Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-74

À Nemzetgyűlés 74. ülése 1920, a 32: oldalon : »Augnernak 500.000 koronát adtak, hogy menjen ki Svájcba és elszámolás kötelezettsége nélkül informálja a sajtót ; Barfchának pedig (Bársony Elemér információja szerint) 50.000 korona készpénzt adtak és Ígéretet, hogy a Károlyi-kormány Budapestre való bevonulása esetén még 2,000.000-t kap. Ezzel egyelőre el voltak intézve a kormány bábái ; Augner sietve elutazott, Bartha pedig elhallgatott egy kissé« ; a 37. oldalon: »... majd pedig önállóan dolgozott a kormány ellen Bartha Ábel, ki sehogyan sem akart belenyugodni, hogy Magyarországnak más belügyministere is lehet, nemcsak ő. Mint nyugalmazott szappanügynöknek olyannyira kisujjában volt a magyar közigazgatás...« Miután a vádlott által állított fenti tények valóság esetén alkalmasak arra, hogy Bartha Abel ellen a bűnvádi eljárás folyamatba tétessék, azért a panaszolt cselekmény megállapítja az 1914 • XLI. t.-c. 1. és 2. §-aiba ütköző és a 3. §. szerint minősülő nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés és rágalmazás vétségének a tény álladókat.Wagner Károly nemzetgyűlési képviselő a sajtójogi felelősséget vállalta s mentelmi jogának felfüggesztését maga is kérte. A valóság bizonyításának körülményei a bűnvádi eljárás feladatát képezi ; — zaklatás esetét a bizottság fenforogni nem látja, — miért is javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Wagner Károly nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen esetből kifolyólag függessze fel. Elnök : Kivan valaki hozzászólni a jelentéshez ? (Nem !) Ha nem kivan hozzászólni senki, bezárom a vitát. Felteszem a kérdést : méltóztatik-e a mentelmi bizottság jelentését elfogadni és Wagner Károly képviselő ur mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszteni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor kimondom a határozatot, hogy a Nemzetgyűlés elfogadta a mentelmi bizottság jelentését és Wagner Károly mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentése Wagner Károly képviselő ur egy másik mentelmi ügyében. Kérem az előadó urat, szíveskedjék az ügyet előadni. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A mentelmi bizottság foglalkozott hasonlóképen Wagner-Károly nemzetgyűlési képviselő urnák egy másik ügyével is. Ugyancsak Bartha Ábel budapesti lakos a gödöllői kir. járásbíróságnál feljelentést adott be Wagner Károly nemzetgyűlési képviselő ellen az 1914. XLI. te. 1. §-ába ütköző rágalmazás vétsége miatt azon a címen, hogy Wagner Károly 1920 február 29-én a cinkotai kerületben tartott programmbeszédében nyilvánosan azt állította róla: »Bartha Ábel Szegeden fizetett francia kém volt.« Miután nevezett vádlott által állított tények valóság esetén alkalmasak arra, hogy Bartha évi július hó 31-én, szombaton. 125 Ábel ellen a bűnvádi eljárás folyamatba tétessék, azért a panaszolt cselekmény megállapítja a felhívott te. és §-ban körülirt rágalmazás vétségének tényálladékát. Á bűncselekmény körülményeinek felderítése a bűnvádi eljárás feladatát képezi, zaklatás esetét a bizottság fenforogni nem látja, miért is javasolja az igen tisztelt Nemzetgyűlésnek, hogy Wagner Károly nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen esetből kifolyólag függessze fel. Elnök: Kíván valaki hozzászólni? (Nem!) Ha senkisem kivan hozzászólni, berekesztem a vitát. Felteszem a kérdést: Méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottság jelentését, amely Wagner Károly nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését javasolja, igen vagy nem ? (Igen!) A Nemzetgyűlés a bizottság jelentését elfogadta és Wagner Károly képviselő ur men' telmi jogát erre az esetre is felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése Drozdy Győző nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében. Kérem Szilárd Béla előadó urat, szíveskedjék az esetet előadni. Szilárd Béla előadó: T. Nemzetgyűlés! Drozdy Győző nemzetgyűlési képviselő ur folyó évi június hó 5-én tartott nemzetgyűlési ülésben mentelmi jogának sérelmét panaszolta. Tényállásképen azt adta elő, hogy legutóbb, amidőn Páhi községben tartózkodott, az Ébredő Magyarok Egyesületének ottani elnöke, rámutatva azokra az állitótagos atrocitásokra és gyilkolásokra, melyeket előadása szerint a Héjjaskülönitmény tagjai követtek volna el, nehogy az ő élete is veszélyeztetve legyen és ki legyen téve különböző üldözéseknek, jóakaratulag arra hivta fel, hogy az ottani szokás szerint ő is fizessen le a községben tartózkodó megbízott utján a különítmény egyes tagjai részére 10.000 koronát. Ez összegen, azt mondta, beszerezhető írás, amelynek alapján és amelynek birtokában szabadon és bántatlanul mozoghat, ellenkező esetben az élete nem biztos és könnyen megtörténhetik, hogy »elküldi«. Ilyképen megfélemlítve, Drozdy képviselő ur 4000 koronát — több pénz abban a pillanatban nem volt nála — lefizetett a tanító kezéhez. Ebben a tényálladékban a panaszló képviselő ur mentelmi jogának megsértését látja fenforogni és épen azért orvoslás végett a t. Nemzetgyűléshez fordul. A mentelmi bizottság a t. Nemzetgyűlés határozata alapján a kérdést tárgyalást alá vette és az érdekelt képviselő ur meghallgatása mellett határozatilag annak a véleménynek adott kifejezést, hogy ebben az esetben a mentelmi jog megsértése nem forog fenn. A bizottság véleményét arra az elvre alapította, hogy a mentelmi jog megsértése csak akkor foroghat fenn, ha a nemzetgyűlési képI viselő valamelyes jogtalan befolyásnak, nyomás-