Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-66
A Nemzetgyűlés 66. ülése 1920. évi június hó 23-án, szerdán. 539 a teljes munkát, illetőleg tárgyat szállítja, önként érthető, hogy ez nem lehetett a javaslatnak, illetve a pénzügyminister urnák intenciója, mert hiszen a munka maga nem fényűzés, sőt ellenkezőleg, sajnos, nálunk sokszor a munka még fényüzésszámba megy, mert a nemzet maga nem szokta meg a teljes munkát, . . . Gaal Gaszton : A munkadíj lehet fényűzés. B. Szterényi József: A munkadíj, ha túlmagas az életviszonyokhoz képest, akkor lehet fényűzés, de ebben az értelemben nem. Tiszteletteljes kérdésem és kérésem ezek után a t. pénzügyminister úrhoz az, hogy méltóztatnék itt a Ház előtt autoritativ módon kijelentem, hogy tényleg félremegyarázása volna a törvénynek az, ha a munka ilyen munkaadó alá esnék, vagyis szíveskedjék a szöveget oly precize megállapítani, hogy ilyen esetekben, amidőn az anyagot a fél, az iparos pedig csak a munkát szolgáltatja, ez adó alá nem esik. Elnök : A pénzügyminister ur kivan szólni. B. Korányi Frigyes pénzügyminister: Tisztelt Nemzetgyűlés !) (Halljuk ! Halljuk !) Magának a törvényjavaslatnak a szövege világos. Megmondja azt, hogy ha az illető iparos oly anyagokat hasznát fel, amelyeket ő maga szerzett be, akkor adóköteles az átruházás, illetve a szállitás, tehát ebből a kon ti akció következik, hogy ha az anyagot nem ő maga szerezte be, hanem a megrendelő adta át neki, akkor nem adóköteles a szállitás, még pedig azért nem, mert hiszen itt oly törvényjavaslatról van szó, mely az áru szállítását akarja tulaj donképen megadóztatni, nem pedig a munkát. Kijelenthetem tehát, hogy a törvény szövege tiszta és világos és ez volt az intenció is. Hogy az indokolásba hiba csúszott be, ezért bocsánatot kell kérnem, eg}^ korábbi átdolgozásból maradt ugyanis fenn az indokolásnak ez a része. Kérem, tessék ezt tárgytalannak tekinteni. Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 2. §-t elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A Nemzetgyűlés a 2. §-t elfogadta. Következik a 3. §. Szabóky Jenő jegyző (olvassa a törvényjavaslat 3—24. §§-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a fényűzési forgalmi adóról szóló törvényjavaslat a pénzügyi bizottság szövegezése szerint ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadtatott és harmadszori olvasása a következő ülés napirendjére fog kitüzetni. Ezzel kapcsolatban elintézést nyertek a Magyar Atlétikai Síövetségnek, az Országos Vadászati Védegyletnek, az Országos Iparegyesületnek és a Magyar Amateur Fényképezők Országos Szövetségének kérvényei. Ezzel a mai napirend ki van merítve s a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve kívánok előterjesztést tenni. (Halljuk! Halljuk!) Indítványozom, hogy miután holnap a Ludovika-Akadémiának gyászünnepélye van, amelyre a Ház meg van híva, holnap ülést ne tartsunk és a legközelebbi ülést a Nemzetgyűlés holnapután, pénteken, folyó évi június hó 25-én d. e. 10 órakor tartsa. (Helyeslés.) Ennek napirendje lenne : a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése, a fényűzési forgalmi adóról szóló törvényjavaslatnak harmadszori olvasása, továbbá az 1920/21. évi költségvetési év első három hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat. Miután e javaslatra nézve a sürgősséget kérte az előadó ur, gondolom, a t. Nemzetgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy kitűzzük. (Helyeslés.) Azután, amennyiben ezzel elkészülnénk, tárgyalásra kerül a mezőgazdasági érdekképviseletekről a földmivelésügyi minister ur törvényjavaslata. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen napirendi javaslatomhoz hozzájárulni ? (Helyeslés.) Akkor ezt határozatképen jelentem ki és az ülést 10 percre felfüggesztem. • (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. A kereskedelemügyi minister ur válaszolni fog a hozzáintézett interpellációkra, — először Hornyánszky Zoltán képviselő ur interpellációjára. Emich Gusztáv kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! Hornyánszky Zoltán nemzetgyűlési képviselő ur a következő interpellációt intézte hozzám és a közélelmezési minister úrhoz ( hassa) : »Van-e tudomása a kereskedelmi és közélelmezési minister urnák arról, hogy a Vácott lakó és ugyanott szolgálatot teljesítő Máv. alkalmazottak nincsenek beosztva azok csoportjába, akik a 2000/1920. M. E. számú rendelet értelmében kedvezményes élelmiszereket kapnak, mig ezzel szemben a Vácott lakó, de szolgálatot Budapesten teljesítő alkalmazottak részesülnek ebben a kedvezményben, holott a rendelet nem tesz különbséget ilyen értelemben ?« Az interpelláció ezen pontjára vonatkozólag a közélelmezési minister úrral egyetértőleg van szerencsém előadni, hogy a kormányzatot, és pedig a kereskedelmi kormányzatot mindig az a szempont vezérelte, hogy az államvasuti alkalmazottak a közszolgálati alkalmazottakkal teljesen egyenlő tekintet alá essenek, ugy a javadalmazás, mint a természetbeni ellátás, tehát a 2000. számú rendelet alkalmazása szempontjából is. Ennek következtében a feltett kérdésre azt kell felelnem, hogy igenis, a Váczotfc lakó vasúti alkalmazottak a többi államvasuti alkalmazottakkal egy megítélés alá esnek, ugyanazon kedvezményeket élvezik. S ha elő is fordult, hogy a Budapesten szolgálatot teljesítő, de Vácon lakó vasúti alkalmazottak a hivatali működésük színhelyén a természetbeni ellátást egy-két nappal hamarább kapták meg, mint az az állandó gyakorlatnak megfelelő, 68*