Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-45

46 A Nemzetgyűlés 45. ülése 1920. évi május hó í9-én, ezer dán. mondja (olvassa) : »Olyan földterületet, amelyet eddig is mezőgazdasági műveléssel szoktak hasz­nosítani, a folyó gazdasági épben megművelés, illetőleg mezőgazdasági hasznositás nélkül hagyni nem szabad.« A helyzet pedig ugy áll, hogy ez a rendelet csak papiroson maradt meg, végrehajtva nincs. (Igaz ! Ugy van / jobb felől.) Épen ott van Vese község határában az a négyszáz holdas birtok, amely per alatt áll és amellyel sem az eladó gaz­da, sem pedig gazda nem törődik, aki meg­vette. Két hónappal ezelőtt megindították, kérvé­nyezték ezt a dolgot és még ma sem mentek sem­mire. Ott állunk, hogy már vetni sem lehet, mert elkéstünk már a kukoricavetéssel is. Friedrich István : A kormány nem intézke­dik? Kerekes Mihály : Tényleg a kormány nem in­tézkedik ! Madarász Zsigmond : Tényleg a kormánynak a gyengesége, hogy ez a rendelet nincs végrehajtva. A másik rendelet a legelőkre nézve volt ki­adva a kisgazdák és földmivesmunkások állatai­nak legeltetésére szükséges legelőterületek bizto­sítása végett. Kiadatott 1920április 14-én 3120/1920 M. E. szám alatt. Ennek is az 1. §-a kimondja (olvassa) : »A kisgazdák és földmivesmunkások állatainak legeltetésére az 1908 vagy 1900. évben akár haszonbérlet utján, akár fübér ellenében, vagy más szokásos módon átengedett és a legel­tetés céljaira szükséges, ma is alkalmas legelő­területeket az említett célra a folyó évben is át kell engedni. Az átengedésre az ingatlan jelenlegi birtokosa, haszonbérlője stb. köteles.» Itt is ugy állunk, hogy vannak olyan közsé­gek, amelyek ezelőtt bírták a legelőket 8—9 évig és most nem adják oda nekik.« Friedrich István : Miért? Madarász Zsigmond : Tizenkét község van a járásomban, amely a műit évben birt legelőt most nem kapja meg. Nem tudom elgondolni, hogy mi ennek az oka. Pedig nekünk és annak a falusi kis­gazdának és földmivesmunkásnak ez nagy érdeke, mert a szó szoros értelmében az állattenyésztés a létfentartója. Hiszen ma a mezőgazdasági ter­mény után járó haszonból nem tud megélni, mert egy hold búzatermésért egy pár csizmát sem ad­nak neki. Hogy micsoda politikai okokból, vagy milyen más okból nem adják oda nekik a legelő­ket, azt nem tudom. Tudom, hogy bajuk volt amiatt a földesuraknak, hogy a választásokon nem ugy viselték magukat, amint nekik kellett volna. De azt mondják, hogy kereszténypártiak talán a földesurak és a keresztény kurzus alatt nem lehet ilyet csinálni, amit csináltak. Felolvasok egy nyi­latkozatot, amelyet tett Vései Lajos a feisőzsit­faiaknak, akik szinte odamentek könyörögni hozzá — mert két kutat is ráépített a múlt évben, — hogy adja oda a legelőt. S ez a Vései nagybirtokos ezt a nyilatkozatot tette. Szabó István (nagyatádi) közélelmezési mi­nister: Kutat is építettek rá? Madarász Zsigmond : Igen, a múlt évben ! Az általam Emiltett nyilatkozat a következő­kép szól (olvassa) : »Nyilatkozat. Alulírottak jó lélekkel kinyilatkoztatjuk, hogy a községünk legelőügyében felkerestük Vései Lajos uraságot, aki a következő kinyilatkoztatást használta (ol­vassa) : »Ha odakerül is a sor, hogy a birtokát hasogatják, azt cselekszi, hogy odaadja egy első­rendű zsidónak« (Mozgás és derültség bal felöl.) Hogy ezt hallottuk tőle, ha kell eskünkkel is ké­szek vagyunk erősiteni. Kelt Felsőzsitfa, 1920 május 9. Bencsik Vince, Király István, Gelencsér József és a község pecsétje. (Zaj és mozgás. Fel­kiáltások a baloldalon : Furcsa ember !) Azt sem tudom elképzelni, mi az az elsőrendű zsidó. (Moz­gás és derültség.) Ereky Károly : Nem olyan tréfa dolog Î Jogos felháborodás ez. Madarász Zsigmond : Arra kérem a kormányt, ha, már a rendeletet kiadja, legyen olyan erős, hogy respektáltassa is azt mindenkivel. (Igaz Ugy van !) Ereky Károly : Igaz, becsületes, magyar ember felháborodása ! Madarász Zsigmond : Nem járja, hogy fel­háborítsák a községet ilyen heccekkel és ennek az embernek legyen igazsága a rendelettel szemben. Ez már mégis sajnálatos dolog lenne. (Mozgás. Felkiáltások balfelől : Hallatlan !) Ebből a tekintetből a következő interpellációt vagyok bátor intézni a t. földmivelésügyi minister úrhoz, még pedig sürgősen, mert ott tartunk, hogy a legelőhiány miatt az állattenyésztés is megakadt, mert nem most volna az ideje kihajtani a lege­lőre . . . Kerekes Mihály : Büntessék meg azt, aki nem hajtotta végre a rendeletet. Madarász Zzigmond : Odajutunk, hogy nem tudunk elvetni. Alig egy hetünk van a kukoricát elvetni, továbbá nem várhatunk. (Ugy van ! Ugy van !) Interpellációm a következő : »Van-e tudomása a földmivelésügyi minister urnák arról, hogy a ministeriumnak 1920 március 20-án 2493/1920. számú a mezőgazdasági termelők biztosítása tárgyában kiadott rendelete, továbbá ugyancsak a ministeriumnak 1920 április 14-én 3120/1920. számú a kisgazdák és földmunkások állatainak legeltetéséhez szükséges legelőterületek biztosítása tárgyában kiadott rendelete némely vidéken egyáltalán nincsen végrehajtva ? Hogyan kivan a földmivelüsügyi minister ur sürgősen intézkedni, hogy a kiadott rendeletek dacára is a földek vetetlenül ne maradjanak és a kisgazdák s a földmunkások a legelőhiány végett az állattenyésztésben óriási károkat ne szenved­jenek ? Ugyanis a somogymegyei marczali járás* ban 12 község van olyan, melynek múlt évben lege­lője volt és most nincs.« (Mozgás. Éljenzés a bal­és jobboldalon.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a földmivelés­ügyi minister urnák. (Nagy zaj.)

Next

/
Thumbnails
Contents