Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-73
A Nemzetgyűlés 73. ülése 1920. És élnek ezzel gyanú esetében és olyan esetekben, amikor talán árdrágítást vagy láncolást követtek el, ami még a helyesebbik eset, de élnek olyankor is, t. Nemzetgyűlés, amikor valakinek lakás kell, amikor két rossz szomszéd valakit feljelent és az ügyészség bűncselekmény hiányában megszünteti az eljárást, mert bűncselekménynek nyoma sincs, de átadja az iratokat a közigazgatási hatóságnak, hogy indítson vizsgálatot az internálás kérdésében. És az internálás kérdésében a vizsgálat eredménye mindig ugyanaz: az embert internálják. T. Nemzetgyűlés! En az általános béke, a belső béke érdekében kérem, követelem a mostani kormánytól, hogy - az összes internáltak ügyét birói bizottságok vizsgálják felül, a közigazgatástól vegyék el ezt a rettentő súlyos fegyvert s adják át a független magyar bíróságnak. (Helyeslés a középen.) Ha majd magyar biró itéletileg fog valakit internálni, akkor abba belenyugszom, igazságot látok benne ; de addig, míg a közigazgatás csak ugy egyszerűen lezárathat, internálhat valakit, (Egy hang balfelöl : Családi politikából !) ez megint az emberi jogokba való legmélyebb belenyúlást jelenti és ugy bent, mint kint a legnagyobb felháborodást kelti. Egy interpelláció fog ebben a kérdésben nemsokára elhangzani. Meskó Zoltán igen t. barátom, aki nincs jelen, fog interpellálni képviselőkről, akik internáltak érdekében eljártak. Nagyon helyes, hogy az államtitkár ur, aki a belügyi kormányzatnak egyik főszerve, nevekkel és esetekkel fog idejönni (Helyeslés jobb felöl.) és meg fogja mutatni, kik azok az ügyvéd képviselők, akik ilyen ügyekben eljártak. A Nemzetgyűlés majd meg is fogja ezeket az eseteket vizsgálni. Ha valaki anyagi előnyökre törekedve, igazságtalan ügyben zaklatja a ministeriumot, azt ki kell tenni a közmegvetésnek. (Helyeslés.) De akkor, amikor igazságos ügyben emeli fel valaki a szavát, ha mindjárt képviselő is, azt nem lehet egy kalap alá vonni az üzérkedő, a képviselői állásukkal visszaélő ügyvédekkel, mert elvégre minden internálási esetet nem hozhat az a képviselő a Nemzetgyűlés elé. Az internálások kérdésének megoldása ki fogja húzni a mai politikai kérdések legveszedelmesebb méregfogát. Én hiszem, hogy ha az internálások kérdését rendezzük, ha pártatlan birói fórumra bizzuk, akkor terjedni fog a konszolidáció és a várva várt békét a másik táborral ez nagy mértékben közelebb fogja hozni. (Elénk helyeslés.) Mert akárhogy is vesszük, ennél a bizonyos békénél meg kell egy percre állapodnunk. Hiába mondjuk mi, hogy csatlakozzanak hozzánk a munkások, hiába mondják a munkások, hogy csatlakozzunk mi hozzájuk, nekik is és nekünk is kell tenni egy lépést és akkor össze kell találkoznunk egy bizonyos ponton. Amikor a munkásság nemzetellenes és. destruktiv vezéreit letartóztatták vagy elűzték és amikor ugy évi július hő 30-án, pénteken. 107 látszik, hogy ez a hatalmas test kiejtette kezéből a kalapácsot és ott maradt a földön, akkor kell nekünk évtizedek mulasztásait helyrehoznunk, akkor kell nekünk a munkásokat segíteni munkásjóléti intézményekkei, becsületes emberi jogok megadásával magunkhoz kell őket ölelni és szoktatni, (Ugy van! jobbfelöl) mert egészen bizonyos, hogy a munkáskérdés nem fajult volna el idáig, ha ez a túlfűtött kazán valahol biztosítószelepet kapott volna. Soha a robbanásik nem hevült volna át, ha a választójogban az előző kormányok egy kissé közeledtek volna a munkásság követelményeihez, ha csak egy lépést tettek volna feléjük. De nem kellettek nekünk a munkásválasztók. Nem tudom miért. Hiszen, ha megadta volna a kormány húsz vagy tizenöt évvel ezelőtt a munkásság választójogát, mi lett volna a különbség? Bekerült volna talán tiz szociáldemokrata képviselő és akkor itt a képviselőházban, a nyilvánosság legteljesebb fóruma előtt eszükbe jutott volna az a madáchi igazság, hogy »felzaklatni és kormányozni más«, hogy nem lehet csak táncolni a szenvedélyek hullámain, nem lehet csak felizgatni a kedélyeket, itt komoly munkára kell felhívni a munkásokat és csak megvalósítható, beváltható Ígéretek mellett kell maradni. De van egy másik része is, mélyen t. Nemzetgyűlés. Nagyon jól tudjuk, hogy a régi kormányok mindig csak a választókkal törődtek. Ha megadták volna a munkásoknak a választójogot, ha azok is választók lettek volna, akkor talán ráterelődött volna a figyelem a munkásságra és a munkáskérdésre is, és igy nem lettek volna kiszolgáltatva a félrevezetőknek, a destruktív elemeknek. T. Nemzetgyűlés ! Tegyünk egy lépést feléjük, és tegyenek ők egy lépést felénk, akkor hiszem, hogy találkozunk. Akkor eljön az idő, amikor nemcsak a nemzetiségi képviselők fognak a nép nevében itt gyönyörű hitvallást, konfeszsziőt tenni, hogy visszavágynak Magyarországra, hanem ebből a Magyarországból a magyarság édesanyja lesz, ahova társadalmi különbség nélkül minden magyar vágyik, amikor majd nem lesz más ember, mint munkás polgár és polgár munkás. (Éljenzés és taps minden oldalon. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Szólásra következik ? Haller József jegyző: Mózer Ernő! Mózer Ernő : T. Nemzetgyűlés ! A ministerelnök ur expozéja meleg szeretettel emlékezett meg a lengyel népről, arról a népről, amely évszázadokon át velünk egyetemben harcolt a Kelet veszedelme ellen, arról a népről, amely ma is több ezer kilométeres fronton tartja vissza a bolseviki hadsereget attól, hogy NyugatEurópa kultúráját összezúzza, véglegesen megsemmisítse. De nemcsak ettől tartja vissza, hanem visszatartja attól is, hogy ide eljöhessen a bolsevizmus, hogy minket is összezúzzon, összelő
