nem lehet többé a határozatképességet kérdésessé tenni, minthogy az elnök ur kimondotta a határozatot, hogy a Nemzetgyűlés az első bekezdést Frühwirth Mátyás képviselő ur módosításával elfogadta. Ezt nem lehet kérdésessé tenni sem ma, sem holnap, sem holnapután. Ha az elnök egy határozatot enunciált, azon többé változtatni nem lehet. J NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — IV. KÖTET. Elnök : Az %. §. első bekezdése már el van intézve. A módosítás azonban még két bekezdésre^szól. Ötven képviselőnek jelenléte szükséges ahhoz, hogy határozatképes legyen a Nemzetgyűlés. Minthogy a Nemzetgyűlésben most csak 28 képviselő van jelen, az ülést egy negyed órára felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Kivánja-e valaki a határozatképesség megállapítását, igen vagy nem ? (Nem !) Akkor folytatjuk a szavazást. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-é az 1. §. második bekezdésével szemben elfogadni Frühwirth Mátyás képviselő ur módosítását, igen vagy' nem? (Igen!) A Nemzetgyűlés elfogadta a második bekezdéshez a módositást. Felteszem a kérdést : méltóztatnak elfogadni Frühwirth Mátyás képviselő ur módositását a harmadik bekezdéssel szemben, igen vagy nem ? (Igen !) Akkor kimondom a határozatot, hogy a Nemzetgyűlés elfogadta az 1. §. harmadik bekezdését Frühwirth Mátyás képviselő ur módositásával. így az 1. §. Frühwirth Mátyás képviselő ur összes módosításaival fogadtatott el. Következik a 2. §. Bródy Ernő jegyző : (olVassa a 2. és 3. §§-t, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. OlVassa a 4. §-t). Elnök : Ki van szólásra feliratkozva ? Bródy Ernő jegyző : Frühwirth Mátyás ! Frühwirth Mátyás: Nem kívánok szólni! Bródy Ernő jegyző: Schandl Károly! Schandl Károly : T. Nemzetgyűlés ! A jelen szakaszhoz azért kívánok hozzászólni, mert le akarok szegezni egy dolgot, amely a magyar törvényhozásban valóságos újításként jelentkezik. A porosz mezőgazdasági kamarákról szóló törvényjavaslatban a mezőgazdasági munkások nincsenek felvéve a kamarákba, nálunk azonban a jelen törvényjavaslatban a mezőgazdasági munkásokat a gazdákkal együtt felvették a kamarákba. Ezt az intézkedést rendkívül, helyeslem, mert ez számol a magyar viszonyokkal, számol azokkal a viszonyokkai, melyek nálunk egészen különlegesek. A Károlyi-forradalom alatt — saját tapasztalatomból beszélhetek — rendkívül erős törekvés nyilatkozott meg, hogy a gazdákat és a mezőgazdasági munkásokat egészen különválaszszák és a mezőgazdasági munkások részére önálló, külön kamarákat állítsanak fel. Annak idején részt vettem azon a Búza Barna elnöklésével tartott tanácskozáson, amelyen a földmunkásszövetség tagjai is, de a szociáldemokrata földmunkásszövetség vezetői, Nyisztor, a későbbi népbiztos és mások is ott voltak és hogy ők annyira élesen szembe akarták helyezni a gazdatársadalmat a földmivesmunkás társa23