Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-73

A Nemzetgyűlés 73. ülése 1920. hivatal is, amely hivatva volna a magánlakásokat átadni a köznek, privátlakásokban van elhelyezve. Egy másik fontos és fájdalmas jelenség az, hogy a menekült tisztviselőkkel szemben nem talál­juk meg az egyenlő elbánás mértékét. Én minden­kor örülni tudok annak, ha egyik vagy másik me­nekült tisztviselőtársam jobb vagy szerencsésebb ellátásra talál. De felháborít az, hogy azokkal a derék tisztviselőtársaimmal szemben, akik a meg­szálló ellenség sanyargatása dacára sem tették le az esküt, azok a tisztviselők, akik a románoknak le­tették az esküt és ide átmenekültek, itt előnyösebb elbánásban részesülnek, magasabb állásra helyez­tetnek el, mint azok, akik esküt nem tettek. (Ugy van ! a jobboldalon.) Ez nem feltevés,, t. Nemzet­gyűlés, ezek tények, szomorú bizonyságai a nálunk túltengő protekciónak, avagy pedig egyenes meg­jutalmazása a hazafiatlanságnak. (Mozgás. Fel­kiáltások a jobboldalon : Neveket kérünk I) Nem akartam neveket előhozni, de ha kiván­ják, ezzel is előállók. Csak megemlítem azt, hogy egyik erdélyi társam, egy főügyészhelyettes, letette az esküt. Ez a főügyészhelyettes megunta a szol­gálatot az oláhoknál, onnan átjött ide és kinevez­ték őt az ügyészségnél lévő sajtóosztály főnökévé. Akkor nevezték ki, mikor már itt volt másik négy vele hasonló magas rangban lévő tisztviselő, akik esküt nem tettek. T. Nemzetgyűlés, én nem itélem el azokat a tisztviselőket, akik letették az esküt, mert hiszen nem mindenkinek az idegrendszere birja ki azt a sok sanyargatást, azonban lehetetlenség, hogy az, hogy valakinek az idegrendszere nem birja ki a sanyargatásokat, indok legyen arra, hogy a másik, nálánál jellemszilárdabb tisztviselővel szemben előnyben részesüljön. Ez nem szolgálhat okul arra, hogy őt jutalmazzák ezért a ténykedéseért. T. Nemzetgyűlés ! A vagonlakókkal teljesen analóg helyzetben vannak faluhelyeken a föld­műves munkások. Csak az én kerületem öt közsé­gében több mint ezer földmunkás család van haj­lék nélkül. Helyesnek találom G-aal Gaszton t. kép­viselőtársamnak javaslatát, hogy azt a sok barak­kot/mely ma már pusztulásnak indul az országban, osszák szét az egyes községekben. Ezeket sürgősen kellene szétosztani, mert ha ezt a kérdést még el­odázzák, a nép a lehető legrövidebb idő alatt azo­kat fel fogja fűteni. Pedig ez oly nagy nemzeti va­gyon, melyet igy a pusztulásnak adni vétek volna. Hiszen csak Békéscsabán az állomás mellett egy óriási barakkórház állott, amely még néhány hó­nappal ezelőtt teljes épségben volt és most már jóformán csak az oszlopai és a tetőnek egy része áll fenn. Ezekből a lakásokból a munkások részére nagyon kevés költséggel rövid idő alatt igen alkal- . mas szükséglakásokat lehetne előállitani. T. Nemzetgyűlés ! Szükségesnek tartom még a munkáskérdésre nézve megemliteni, hogy ma igen sok nagyon tisztességes földmunkás aratómunka nélkül maradt. Ezek az aratómunkások nem a saját hibájukból, haiiem a silány termés következtében maradtak aratórész nélkül. évi július hó 30-án, pénteken. 11? Szükségesnek tartom felhívni a közélelmezés­ügyi minister ur szives figyelmét arra, hogy a köz­ellátás céljaira összegyüjterdő gabonából ezt a szegény földmives népet kedvezményes áron része­sítsék gabonában, mert rendkivül fontos szociális érdek különben most az, hogy ez a szorgalmas munkás nép, mely önhibáján kivül nem jutott aratómunkához, elláttassék. legalább a télire szükséges gabonával, Mert hiába, mindig a gyomron keresztül szokott a csirája képződni azoknak a felforgató és téves eszméknek, melyek már igen sokszor romlásba vitték ezt a szerencsétlen, de egyébként teljes egészében józan munkásnépet. A népjólétügyi minister ur szives figyelmébe ajánlom a hadiözvegyeknek, hadiárváknak és hadirokkantaknak ügyét is. Ezek a hadiözvegyek és hadirokkantak majdnem teljesen ruha- és láb­beli nélkül vannak. Lerongyolódtunk mindannyian, de legjobban lerongyolódtak azok, akik odakünn a harctereken idegen érdekekért küzdöttek és haza­jőve, nem maradt egyebük, mint kizárólag az özvegyi fekete kendő, a mezitlábas gyermek és a rokkantak mankója. Ezeket voltam bátor előadni, hog} 7 az összes minister urak fjg} T elmét felhívjam ugy a menekül­tekre, mint a földmunkásokra és hadiárvákra. (Éljenzés.) Elnök : Szólásra következik ? Kérem a jegyző urakat, szíveskedjenek helyü­ket elfoglalni. Az elnök nem tudja a tárgyalást vezetm. ha a jegyző urak kötelességüket mulaszt­ják. (Ugy van ! Ugy van !) Három jegyző van, de egyik sincs itt. Haller József jegyző : Lovász János! Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy mivel a tárgyalásra megállapított idő utolsó negyed­órájában vagyunk, jogában áll beszédének el­halasztását kérni. Lovász János: T. Nemzetgyűlés! Nem a szónokok számát akarom szaporítani, hanem épen azok ellen akarok felszólalni. (Taps és félkiáltások : Nagyon helyes !) Kuna P. András: Sohasem jutunk más törvényjavaslatokhoz, annyian beszélnek. Lovász János : Ha egy kormány végelgyen­gülésben, vagy jobban fejezve ki magamat, tehetetlenségben senyved négy heti kinos ver­gődés után, talán a bécsi orvostanárnak leg­újabb találmánya által lehetne uj életre kelteni. (Elénk derültség.) Nem napokat, de heteket töltünk el azzal, hogy elbeszélgetünk és utasí­tásokat adunk a kormányoknak, (Ugy van! Ugy van!) annyi utasítást, hogy nincs az Istennek annyi kormánya, kogy azokat követni tudná. (Élénk helyeslés és taps.) Miért húzzuk az időt ? Napokon, sőt heteken keresztül beszél­getünk és még azt is megengedjük magunknak, hogy azt mondjuk, amit tegnap egy t. kép­viselőtársam mondott, hogy ennél a parlament­nél jobb összetételű, jobb akaratú és munka­bíróbb parlament még nem volt. De ezt elbírálni nemcsak nekünk van jogunk, bár én is csatla-

Next

/
Thumbnails
Contents