Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-67
568 A Nemzetgyűlés 67. ülése 1920. évi június hó 25-én, pénteken. szerint Neubauer ügyvéd, a panaszlók képviselője kérte azt, hogy elmarasztaltassanak a költségekben a meg nem jelent bizottsági tag urak. Mondom, ezt nem én kértem, mint a bizottság elnöke, hanem kérte a panaszlók ügyvédje. Indítványoznám, hogy' a biráló-bizottságok tagjainak száma — mely bizottságok jelenleg 7 tagból állanak — miután a képviselők száma megszaporodott s a határozatképességhez 5 tag jelenléte szükséges, talán egészíttetnék ki 9-re. Elnök : Ez az inditvány tárgyalható, de annak rendje és módja szerint be kell terjesztem, napirendre kell tűzni s a felett azután a Ház határozhat. A jegyzőkönyvbe foglalt az az inditvány, hogy a Nemzetgyűlés mondja ki, hogy kárpótlás fizetendő azoknak az ügyvédeknek, akik itt megjelentek és a bizottsági tagok hibája következtében nem tárgyalhattak, nem egzekválható, mert erre a házszabályok nem adnak jogot a Nemzetgyűlésnek. Teljesen igaza van Kassay Károly képviselő urnák, hogy ezek a károk csak ugy tétethetnek jóvá, ha polgári útra terelik az ügyefc. Ellenben Eassay Károly t. képviselő ur azon indítványa, hogy nyilvánittassék ki, hogy a bizottsági tagok elveszítik bizottsági tagságukat, el lenne fogadható, ugyan én azonban azt indítványoznám, miután már sajnos, a bizottsáig tagoknak ez a hanyagsága már többször fordult elő és nem lehet eléggé megróni azt, hogyha birákként eljáró képviselők, akkor, mikor nagy közjogi és magánjogi érdekek is kockán forognak, ilyen hanyagul teljesitik kötelességüket, talán azt a modus procedendo kövessük, amelyet az utolsó esetben követtünk, hogy t. i. az elnök ezeket a képviselő urakat külön-külön felhívja, hogy a bizottság ülésein jelenjenek meg s tegyenek pontosan eleget kötelességüknek. Méltóztatik talán ahhoz hozzájárulni, hogy két ugyanolyanféle ügyben kétfélekép ne procedáljunk ? (Helyeslés.) Rassay Károly : Visszavonom indítványomat. Nagy Pál (Szólásra jelentkezik). Elnök : Milyen címen kíván a képviselő ur szólni ? Nagy Pál : Személyes kérdésben. Elnök : Tessék ! Nagy Pál : Most is vétiv mellett lettek értesítve a bizottsági tagok, a véti vet aláirtak, s ennek dacára nem jelentek meg. Elnök : A Ház utasit engem, hogy az illető képviselő urakat felszólítsam, hogy bizottsági tagsági kötelességüknek tegyenek eleget s a bírálóbizottság üléseire pontosan járjanak el, különben a 49. §. értelmében fogunk procedálni. Méltóztatnak ezt elfogadni ? (Igen !) Akkor ekkép mon dorn ki a határozatot. Henzer István : Szabad szólanom ? Elnök : Már kimondtam a határozatot. Somogyi István : Személyes kérdésben kérek szót. Elnök: A házszabályok 215. §-a alapján megilleti a szó a képviselő urat. Somogyi István : A tegnapi bizottsági tárgyaláson tényleg hiányoztam, azonban ennek nem hanyagság volt az oka, hanem ez azért történt, mert a családomban előfordult betegség folytán a beteg családtagnak hazaszállításáról kellett gondoskodnom. Elnök : Következik napirend szerint az 1920/21. költségvetési év első három hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Iklódy-Szabó János előadó : T. Nemzetgyűlés ! A kormány a törvényjavaslatban háromhónapi indemnitást kér. Azt hiszem, hogy e kérelem indokolását nem kell különösen részletezni. Tény az, hogy az 1920. évi IV. t-e., amely az első felhatalmazási törvényjavaslat volt azóta, hogy a kommün megszűnte következtében a nemzeti irányú kormány újból visszaállította az alkotmányosságot Magyarországon, június hó végével lejár s ennek következtében abban az esetben, ha a felhatalmazási javaslat nem fogadtatnék el, ex-lex állapot következnék be, mivel az 1920/21. évi költségvetési előirányzat csak most van az előkészítés stádiumában és a Nemzetgyűlésnek fizikai ideje sem volna ahhoz, hogy ezzel a. javaslattal olyan időben foglalkozzék, amidőn az még kellő időben törvényerőre emelkedhetik. Ez a törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, tulaj donképen egyszerű kópiája azoknak a régi felhatalmazási javaslatoknak, amelyek már a Nemzetgyűlést megelőzőleg kerültek a Ház elé, tehát eltér az 1920. évi IV. t-c. rendelkezéseitől, amennyiben az, mint tudjuk, nem alkalmazkodhatott egy korábbi költségvetési törvény kereteihez, mivel a Károlyi-forradalom óta ugy a politikai, mint a közjogi viszonyokban nagyfokú eltolódások történtek, melyekkel számolnia kellett, ugy hogy az egész felhatalmazást uj alapon kellett megszervezni. Ez a törvényjavaslat amely előttünk fekszik, alkalmazkodik az 1920. évi IV. te. rendelkezéseihez és felhatalmazást kér benne a kormány arra, hogy a költségvetési törvények, különösen az 1920. évi IV. te. rendelkezései alapján a kiadásokat eszközölhesse és a bevételeket kezelhesse. Egy kiegészítő rendelkezése is » r an még ennek a javaslatnak, amennyiben azt mondja, hogy olyan kiadások is eszközölhetők, amelyekről az 1920. évi IV. te. pénzügyi rendelkezései nem tartalmaz tas rendelkezést, azonban korábbi törvényes felhatalmazáson alapulnak. Ezen rendelkezés indoka az, hogy megtörténhetik, hogy az 1920. év most következő hónapjaiban előfordulhat, hogy olyan kiadások is felmerülnek, amelyekre az 1920. évi IV. te nem gondolt, viszont ezek a kiadások törvényes rendelkezésen nyugodván, a kormánynak most felhatalmazás nyujtátik ana, hogy azokat tényleg teljesítse.
