Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-65
510 „ A Nemzetgyűlés 65. ülése 19í az az eset, hogy a magyar bíróság ma. az alkotmányos éra idejében egy néptörvényt legyen kénytelen alkalmazni, ami feltétlenül szépséghiba volna, a magam részről azt leszek bátor proponálni, hogy a 11. §. utolsó bekezdése töröltessék. Ezzel azt hiszem, hogy Bernolák Nándor igen t. képviselőtársam jogos aggodalmát teljesen eloszlatom. Rendkívül nagy vitát váltott ki az igazságügyi bizottságban is és itt a t. Nemzetgyűlés ülésében is a bíróság szervezetének a kérdése, nemkülönben az az eljárás, amelynek keretében a bíróság kötelezve lesz ezen bűncselekménynek megtorlására. Minden bizonnyal a legfontosabb, bogy miképen szervezzük, miké pen alakítjuk meg azt a bíróságot, mert hiszen ez a garanciája, hogy az igazság megfelelően érvényesülni fog. Abban az esetben, ha normális viszonyok volnának és a gazdasági élet rendes kerékvágásban haladhatna, én is teljesen osztanám azt a felfogást, hogy ezekben a kérdésekben csakis hivatásos ember döntsön, aki éíetét a bíróságnál töltötte kora ifjúságából kezdve és arra a pályára képezte magát, olyan ember, akiben megvan a hivatásánál és szakképzettségénél fogva a képesség arra, hogy ezekben a kérdésekben a törvény és lelkiismeret alapján helyesen fog eljárni. Mivel azonban a közgazdasági élet beteg, és mivel az a célunk, hogy e törvénnyel a közgazdasági életünknek most megnyilvánuló friss hajtásait le ne kaszáljuk, és hogy a gazdasági életünk, amely úgyis keskeny fronton halad előre, ezekben a kérdésekben meg ne dermesztessék, és nehogy itt az ítéleteknek, esetleg erős ítéleteknek alkalmazása által olyan megfélemlítés álljon elő, amely által a közgazdasági életünk tulaj donképeni rendes, törvényes munkájában zaklattassék : épen azért gondoltam helyesnek és célszerűnek a bíróság akkénti szervezését, hogy itt a hívatott bírót az ő fontos feladatainak oikeres megoldásában a szakértelemmel rendelkező érdekelt eredményesen támogathassa. (Helyeslés jobbfelöl.) Épen azért proponálom, hogy a törvény 14. §-a alapján méltóztassék majd akképen dönteni, hogy mód és alkalom adassék, hogy a törvényes, legális kereskedelemnek, termelésnek, iparnak az érdekképviselői is helyet foglaljanak e bíróságban, hogy ott a bírói székben tényleg kellő tekintéllyel érvényesíthessék a közérdeket. Azért arra kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a bű ivádi perrendtartástól eltérő szabályok tekintetében, — amelyek a felebbvitelt kizárhatják, vagy korlátozhatják is, — a miiiisterium részére egy felhatalmazás adassék ; mert lehetnek helyes jogszabályok, amelyre mégis az élet egy vagy két hónap múlva azt fogja bebizonyítani, hogy kiegészítésre szorulnak, módosítást kívánnak meg. Mivel pedig a törvényhozás, a Nemzetgyűlés, nagyszámú tagjainál és tanácskozásainak speciális rendjénél fogva természetesen ezekben a kérdésekben gyorsan, máról-holnapra nem intézkedhetik, — azért is kérem, hogy méltóztassék a ministeriumnak egy felhatalmazást adni, '. évi június hó 22-én, kedden. amellyel az eljárást az élet viszonyaihoz megfelelően kiegészítheti, ugy, amint azt a szükséglet, az igények megkívánják. Előre is jelzem, hogy kívánatosnak látszik, hogy egy bizonyos felebbvitelnek kellő hely adassék. ( Ugy van I balfelől.) Mert hiszen csak az fogja megnyugtatni a közvéleményt., hogy ha nem egy bíró, nem egy bíróság, hanem legalább két bíróság dönt egyformán abban a kérdésben. (Ugy van ! jóbbfelől.) Ez a jogrendnek feltétlenül védelmére szolgál és épen azért e rendeletben bizonyos esetekben mód fog adatni, hogy a vádlott felebbezési joggal élhessen. Mivel pedig ezidőszerint a legfelsőbb bíróság, t. i. a Kúria, van a legkevésbé megterhelve, a királyi Kúria lesz hivatva, mint felebbezési hatóság, ily bűnügyekben ítélkezni. Azonban bármennyire kívánatos, sőt szükséMOS db termelési tényezőknek hatályos védelme, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ma a fogyasztó van a legnyomorúságosabb viszonyok között, ki szinte máról-holnapra tengeti sivár életét teljes bizonytalansággal és kétséggel a jövő iránt. A fogyasztó közönség élén a munkásság és csúcsán a tisztviselői osztály áll, amely szenvedéseit tovább már nem bírja, amely szenvedéseknek egyik előidézője a lelketlen gonoszsággal párosult árdrágítás, amely nemzeti társadalmunknak erkölcsi javakban legértékesebb rétegét a végromlás veszélyének teszi ki. A gazdasági élet tényezői az elmúlt hat esztentendő alatt nom rongyolódtak le, nem mentek tönkre, sőt a konjunktúrák ügyes kihasználása reájuk nézve oly anyagi erőket biztosított, amelyek birtokában az átmenet nehézségeit leküzdeni képesek és rendelkeznek annyi anyagi jóval, hogy kibírják a netán reájuk háruló bajokat. A munkásság és tisztviselői osztály azonban a drágasággal szemben teljesen tehetetlen és a züllés szélén áll. Ha mi a gonosz, ördögi kegyetlenséggel dolgozó láncosokat a legális kereskedelem előcsarnokából ki fogjuk vesszőzni és az általuk a tisztviselők nyomorúságából és véréből szerzett vagyonra rá tesszük kezünket s őket szerteszórjuk az országból, akkor csak használni fogunk a törvényes termelés szerveinek, lezárjuk a további bűnös visszaélések végtelen sorozatát és ezzel jelentékenyen szolgáljuk a fogyasztó közönség érdekeit s ezzel megnyugtatjuk a felzaklatott kedélyeket, mert a legális kereskedelem kell hogy kímélettel legyen a fogyasztó közönségre s így joggal remélhető az árak mérséklése. Kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. (Élénk helyeslés, tetszés és taps.) Elnök." A tanácskozást berekesztem. Következik a határozathozatal. Miután a törvényjavaslattal szemben ellenindítvány nem adatott be, ekkép a törvényjavaslatra fel fogom tenni a kérdést, vájjon elfogadja-e a Nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban, igen vagy nem. Giesswein Sándor képviselő ur három határozati javaslatot terjesztett be,