Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-46

Nemzetgyűlés 46. ülése 1920. évi május hó 20-án, csütörtökön. 55 Ez az oka, ez lehet a magyarázata, de feltétlen ennek a rendszernek a* folyománya az a sok tekintetben jogos kritika . . . Usetty Ferenc : Igaz ! B. Szterényi József: . . . amelyet t. képviselőtársam a főváros közigazgatásával szemben gyakorolt. Ismétlem, ezt a kritikát nem ismerem el részleteiben, de a kritika jogosságát ebben a vonatkozásban megtagadni annyit jelentene, mint megtagadni az igazságot is. Usetty Ferenc : Ez a helyes beszéd. Pártatlan állá spornt B. Szterényi József: T. Nemzetgyűlés! Ha a főváros közigazgatásával szemben tegnap felhozottakra nézve ezt az álláspontot képviselem, méltóztassanak megengedni, hogy most már rátérjek arra a generális kérdésre, — ugyanazzal az objektivitással, amely egyrészt az előadó ur, másrészt t. képviselőtársam által tegnapi, illetőleg tegnapelőtti beszédeikben hangoztattatott — arra, amidőn az előadó ur azt mondja, — teljes elismeréssel kell viseltetnünk objektiv beszéde iránt — hogy ebben a törvényben látja a keresztény, a nemzeti magyar Budapestnek megalapozását ; Usetty t. képviselőtársam pedig azt mondja, hogy végre elakarjuk érni azt, hogy ez a Budapest nemzeti, magyar és keresztény legyen . (Ugy van ! balfelől.) Igenis ugy van, de nem ugy van, hogy el akarjuk érni, hanem hogy nem szabad vitatnunk sem azt, hogy ez igy van, mert máskép nem lehet. Lesnek bátor ezt a tételemet kifejtem. Mire alapittatik, t. Nemzetgyűlés, az a vád, hogy Budapest nem magyar, nem nemzeti és nem keresztény ? Alapittatik ugyebár arra, — mert más alapot a törvényhatósági bizottságnak a t. képyiselő ur által kifogásolt felekezeti összetételén kivül, alig hoztak fel — alapittatik tehát egyrészt erre az összetételre, amellyel röviden végezhetek (Halljuk ! Halljuk !) és amelyért ne azoknak tegyünk szemrehányást, akik azt előidézték, hanem magunknak tegyünk szemrehányást, akik azt megengedtük. (Igaz ! Ugy van ! a haloldalon.) Friedrich István : Ebben igaza van ! A keresztények gyámoltalanok. (Zaj.) B. Szterényi József : Annak a részvétlenségnek tegyünk szemrehányást. (Igaz ! ugy van ! a haloldalon.) Igyekszem az objektiv tényállást megállapítani, függetlenül attól, hegy olyant mondok, ami kedvezően, vagy olyant, ami esetleg kedvezőtlen fogadtatásban részesül. Ernszt Sándor : Hiszen a háziurak választanak. B. Szterényi József: Okozta ezt az a passziv magatartás, az a semmivel sem törődés, a közügyek iránt való teljes közömbösség, amely a főváros ügyéi iránt a főváros lakossága körében megnyilatkozott. (Igaz ! Ugy van ! a haloldalon.) Ez eredményezte azt, ami ezekben a vonatkozásokban felpanaszlandó. (Mozgás a haloldalon.) Usetty Ferenc : A klikkekcsinálták ! Sándor Pál : Hát akartak belemenni a keresztények ? Senki sem akart 1 (Nagy zaj balfelől.) Usetty Ferenc : Pénz kellett ahhoz, a nélkül nem lehet csinálni semmit ! * B. Szterényi József: Megengedem, de ezt a visszaélést kellett volna letörni. Es ha összeállottunk volna mi, azok, akik többségben vagyunk, (Igaz ! Ugy van ! a haloldalon.) letörtük volna azt a visszaélést is. (Ugy van! Ugy van! balfelől.) A közéletben közömbösséggel nem lehet eredményt elérni. Friedrich István : Igaz, gyámoltalanok a keresztények. Most is a sült galambra várnak. B. Szterényi József: De nem ez az, amivel ebben a vonatkozásban foglalkozni akarok, hanem a bolsevizmus kérdése, mert hiszen ez változtatta meg lényegében a hangulatot a székesfővárossal szemben. A bolsevismus az, amelynek jelenségei azt a kedvezőtlen hitet keltették a vidéken, amely vidéknek örök hálára van kötelezve az ország, a miért a bolsevismust lehetetlenné tette, amiért az ő passziv magatartásával a bolsevismust megtörte ; a vidék az ő Ítéletét Budapestről azokból a jelenségekből merit ette, amelyek a bolsevismus folyományai voltak. Számoljunk le teljes igazságérzettel ezzel a rémuralommal, ezzel a nemzetközi gonosztevő ura-' lommal, számoljunk le egyszer ezzel és állapitsuk meg, hogy kikből állott a bolsevista uralom, kik vettek részt abban az uralomban, vájjon lehet-e ezt az uralmat a székesfőváros polgári lakosságának terhére irni felekezetkülönbség nélkül és vájjon nem egy csőcselék okozta-e ? Friedrich István : Zsidó csőcselék ! B. Szterényi József: Nevezzük főként zsidó csőcseléknek, mindegy, hogy milyen csőcselék. Usetty Ferenc : Egész joggal Sándor Pál : Keresztény csőcselék is volt ! (Zaj) B. Szterényi József : Ez mind lehet, de arra nézve, amit Friedrich István t. képviselő ur közbeszólt, hivatkozhatom őreá, aki velünk együtt volt a gyüjtőfogságban, rövidebb ideig, mint én . .. Hornyánszky Zoltán : Az nem számit ! B. Szterényi József: Nem is az számit. Igaza van t. képviselőtársamnak, nem az idő számit, hanem a tény. Abban a gyüjtőfogságban a túszok százai voltak és volt-e külÖmbség a felekezetek közt ? Nem voltak-e ott a túszok között a székesfőváros legelőkelőbb zsidó köreinek képviselői, épen ugy, mint mi és nem voltak-e ép ugy a székesfőváros különösen zsidó-klikk köreinek képviselői, — itt nem a fővárosi klikk-köröket értem, hanem a tőke köreit, — nem voltak-e azok velünk mind együtt ott % (Mozgás a haloldalon és a középen.) Taszler Béla : De gajdeszbe nem kerültek ! B. Szterényi József: Bocsánatot kérek, a gyűjtőfogház derék tisztviselői karának és személyzetének érdeme, hogy senkinek közöttünk nem esett súlyosabb testi sérelme, egyejilően bántak mindnyájunkkal és az a tisztviselői kar megmentett minket a gyűjtőfogházban nagyobb bajoktól. A főváros söpredékéből alakult kommunizmusért, ezekért a nemzetközi gonosztevőkért le-