Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-74

A Nemzetgyűlés 74. ütése 1920. tárnál, joguk van a munkásoknak legalább ahhoz, hogy beleszóljanak. Ezt kérik. Patacsi Dénes : A szabadkőművesek is ma­guk épitették az odújukat, mégis a haza ellen van az. Milcsevics János (olVassa) : »A tervezet elő­kószitő munkálataiban a Szakszervezeti- Tanács kötelékéhez tartozó szakszervezetek képviselői nem vehettek részt, mert meghívást nem kaptak : ez maga olyan sérelem, amely feltétlen orvoslást igényel, különösen, ha figyelembe vesszük azt a körülményt, hogy a szociáldemokrata munkások a politikai viszonyok sajátos alakulása folytán a parlamentben képviselettel nem birnak. . . (Zaj és felkiáltások: Miért nem méntele bele a választásokba ?) Kószó István '. Meg volt az alkalom adva ! Üres cédulákkal szavaztak és gúnyneveket irtak fel. Azokat dobálták be! Somogyi István : Ahogy Csizmadia bejöhe­tett, ők is bejöhettek volna! (Zaj.) Milcsevics János : . . . igényeiket, észrevéte­leiket, megjegyzéseiket, magyarázataikat tehát a leghivatottabb helyen nem terjeszthetik elő, de nincs módjukban a hozzászólás sajtójukban sem, mert minden e kérdést érintő megjegyzést — érthetetlen okokból — töröl a cenzúra.« Budaváry László: Hozzászólnak a Nép­szavában nap-nap mellett igen szépen! Somogyi István: De suttyomban! Milcsevics János : »így a szervezett mun­kásságot ebben az elsősorban őt érdeklő kérdés­ben eddig nemcsak tétlenségre, hanem hallga­tásra is kény szeritették.« Kószó István : Ok maguk az okai. Megvolt az alkalom arra adva, hogy résztvehessenek. Milcsevics János: T. Nemzetgyűlés! Nem olvasom végig, hanem ebből arra a konklúzióra jutok, hogy ők nem kérnek egyebet, mint meg­hallgatást. Somogyi István: Megvolt adva az alkalom! Milcsevics János: Nem volt megadva! (Zaj.) Somogyi István : Hogyan lehet ilyent mon­dani ? * Patacsi Dénes: Minden magyar munkást védelembe veszünk! Meskó Zoltán: Minden becsületest! Sándor Pál: Ne mérgesítsük a helyzetet! (Felkiáltások balfelöl: Ez a beszéd mérgesiti!) Milcsevics János:- Még csak a népjóléti minister ur figyelmébe szeretném ajánlani, — sajnos, hogy nincs itt, — hogy a népjóléti minis­ter ur a munkáskérdéssel valamivel jobban fog­lalkozzék ; mert higyje el, igen fontos az, van olyan fontos, mint a közegészségügy vagy mint az, hogy talán forrásvizek után kutat varázs­vesszővel a kezében. (Felkiáltások balfelől: Ez •igaz !) T. Nemzetgyűlés! Mindazok után mély megGyőződésem, hogy ha á kenyér, a munka­alkalom és a tisztességes megélhetés problémá­ját a kormány sürgősen megoldani tudja; ha NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — IV. KÖTET. évi július hó 31-én, szombaton. 129 ebben a szerencsétlen, meggyötört országban meg fog szűnni végre a gyűlölködés . . . Kószó István: Es a munkakerülés is! (Ugy van! balfelől.) Milcsevics János: Ha munkaalkalom lesz, a munkakerülés is megszűnik. Kószó István : Nem igen mutatkozik ugy ! Milcsevics János: És ha, t. Nemzetgyűlés, egyesült erővel, egymással kibékülve . . . (Nagy zaj balfelöl.) Szabó József: Kikkel kibékülve? A kom­munistákkal ? Milcsevics János: Mindenkivel, aki magyar. Budaváry László: A nemzetköziekkel nem barátkozunk ! Szabó József : A magyarokkal nem kell kibékülni. Milcsevics János : Mindenkivel, aki magyar, legyen az akár munkás, akár zsidó, (Egy hang jobbfelöl : A zsidó nem magyar !) akkor, t. Ház, de csak akkor, meg vagyok Győződve, hogy igen rövid idő alatt ismét felcsendül a magyar szó Erdély havasokban, újra hallani fogjuk a magyar tárogatót a kárpáti bércekben s ez ország négy folyójának összeölelkező hullámai az édes test­vériségről fognak beszélni. T. Nemzetgyűlés! Akkor nem fog elveszni a magyar, hanem nőni, gazdagodni és boldogulni fog. (Helyeslés jobb­felöl és taps.) Elnök : Szólásra következik ? Szabó Sándor jegyző: Bodor György! Bodor György: T. Nemzetgyűlés! Amidőn az igen t. ministerelnök ur programmbeszédét előterjesztette a Ház elé, igazán meglepett az a magasztos összetétel, ahogyan ennek a sa­nyargatott országnak a jövőjére nézve a nemzet­gyűlés következő ülései elébe a ministerelnök ur programmját beterjesztette. Nem kivánok e programmhoz hosszú sza­vakkal beszélni ; de azt az egyet le kell sze­geznem, hogy ez a programra, amelyet a kor­mányelnök ur szives volt a Ház elé terjeszteni, messzire nyúló és magasztos célt mutat. De e programúinak megvalósítását a kormány csak ugy érheti el, ha minden nemzetgyűlési tag teljes szívvel-lélekkel arra törekszik, hogy a kor­mánynak ezt a nehéz munkáját lehetőleg meg­könnyítse. Patacsi Dénes: Ugy van! Bodor György: Nem azáltal értem én ennek a megkönnyítését, ha itt egyes szónokok háromórás cifra beszédekkel untatják a Házat; hanem minden nemzetgyűlési képviselő tartozó kötelezettségének tekintse, hogy minden tör­vényjavaslathoz röviden, ha szükséges, a tör­vényjavaslat keretén belül csak annak a tör­vényjavaslatnak kiigazítása szempontjából szó­laljon fel. Mert én, amióta itt nemzetgyűlési képviselő vagyok, számtalanszor tapasztaltam olyan üres beszédeket, (Derültség jobbfelöl Mozgás balfelől) amelyeket, ha rostára vettek volna, alig maradt volna belőlük négy-öt szó. 17

Next

/
Thumbnails
Contents