Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-73
A Nemzetgyűlés 73. ülése 1920. tartása, és én nem kételkedem abban, hogy a kormányban megvan az erős elhatározás és ami a legfontosabb, megvan a képesség arra, hogy ezt a jogrendet minden erővel és mindén körülmények között fentartsa. Ennek a jelenleg szóbanforgó bűncselekménynek a kinyomozása nem lesz nehéz, hiszen a bűncselekmény a legnagyobb nyilvánosság előtt történt, villanylámpák fénye mellett, 100—200 ember tanúsága mellett. Itt tehát ha erélyes intézkedéseket tesznek, akkor igenis kell, hogy a bűntetteseket felderítsék. De elvárhatjuk a kormánytól azt is, hogy a rendőrség helyzetét alapos revízió alá fogja venni és minden intézkedést meg fog tenni arra vonatkozólag, hogy a rendőrség a maga feladatainak képes legyen megfelelni, anélkül természetesen, hogy az militarizáltassék. Militarizálni lehet a rendőrséget, azonban csak egy irányban, abban, hogy a rendőrségben meglegyen a ka- ! tonai fegyelem, a katonai engedelmesség és megbízhatóság. (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelöl.) Végül elvárhatjuk a t. kormánytól, hogy véget fog vetni ezeknek a féktelen izgatásoknak, melyek immár határt nem ismernek. Hiszen tegnapelőtt egy sajtóorgánumban egyenes felhívást olvastam gyilkosságra. (Felkiáltások a jobboldalon : Ugy van ! Felkiáltások a baloldalon : Melyikben ? ! Felkiáltások a jobboldalon : A Virradatban !) Ezeknek az állapotoknak minden áron véget kell vetni, és pedig elsősorban az ország érdekében és annak a politikának az érdekében, amelyet a kormány és ennek a Nemzetgyűlésnek túlnyomó többsége képvisel. (Éljenzés. Ugy van!) Az összkormányhoz a következő interpellációt van szerencsém intézni (Halljuk ! Halljuk ! olVassa) : »Először : van-e tudomása a t. kormánynak, bogy folyó hó 27-én Budapesten, a Lipót-köruton lévő egyik kávéházban véres rendzavarás történt, melynek két emberélet esett áldozatul? Másodszor : van-e tudomása a t. kormánynak, hogy az országban rendszeres és szélsőséges izgatás folyik, mely a társadalmi rend megrendülésére vezethet ? Harmadszor : hajlandó-e a ministerelnök ur a Lipót-köruti bűntett bűnöseinek kinyomozása iránt a legerélyesebben intézkedni és egyben oly rendelkezéseket is tenni, melyek a hasonló bűncselekmények megismétlődését megakadályozhatják?« (Általános helyeslés, éljenzés és taps. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a ministerelnök urnák. Szijj Bálint képviselő urat felhívom, hogy méltóztassék mentségét előadni. Szijj Bálint: T. Nemzetgyűlés! Az előbb Bottlik József t. képviselőtársam interpellációja közben azt mondtam, hogy a budapesti rendőrség nem is akarja felderíteni az ilyen bűncselekményeket. Ezt a kijelentésemet ezennel NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — IV, KÖTET. évi július hó 30-án, pénteken. 121 visszavonom. Azonban igazolom eljárásomat azzal, hogy ezt a szót az elkeseredés adta a számba. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök : Méltóztassanak meghallgatni a képviselő urat. Szijj Bálint: Tapasztaltam ugyanis, hogy a rendőrség nem mindenkor teljesiti kötelességét megfelelően. Ugyanis június 24-én egy falumbeli emberrel mentem az utcán este 11 órakor. A régi képviselőház előtt az az ember hirtelen összeesett, szélütést kapott. A haláltusájában vivódó embert lefektettem a földre, magam pedig kimentem a Kálvin-térre, gondolva, hogy azon a forgalmas helyen találok rendőrt, aki segítségemre legyen, hogy a szerencsétlent a mentők által elszállíttassam. Azonban félórai keresgélés után sem találtam egyetlen rendőrt sem, pedig minden utcaszögletet bejártam. Kérdezősködtem a fiakkeresektől ; azt mondták, hogy itt van a render posztja, de ő nincs itt. Nem lévén budapesti ember, nem tudtam, hogy a kávéházból lehet telefonálni a mentőkért. A fiakkaresek világosítottak fel, így azután odatelefonáltam. Meg is jöttek, de amikor azt a szegény embert feltették, ott, a kocsiban meghalt. Ez alatt az idő alatt, bár* egy óránál több idő telt el, egyetlenegy rendőr sem került elő. (Mozgás.) Ezen az eseten érzett elkeseredésem váltotta ki belőlem ezt a megjegyzést, amelyet magam sem akartam kimondani és amelyet ezennel visszavonok. (Helyeslés') Elnök : Minthogy a képviselő ur visszavonta kijelentését, elnöki beavatkozásnak helye nincs. A ministerelnök urat illeti a szó. Gr. Teleki Pál ministerelnök: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Nem kívánok sok szót szaporítani. Röviden kívánok az interpellációra felelni, mert igazán nem a beszédnek, hanem a tetteknek az idejét éljük. (Elénk helyeslés.) Természetes, hogy a kormány arról az esetről, amelyet Bottlik képviselő ur előhozott, tudomással bir. Sajnos azonban, meg kell jegyeznem azt, hogy a hozzám érkezett jelentések során meglehetős anomáliákra találtam, jöttem rá. Ezek az anomáliák voltak okai annak is, hogy az eset oda fejlődhetett, ahova fejlődött ; és ezeket az anomáliákat is meg kell szüntetnünk. Meg kell rendszabályoznunk az összes tényezőket, amelyek az állami gépezet rendes funkcionálását lehetővé kell hogy tegyék. Tény az, hogy nagyon nehéz körülmények között dolgozik jelenleg a rendőrség. Tény az, hogy ebben az esetben is először csak egy rendőr.volt a helyszínén; ez természetes, mert csak egy rendőr posztolt ott, a rendőrséget azonban csak lassan lehetett odahívni, a telefon sem funkción ált teljesen, ugy hogy itt minden esetre vannak olyan körülmények, amelyek ezt az esetet nagyon súlyossá, ép olyan súlyossá teszik, mint amilyennek azt az interpelláló képviselő ur jelezte. Ifi
