Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-46
A Nemzetgyűlés 46. ülése 1920. évi május hó 20-án, csütörtökön. 75 fogok annak, hogy ha az urak majd átveszik az uralkodást a városházán, tudni fognak annyit és ugy produkálni mint amennyit mi azon idő alatt produkáltunk. (Mozgás a baloldalon.) Végül arra akarok még kitérni, hogy itt folyton emlegetik a bűnös Budapestet, ezzel akarnak minket megbélyegezni. Hát bűnös Budapest nincs csak bűnös emberek vannak. Én ezért sem vagyok felelős . . . Hornyánszky Zoltán : Bűnös budapesti emberek ! Bárczy István : . . . amit polgártársaim cselekszenek. Mindenki magáért felelős. Lehet, hogy sok bűnös ember van. Itt bűnösök azok, akik a háborút előidézték, akik háborús uszítók voltak és a háború nyomán ennélfogva előidézői lettek mindennek, ami utána következett, a forradalomnak, a rabló bolsevizmusnak, a román megszállásnak, mert ez mind abból indult ki. (Zaj a baloldalon.) Es bűnösök azok is, akik ma is a visszavonást terjesztik, a felekezeti és faji gyűlölséget élesztik és bűnös mindenki, aki ma nem igyekszik a keresztény és a nemzeti gondolatot ugy felfogni, hogy az egyesitsen valamennyiünket a nagy regeneráló munkában. En ezt ilyen értelemben fogom fel. Ha a bizottsági tagok számát illetőleg ez a módosítás megtörténik a törvényjavaslaton, hajlandó vagyok elfogadni a törvényjavaslatot. Elnök : A ministerelnök ur kivan szólni. Simonyi-Semadam Sándor ministerelnök: T. Nemzetgyűlés ! Méltóztattak értesülést kapni az elnök ur kihirdetése folytán arról, hogy holnap, május 21-én délelőtt 9 órakor gyászmise lesz a Budavár ostrománál elesett hősök lelkiüdvéért a helyőrségi róm. kath. templomban a Várban. Nagyon kérem t. képviselőtársaimat, hogy ezen az ünnepélyen lehető nagy számmal jelenjenek meg, hogy ezzel az ünnepély diszét emeljék. Ebből kifolyólag arra kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy ne tartsunk holnap ülést, miután ez az ünnepély jött közbe, s kérem, méltóztassék a legközelebbi ülést a jövő hét szerdájára kitűzni, amelynek napirendjére kérném a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat további tárgyalását kitűzni és amennyiben az befejeztetnék, akkor a már előkészített többi, a mai napirendre is kitűzött törvényjavaslatok tárgyalását. Ez az én napirendi javaslatom. (Helyeslés.) Elnök : Méltóztatik elfogadni a t. ministerelnök ur napirendi indítványát, amelyet én azzal kivánok megtoldani, hogy mivel szerdán az indítvány- és interpellációskönyvek felolvasásának napja van, az indítvány- és interpellációskönyvek felolvasása is tűzessék napirendre. Különben a mai napirend lesz a szerdai napirend is. (Helyeslés.) Az ülés tiz órakor fog kezdődni. Méltóztatnak tehát hozzájárulni. (Helyeslés.) Most következik őrgróf Pallavicini György interpellációja. Őrgr. Pallavicini György : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Interpellációmat az összkormányhoz intézem egyrészt azért, mert a békekötés kérdésén kivül nincs egy olyan tárgya sem a Nemzetgyűlésnek, amely a nemzet jövőjének kialakulására nézve oly nagy horderejű volna, mint az, amely miatt most felszólalok, másrészt azért is az összkormányhoz intézem interpellációmat, mert eltekintve attól, hogy több szakminister ügykörébe tartozik, a mai politikai helyzet tapasztalatai után nem szeretném, hogyha nézeteltérések volnának ebben a kérdésben a kabinetben és ezek esetleg a nyilvánosságra kerülnének. Fejtegetéseimben kerülni kivánok minden olyan adatot, amely súlyos helyzetünkben esetleg kárunkra lehetne, de minthogy, sajnos, olyan állapotban vagyunk, amelyben nemcsak az entente-hatalmak, de összes szomszédaink is nyugodtan a zsebünkbe nézhetnek, nem kell magunkat áltatnunk azzal a felfogással, hogy életbevágó, az egész országot érdeklő kérdésben hallgassunk, ne beszéljünk nyíltan, mert ellenségeink a mi állapotainkról ugy sem tudnak. Termésűnk az idén jónak Ígérkezik. (Ellenmondások jobbjelöl.) Ha szerencsés időjárás lesz ezután is, az aratás a rendes időnél jóval korábban fog megkezd ődni. Azt hiszem, nem nagyitok, ha annak a véleményemnek adok kifejezést, hogy Magyarország egész jövője az esetleges termésfeleslegnek értékesítésétől függ. A megoldás kétféleképen történhetik : a készletek zár alá vételével, vagy a szabadforgalom ujrafelvételé /el. Azt hiszem, azt is felesleges indokolnom, hogy ugy a háborús szisztéma, mint az augusztus óta folytatott gyakorlat nem vált be. Magyarország pénzügyi csődje, azt hiszem, nagyrészt annak tulaj donitható, hogy amíg nyers terményeinket a háború alatt maximális áron voltunk kénytelenek eladni, addig az iparcikkek ára óriási magasságra emelkedett. (Igaz ! Ugy van !) Múlt év augusztusában sem szakítottunk azzal a gyakorlattal, és azt hiszem, nagyrészt ennek tulaj donitható, hogy közellátásunkban gyakran, oly gyakran nagy bajok fordultak elő, amelyek még importra is késztettek minket, dacára annak, hogy az ország közellátása helyesebb rendszer mellett saját erőnkből is fedezhető lett volna. (Egy hang a középen : Elvitték a románok !) Azt hiszem, annak dacára is. Ha ^jól emlékszem, múlt év szeptemberében a ministerelnökségen egy kormánybiztosi értekezlet volt a közélelmezés kérdésében és ezen a jelenlevők egy része azt javasolta, hogy az eddigi gyakorlattal szakítsunk és hangoztatták, hogy az akkori kenyérmag-árak mellett nem lehet ellátni egész Budapest élelmezését. Sajnos, a kormány megmaradt a régi rendszernél és azt hiszem, nagyrészt ennek tulajdonitható, ha gyakran a legkritikusabb helyzetbe kerültünk és százmilliókat kellett kiadni idegen importra. Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: Teóriák ! Őrgróf Pallavicini György : Ugyanezen idő alatt pedig vigan folyt a csempészés és az emberi élelL-.i
