Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-73
ín A Nemzetgyűlés 73. ütése 1920. pai államok között megszüntesse a hadi állapotot megszüntesse az ellenséges viszonyt, hogy barátot kat és szövetségeseket szerezzen. Ez teszi súlyossá és felelősségteljessé a mai kormány helyzetét, mert a helyes vagy nem helyes külpolitikai orientálódás fogja megszabni a jövő Magyarország sorsát. S tekintettel a külpolitikai orientálódásnak esetleg évszázadokra kiható nagy horderejére, nagyon kívánatosnak tartanám, ha a külügyi kormány a végleges intézkedések és megállapodások előtt tanácskozásaiba bevonná az ország egyetemét, illetőleg annak leghatalmasabb faktorait, mert a kormány csak ugy állhat nyugodt lélekkel a történelem ítélőszéke elé. Eddig a belpolitika szabta meg a külpolitika irányát. Ma a viszony fordított, mert ma a helyes külpolitika fogja megszabni a követendő belpolitika irányát. Nekünk, mint agrárállamnak, rendkivül fontos érdekünk, hogy melyik gazdasági érdekszférába tudunk belekapcsolódni. De bárhová történjék is belekapcsolódásunk, nem szabad soha szemünk elől téveszteni azt, hogy gazdasági önállóságunkat legalább bizonyos határokon belül biztosítani tudjuk és a megállapodások fixirozásával várjunk mindaddig, amig gazdasági létalapunkat akár diplomáciai, akár más utón vissza nem szereztük, mert csak ez lehet alapja gazdasági életünk fejlődésének és megszilárdulásának. Két nagy akció áll Európa diplomáciájának előterében. Az egyik, a legfontosabb és legsürgősebb, az internacionalizmus alapjára helyezkedő kommunizmus letörése és csirájában való elfojtása, a másik pedig az európai béke biztosítása. Az első akció sikerének biztositékát az európai államok szövetségében látom, mert közös a veszedelem, közösen kell tehát ellene fellépni, közösen kell ellene védekezni. Kerekes Mihály: Csak Ausztriával nem szövetkezünk ! Taszler Béla : Ha minden állam teljes erejével és képességével résztvesz ebben a küzdelemben, akkor a kommunistáknak a vallás, a keresztény erkölcs, a haza és a társadalom ellen intézett hadjáratát örök időkre le tudjuk verni és a békés fejlődést, a haladást és a kultúrának mindenkori ellenségeit radikális eszközökkel teljesen lehetetlenné tehetjük. Rajtunk, illetve külügyi kormányunkon tehát a sor, hogy a kezdeményezés első lépését az európai államoknál megteg} 7 e. Kötelessége minden európai államnak, hogy ebben a küzdelemben résztvegyen, mert mindaddig, amig ez a közös veszedelem Damokleszkardjaként fölöttünk lebeg, az európai nemzetek békés munkára képtelenek és állandó izgalomban élnek. Már pedig a népnek béke és nyugalom kell. Erre kell törekednünk és ez legyen első, legszentebb kötelességünk. (Élénk helyeslés.) A másik nagy akció, amelyre Európa minden népe a legnagyobb várakozással és reménnyel néz, az európai béke biztosítása. Ennek a kérdésnek megoldását egyedül és kizárólag a békeszerződések évi július hó 30-án, pénteken. igazságos revíziójában látom..( Helyeslés a baloldalon.) Ezt a revíziót azonban nem az érdekelt győztes hatalmak államiérfiai, hanem a semleges államok áll ami érf iáiból alakult bizottság végezze, amely teljes tárgyilagossággal, a méltányosság és igazságosság teljes szem előtt tartásával Ítélkeznék mindazon tényezők felett, amelyek egy nemzeti állam fentartásához és boldogulásához feltétlenül szükségesek. Itt két vezérelv volna irányadó. Az egyik a hadikárpótlás teljes eltörlése, a másik pedig a háború előtti status-quo részbeni fentartása. (Mozgás a jobboldalon.) Azért gondolom a statusquonak csak részbeni fentartását, mert feltétlenül kívánatosnak tartanám az újonnan alakult lengyel királyság elismerését és mindazon területeknek lekapcsolását, melyek már a háború alatt egyezség tárgyai voltak. Ha ez a bázis elfogadtatik, akkor az a cél, amelyre az európai államoknak ugy diplomáciai, mint gazdasági téren törekedniök kell, máris biztosítottnak látszik. Az államok elistenciális érdekeit magasabb szempontok kell, hogy irányítsák és ezen érdekek elbírálásánál nem a jelen, hanem a jövő lesz a mértékadó. Országunk jövőjét és gazdasági fejlődését csakis a békés termelés és a teremtő munka tudja biztosítani. Ennek záloga pedig az olyan béke, amely nem a megtorláson, hanem a békés együttműködés gondolatán épül fel. Az általános európai pénzügyi helyzet is parancsolólag diktálja a méltányos és igazságos béke megkötését, mert ha ez nem fog rövid időn belül bekövetkezni, akkor az európai államok csődje elkerülhetetlen. Legyünk tehát egymással szemben megértők és a népek "millióinak áldása fogja munkánkat kisérni. Most pedig, t. Nemzetgyűlés, méltóztassanak megengedni, hogy rövid pár szóval a kormány programmjával is foglalkozzam. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl.) A programm, mint keretprogramul, teljes egészében kielégítő. Kielégítő pedig azért, mert jól ismerem mindazokat a nehézségeket, amelyekkel a kormánynak szembe kell szállnia, hogy a kormány s az államháztartás zavartalan működését biztosítani tudja. Tökéletesen egyet értek a ministerelnök urnák azzal a nézetével és kijelentésével, hogy nemcsak az állami és törvényhatósági tisztviselők, hanem az állami magasabb funkcionáriusok, sőt maga az államhatalom is tekintélyét vesztette. Ez természetesen a háború és forradalomszülte általános idegességnek és izgalomnak tulaj donit ható, amely ránehezedett a lelkekre és bizonyos apátiát és nemtörődömséget váltott ki, de visszavezethető arra a tömeges csalódásra is, amely a népet a vele hivatalos érintkezésben álló tisztviselők részéről érte. A csalódás bizalmatlanságot váltott ki s a bizalmatlanságnak a tekintély összeomlása volt a következménye. De nem kis része volt ebben a demagógiának is, amelyet nem tudok eléggé elitélni. A tekintélyt helyre kell állítani, mert éneikül nincs egészséges állami adminisztráció, de
