Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-75

A Nemzetgyűlés 75. ülése 1920. sági ügyekkel foglalkoznak, ezek különösen sú'yt helyeznek az agrárpolitikára. Ezek a szindikátusok eleinte csak községekben alakultak, később járásokban is, majd utóbb megkezdődött ezeknek tömörítése az u. n. uniókban. Ezek az uniók, kantonokban, vármegyékben alakultak^ majd végre megalakult az országos unió is, amely magában foglalta az összes szindikátusokat és uniókat és ez az unió már óriási befolyást gyakorolt Franciaország agrárpolitikájára, ha nem is olyat, mint egy tökéletes érdekképviseleti szerv, de mindenesetre jelentőset. Ezek az uniók uralták a helyzetet a mezőgazdasági politika terén a legújabb korig, mig 1919-ben, már a háború utolsó esztendejében, a francia kormány talán épen a mienkhez egészen hasonló beosztású, hasonló szervezetű > és szerkezetű érdekképviseleti törvényt alkotott, azt a francia törvényhozás magáévá is tette és életbe is léptette. Meg kell még említenem, mint különleges kérdést, az angol viszonyokat. Érdekes ugyanis, hogy Angliában mirid e mai napig nincsenek érdekképviseleti szervek ; a kormányzat ott a földbirtokpolitikával úgyszólván alig foglalkozik, a földmivelés egyes ágazatai a földmivelésügyi ministeriumban úgyszólván alig vannak képviselve, teljesen szabad egyezkedés, illetve szabad egyesülés tárgya az érdekképviselet. Ott igenis alakultak igen erős egyesületek, sőt mód is van adva arra, hogy kamarák is létesüljenek minden kormánybeavatkozás nélkül. E?ek alakulnak is, rapszodikusan, de igen sűrűn. Érdekképviseletet nem képeznek ugyan, de nagyon jelentékeny munkásságot fejtenek ki. Nem szabad azonban elfelejtenünk azt, hogy épen Angliában a mezőgazdasági birtokoknak tulajdonosai, a nagybirtokosok egyúttal a nagyiparnak, nagykereskedelemnek is bilialói és igy a politikai gazdasági ellentétek Angliában sokkal kisebbek, mint esetleg más országokban. Hogy a gazdasági érdekképviselet Angliában nem tudott kifejlődni, ez magára az anyaországra nézve nem volt káros, de annál jobban éreztette hatását Skóciában és még jobban Iilandban, ahol a mezőgazdasági kultúra a legalacsonyabb fokon áll, ahol valósággal tengődik a mezőgazdaság. Ugyanezt lehet elmondani Spanyolországról, Olaszországról, a balkán államokról, Oroszországról, ahol az érdekképviseletnek úgyszólván alig vannak nyomai ; viszont Dániában, Belgiumban, Hollandiában, Svájcban, melynek mezőgazdasága előrehaladott, a specifizált gazdasági egyesületek már nagy erőre tudtak kapni és óriási eredményeket tudtak elérni, de agrárpolitikai irányitásra mindaddig nem volt erejük, mig épen ezen egyesületek munkássága által az egyes mezőgazdasági ágak annyira nem fejlődtek, : hogy érdekképviselet nélkül is mintegy nyomást gyakoroltak az egyes kormányokra, hogy a közgazdaságban és a közgazdasági politikában érvényesítsék a mezőgazdaságot képviselő érdekeltséget is. Talán egész NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — IV. KÖTET. évi augusztus hó 2-án, hétfőn. 153 Európában egyetlen állam van : Skócia, ahol a tulaj do nképeni érdekképviselet a kényszertársulás alapján jött létre. Ott ugyanis vannak egyesületek, mely egyesületekbe való belépésre törvény kötelezi az egyes gazdaságok tulajdonosait, tehát kisgazdákat, közép- és nagybirtokosokat egyaránt, hogy ezen egyesületekbe belépjenek és ezeknek alapszabályait magukra nézve kötelezően elfogadják. Méltóztassanak megengedni, hogy itt kitérjek és talán egy fogalomzavart tisztázzak, melyet különösképen a mi igen szerény és igen kits keretek közt mozgó érdekképviseleti irodalmunk sem tudott tisztázni, még kevésbé a" hosszú harcok alatt, az egymással folytatott küzdelmek alatt a gazdatársadalom. Ugyanis mindenkor csak azt hallottuk, hogy van érdekképviselet, mely a szabadtársulás elvén alapul és van kényszertársulás elvén alapuló érdekképviselet, az utóbbihoz sorolták a kamarai rendszer alapján létesülő érdekképviseletet. Pedig ez óriási tévedésen alapszik, mert amint méltóztatnak tudni, a szabadtársuláson alapuló egyesületek ugyebár ólyanf egyesületek, amelyekbe mindenki önként beléphet, aki az alapszabályok betartására magát kötelezi, aki csak alapszabályszerü tagdíjat lefizeti. Itt korlátok nincsenek és ezek az egyesületek, amelyek itt nálunk is elég bőségesen virágoznak, élő példáját is mutatják ennek. A kényszertársulás elve azonban nem azonos a kamarai elvvel. A kényszertársulás elvén alapuló érdekképviseletek tulaj donképen szintén egyesületek. Itt van Svédország példája, mely ép azt mutatja és igazolja, hogy a kényszertársulás alapján álló érdekképviselet tulaj donképen szintén egyesülés, mely magánúton alapszabályokat készit és a törvény csak arra ad módot, hogy minden egyes gazda a maga illetékes egyesületébe kötelezőleg belépjen, annak alapszabályait megtartsa és abba bizonyos illetéket fizessen. A kamara nem kényszertársulás elvén alapuló társulás, hanem közintézet, mely nem társulás ' utján jött létre, hanem a törvény alapján, vagyis ez egy harmadik foka, illetőleg harmadik osztálya az érdekképviseletnek. Ez a törvényes alapon létesült érdekképviselet. Mélyen t. Nemzetgyűlés S Méltóztassék megengedni, hogy ezek után — szándékosan hagytam utoljára — a német mezőgazdasági érdekképviseletek történetét ismertessem, mert tulaj donképen a német mezőgazdasági érdekképviselet vezet nemcsak Európában, hanem az egész világon. A német érdekképviselet szolgált a múltban is, szolgál a jelenben is mintegy mintául úgyszólván az egész világnak az érdekképviseletek megalkotására. Igaz, hogy a német elem erre a legalkalmasabb is, hisz a németeket egy közszájon forgó kiszólással Vereinsmeierei alapján gazdálkodó nemzetnek szokás nevezni és közszájon forog az az anekdota is, hogy ahol három német összekerül a fehér asztalnál, ott egyesületet alkotnak, ellentétben a magyar temperamentummal, mert 20