Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-74

134 A Nemzet gyMés 74. ülése 1920, évi július hó 31-én, szombaton. cikkre vonatkozólag- kapott ő egy zsidótól egy levelet, amely bizonyára nem fog megjelenni az Egyenlőség című zsidó újságban, sem a Népszavában, sem a Világban, ellenben szükséges volna, hogy az egész magyar társadalom megismerje ezt, mert ez tipikus példája a zsidóságnak, beigazolásául annak, hogy hogyan gondolkoznak még ma is mirólunk, (OlVassa.) Elnök : Kérem, képviselő ur, a házszabályok megtiltják azt, hogy a képviselők a beszédükben durva kifejezéseket használjanak. Ez egyaránt vonatkozik arra az esetre, ha a képviselő maga mondja el azokat a dolgokat és arra, midőn ilyen durva dolgokat itt felolvas. E miatt rendreutasítom. (Helyeslés.) Meskó Zoltán : Kár volt ezt felolvasni ! (Ugy van! Ugy van!) Wagner Károly : Hogyan kerülhet be ilyesmi a naplóba ? (Nagy zaj.) Meskó Zoltán : Mert egy hülye zsidó ir valamit ? Budaváry László: Ezt a levelet csak jellemzésül olvastam fel. Én magam felháborodtam rajta és beszédem elején ki is fejeztem a felháborodásomat, hogy ilyen hangon lehessen nemzetgyűlési képviselőt terrorizálni. Meskó Zoltán : Elérte a célját, aki ezt a levelet irta. Belekerül a képviselőházi naplóba / (Nagy zaj.) Budaváry László : Nem érte el a célját, mert épen azért olvastam fel s azért hi vom fel a Nemzetgyűlés figyelmét arra, hogy nekünk a zsidókérdést nem szabad elaludni hagynunk és minden intézkedést meg kell tennünk, hogy végre kiszabaduljunk abból a lehetetlen helyzetből, hogy amikor itt fehér terrorról beszélnek, ugyanők kancsukáznak végig bennünket. Láttuk a szegedi esetet, láttuk a budapesti eseteket s legutóbb a debreceni esetet, (Zaj) hogy a keresztény magyar népnek fiait, akik a kereszténység érdekében küzdeni merészelnek, mérgezett tűkkel szurkálják. De erről beszélni nem lehet, hanem akkor, amikor véletlenül egy zsidót megütnek, vagy egy szóval is illetnek, már fehér terrorról orditozik a zsidó sajtó. (Zaj.) Én csak ezeket voltam bátor elmondani, és ha talán kellemetlen perceket szereztem ezzel a Nemzetgyűlésnek, ezért ünnepélyseen bocsánatot kérek. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök ; Szólásra, következik ? Haller József jegyző': Ujváry Géza! Ujváry Géza : T. Nemzetgyűlés ! Bocsánatot kérek, hogy néhány percre igénybe fogom venni szives türelmüket, de az elhangzott beszédekben nagyon sok olyan tünet mutatkozott, melyeket nem hagyhatok figyelmen kívül. T. Nemzetgyűlés ! Alig vagyok pár hete, egy hónapja képviselő és máris két kormánynak a temetésénél voltam jelen. (Derültség.) Nagyon szomorú dolog az uraim, ne nevessünk rajta, hogy ilyen nehéz időkben nem találjuk meg azt az igazi ' kormányt, amely - ezt a szerencsétlen Magyarországot már egyszer a rend felé vezesse. Az igen tisztelt pénzügyminister ur olyan szomorú adatokat közölt a Nemzetgyűléssel, amelyek igazán megdöbbentők. Nagyon sajnálom, hogy a pénzügyminister ur nincs jelen. Ha a pénzügyminister ur igazán megnyugtató, igazságos adójavaslatot akar benyújtani, ha igazán meg akarjuk nyugtatni az adózókat és elő akarjuk teremteni azt a rengeteg összeget, amelyre az országnak szüksége van, akkor vissza kell menni 1914 augusztus elsejére és azt a vagyont, amely 1914 augusztus elseje előtt megvolt, el kell választani az 1914 augusztus elseje utáni vagyontól. Mert az a vagyon', mely 1914 augusztus 1-je után felszaporodott, egészen más elbirálás alá esik, mint az a vagyon, amely 1914 augusztus elseje előtt már megvolt. Ha mi azt a nagy összeget, amelyre az országnak szüksége van, valami módon össze akarjuk gyűjteni, akkor kötelességünk, hogy mindazokat az adózó alanyokat megtaláljuk, amelyek ezt a rengeteg adót be tudják szolgáltatni. En azt ajánlom, t. Nemzetgyűlés, hogy három kategóriába sorozzuk ezeket. Mert aki termeléssel foglalkozik, az is gyűjtőt össze vagyont, de az még sem esik olyan elbirálás alá, mint az iparos és a kereskedő. A

III. osztálybapedig azok tartozzanak, akiknek a háború előtt semmi vagyonuk nem volt s a háborúból nagy vagyonnal kerültek ki. En azt ajánlom, hogy ezeknek a vagyonát 80%-ban be kell vonni, mert ezek még akkor is igen jól járnak, hiszen 20% megmarad számukra, holott a háború előtt semmijük sem volt, a háború alatt pedig mindenféle uzsorával és olyan úton-módon szerezték vagyonukat, amelyet kétséget kizárólag meg nem engedhetőnek mondhatunk. A Nemzetgyűlés igen sokat foglalkozik a szociális munkáskérdéssel. Én kisgazda vagyok, 40 év óta húsz hold földön gazdálkodom és 40 év óta állandóan politizálok. Mindig a függetlenségi párt táborában voltam. (Éljenzés.) Én 40 év óta ismerem Magyarország politikai múltját ; benne voltam minden olyan alakulatban, amely politikai mozzanatokban nevezetes volt. Én azt látom, hogy az igen tisztelt Nemzetgyűlés vagy az igen tisztelt társadalom, amennyire előbb kévései vagy semmit sem foglalkozott a munkáskérdéssel, most annál többet foglalkozik vele. Nincs egyetlenegy szociáldemokrata sem ebben a Házban és még sincs más kérdés a napirenden, mint épen a szociális kérdés. Állandóan ezt emlegetjük. Azt mondta Giesswein Sándor t. képviselőtársam, hogy menjünk ki, hirdessük ezt a tant és tanítsuk a népet. A mi népünknek már nem teli tanulni a a szocializmust, mert nagyon jól ismeri : a múlt esztendőben teljesen kitanitották. (Felkiáltások : Jóllakott véle ! Elrontotta a gyomrát!) Elmondhatom, hogy nincs 25 esztendeje, hogy a szocializmus Magyarországon kisért. Én emlékszem, hogy amikor a darabont-kormány kiadott egy rendeletet, hogy a nemzeti jelvényeket nem szabad viselni, akkor mi Nagykanizsán egy nemzetiszínű zászlót vittünk keresztül a városon