Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-46

66 A Nemzetgyűlés 46. ülése 1920. évi május hó 20-án, csütörtökön. hárítani azzal, hogy ő anyagilag szegény ember s ezért bizonyos fokig nem tartja megfelelőnek, hogy ó' kerüljön egy ilyen magas pozícióba. Tudvelévő dolog az is, — le van szögezve az akkori lapokban — hogy a t. polgármester ur adósságának egy nagy részét a barátai saját maguk fizették ki, adták össze. (Nagy zaj bal­felől és a középen.) Bárczy István: Nem igaz! Hazugság volt! Barla-Szabó József: Bocsánatot kérek, ez sohasem lett megcáfolva és én kénytelen vagyok igaznak elfogadni azt, amit a képviselő ur nem cáfolt meg. (Nagy zaj.) Sándor Pál: Hol olvasta? (Nagy zaj.) Pető Sándor : Mutassa meg azt a lapot, amely ezt irta! (Folyton tartó nagy zaj a kö­zépen. Elnök csenget.) Bárczy István: Egy lap nem bizonyíték! (Zaj.) Barla-Szabó József: Önök provokálnak s én felelek azért, amit mondok. En azt a lappél­dányt most nem tudom kikeresni, de ismétlem ezt olvastam. (Folytonos zaj.) .De tovább me­gyek. Tudom azt és ezért helytállók a törvény előtt is, hogy volt idő, amikor egy budapesti ügyvédnek Bárczy István polgármester ur ellen egy fél feljelentésére valami kereseti ügye volt, amelyből kifolyólag Bárczy polgármester ur oly viszonyok közt volt akkor, hogy egyenesen kérte bizonyos fizetési kötelezettségeknek későbbre halasztását. (Zaj.) Ezt csak annak bizonyítá­sára állítom be, hogy Bárczy István polgár­mester ur akkor, amikor a közéletbe, a po­rondra kilépett, még nem az volt vagyoni te­kintetben, ami ma. (Zaj és közbeszólások a kö­zépen. ) Azt is megmondom, honnét veszem, hogy a polgármester urnák milliói vannak. Erre is ] rögtön készen vagyok a felelettel. Pletykák után nem megyek, de amikor 1917-ben hazakerültem a katonai beosztásomból, mint általában minden iránt érdeklődő ember, kezembe véve a lapokat, megnéztem a telekkönyvi átírások rovatát is és ott egy helyen azt láttam, hogy dr. Bárczy István, Budapest polgármestere egy svábhegyi villát, ha jól emlékszem, másfélmillió koronáért megvett. (Nagy zaj a baloldalon és a középen.) Bárczy István: Nem igaz! (Zaj.) Friedrich István: Ilyen dolgokkal előjönni. (Nagy zaj a baloldalon és a középen.) Szmrecsányi György: Hallatlan! (Folytonos zaj.) Barla-Szabó József: Engedelmet kérek, ez benne volt a lapokban . . . (Nagy zaj. Elnök csenget. Felkiáltások jobbfelöl : Ez nem bün!) Rassay Károly : Tessék a sajtóban megírni ! (Folytonos zaj.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! (Zaj.) Barla-Szabó József: Ezt nem is bűnnek mondom. (Nagy zaj. Halljuk ! Halljuk ! Elnök csenget.) Ugron Gábor: Csak a bíróság előtt lehet ilyent bizonyítani! Elnök : Az elnök kivan szólni, legyen ke­gyes Ugron Gábor képviselő ur szóhoz engedni. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) T. Nemzetgyűlés! Bárczy István képviselő ur ellen a képviselő ur tegnap súlyos vádat emelt. Bárczy képviselő ur, egészen helyesen, ez ellen állást foglalt, tiltakozott. Helyesen, jogosan, bár feltételesen megvádolta a képviselő urat azzal, hogy ameddig állításait be nem bizonyítja, őt rágalmazónak tekinti. Barla-Szabó József kép­viselő urnák tehát most jogában áll bizonyítani. A nemzetgyűlés igazság érzete majd intézkedni fogj ezen Ítélkezésnek azonban elébe vágnunk nem szabad. Meg vagyok róla győződve, hogyha a képviselő urnák nincsen igaza, a nemzetgyű­lés a megtámadott és megsértett képviselő urnák elégtételt és igazságot fog szolgáltatni. Kérem azonban a nemzetgyűlés t. tagjait, hogy a kép­viselő urat most közbeszólásaikkal ne méltóztas­sanak megfosztani attól a jogától, hogy bizo­nyíthasson- (Általános helyeslés.) Barla-Szabó József : Azt mondják, t. Nemzet­gyűlés, hogy az nem bún, ha valaki milliókhoz jutott. En sem tartom egyáltalában bűnnek, azonban igenis ismét visszatérek ahhoz, hogy amikor a közéletben vezető szerephez jutott ember pár év alatt, — mert feltételezem azt, hogy ezekbe a lapokba bekerült dolgok igazak és a meg nem cáfolt tényeket kénytelen vagyok igazságnak elfogadni, ha pedig igazak, azt hiszem, méltán kérdezhetem — hogy ime, egy aránylag nem hosszú közéleti szereplés alatt, egymással ellentétbe állítva a kezdetet és a véget, egymás mellé állítva egy szűk viszonyokból kiindult kez­detet, egy fényes, milliós befejezéssel hogyan lehetséges ez ? Ismét hangsúlyozom, hogy ennek éle egyáltalán nem gyanúsítás és rágalmazás volt, hanem csupán azokhoz az elvekhez való következetesség, melyeket én költségvetési be­szédem kapcsán kifejtettem s ezért vetettem fel a kérdést. Nagyon fogok örülni, ha meg fog győzni engem Bárczy nemzetgyűlési tagtárs ur arról, hogy ezek a dolgok, amelyek annakidején megjelentek, teljesen hamisak voltak. Addig azonban, amig ezeket meg nem cáfolja, kény­telen vagyok ma is igazságnak tekinteni. (Nagy zaj.) Elnök: Bárczy István képviselő ur szólni kivan. A házszabályok 215. §-a értelmében a szó megilleti a képviselő urat. Bárczy István : T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, hogy először is a t. képviselő urnák kiindulási pontja téves. En nagyon furcsa bizonyításnak tartom azt, ha valaki azt mondja, hogy »az új­ságban olvastam«. Én még nem hallottam azt, hogy pl. a bíróság előtt bizonyítéknak számitana az ilyen és hogy azon az alapon, mert az újság­ban valamit olvas az ember, valakit nyilvánosan meg lehet gyanúsítani, (ugy van! Ugy van!

Next

/
Thumbnails
Contents