Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-63

472 A Nemzetgyűlés 63. ülése 1920. Gaal Gaszton : Az engedélyt_& kormány tel- I jesen jóhiszemüleg meg is adta. Én is megadtam volna. Természetesen nem kötötték a kormány orrára, hogy a tojás megromlott. En is megadtam volna, mert már valutajavitási szempontból is igen fontos volt, hogy export cikkünk legyen. Mikor azután megtudta ezt a budapesti tojáskereskede­lem, feljelentés érkezett az illetékes ministeriumba, hogy vigyázzon, mert itt romlott tojást akarnak kivinni és a magyar kereskedelem hírnevét fogják örök időkre tönkretenni. A minister ur, aki illetékes volt, igen helyesen visszavonta az engedélyt (He­lyeslés.) és a tojás Budapesten rekedt. Ezt a rom­lott tojást azután, amelyet 1 korona 50 fillér körül szedett össze zártterületeken a társaság, — 45—50 százaléka volt romlott — eladták Budapesten ide­való kiskereskedőknek, kofáknak, mert a nagy­kereskedő tudván, hogy romlott, nem vette meg. Eladták 2 korona 30 fillérért, a piacon pedig 2'50—2'80 korona árban került forgalomba. így vette meg a fogyasztó és méltóztassék megtuda­kolni a vásárcsarnokok igazgatóságától, hogy ebben az időben a vásárcsarnok igazgatósága el volt árasztva panasszal, hogy romlott tojást árul­nak a vásárcsarnok hivatalos helyiségében. Ferdinandy Gyula : igazságügyminister : Ezen az alapon meg lehet őket büntetni. Gaal Gaszton : Kérdem, nem eklatáns esete-e ez a mesterségesen előidézett árdrágításnak? De elmondok még egy esetet. Tovább nem is fogom vele untatni a mélyen t. Nemzetgyűlést. Egy kereskedőcég egy egyesülettel karöltve fel­hozott Szegedről egy vonat — 30 és egynéhány vagon — hagymát. Mikor felértek vele Budapestre,' engedélyt kértek a kormánytól arra, hogy ezt a hagymát 9 koronás áron hozhassák kilónként for­galomba. Ennek a hagymának az ára nekik a termelőnél legföljebb 2 korona 50 fillérbe került. Az engedélyt nem kapták meg, ellenben engedélyt kaptak arra, hogy ebből a hagymából nyolc vagont átadjanak a székesfőváros zöldségüzemének 5 K-ás áron és jogosítva lesznek a többit a budapesti nagykereskedők közt 12 koronás árban felosztani. (Nagy mozgás.) Es hogy a székesfőváros zöldségüzeme milyen altruisztikus alapon árusította ezt a hagymát, en­nek jellemzéséül vagyok bátor felhozni, hogy az ötkoronás hagyma a fogyasztók részére a zöldség­üzemben kilenc korona volt. És hogy a mi sajtónk is, amely pedig elég szemfüles, milyen világosan lát sok kérdést és mennyire lehet a sajtó közle­ményeire adni, bizonyltja, hogy az Est, amely pedig elég szemfüles és elég élénk lap, amely min­dent kikutat és mindnet jól tud, agyba-főbe di­csérte a budapesti élelmiszerüzemet, hogy kilenc koronáért adja a hagymát ugyanakkor, amikor a budapesti kereskedőknél 12 koronánál többe kerül. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Ezzel az egypár eklatáns esettel rávilágítottam arra, hogy a bü­rokratikus közgazdaság micsoda gyümölcsöket terem, Nem először világitok rá. Most újólag is évi június hó 18-án, pénteken. csak annyit vagyok hajlandó konstatálni, hogy ebből még jó soha nem keletkezett. Kifosztotta a termelőt és kizsarolta a fogyasztót. Abban a ret­tenetes ingoványban, mit a közgazdasági élet erő­szakos megakasztása feltétlenül okoz, mert hiszen az «gészséges áralakulásnak szabad folyását tor­laszolja el, ebben az ingoványban csak a korrup­ciónak, a minden néven nevezendő és elitélendő csalánvirágok milliárdjai nőnek ki. (Ugy van ! Ugy van! Általános taps.) És ha ez a meg­Győződésem, amint hogy megGyőződésem ez, és pedig adatokkal támogatott megGyőződésem, akkor csak egy konklúzióra juthatok : nem ezek a büntető javaslatok szüntetik meg az ár­drágítást, mert törvény csak egyetlenegy van a közgazdaságban, az, hogy a szabadforgalom és a szabadkereskedelem az egyetlen, amely az ilyen visszaéléseket idővel feltétlenül megszünteti. (He­lyeslés.) Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Nem akarok tovább ennél a kérdésnél időzni. Az a megGyőződésem, hogy ebben az országban addig békesség, rend és olcsó közélelmezés nem lesz, amíg vissza nem adják ugy a termelésnek, mint a kereskedésnek, a tisztességes kereskedésnek szabad jogait. Miután azonban meg vagyok róla Győződve, hogy a minis­ter urat a törvényjavaslat benyújtásánál a leg­nagyobb jóindulat vezette és miután egypár kis tolvajt mégis majd ennek a javaslatnak alapján is sikerülni fog megbüntetni, a törvényjavaslatot el­fogadom. (Éljenzés és taps.) Elnök : A tárgyalásra szánt idő letelvén, javaslatot teszek a t. Nemzetgyűlésnek a követ­kező ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. Javaslom, hogy a Nemzetgyűlés legközelebbi ülését hétfőn, június 21-én, délelőtt tíz órakor tartsa (Mozgás a középen.) a következő napirend­del : Először : a múlt ülés jegyzőkönyvének hite­lesítése, másodszor : az árdrágító visszaélésekből szóló törvényjavaslat tárgyalása, harmadszor :a fényűzési forgalmi adóról szóló törvényjavaslat tárgyalása ; végül negyedszer : a napirend utolsó pontjaként a Nemzetgyűlés egyszerű szavazással fog határozni Rubinek István és társainak az ülések idejének meghosszabbítására vonatkozólag előter­jesztett indítványa felett. Méltóztatnak elfogadni ? Gyömörey György : Én a mélyen t. elnök ur által javasolt napirendet nem fogadhatom el és elleninditványt teszek. Elleninditványom a napi­rendnek azon részére vonatkozik, amely az idő­pontot állapítja meg. Nem tartom t. i. megenged­hetőnek, hogy amikor az osztrák szociáldemokrata munkásságnak ismert perverz határozata megje­lent, ami a közvéleményt a legnagyobb mérték­ben nyugtalanítja, hogy akkor a Ház ne tartson ülést és ne adhasson módot a kormánynak arra, hogy a közvéleményt megnyugtassa és a már be­jegyzett interpellációra, amely erre a bojkottmoz­galomra vonatkozik, a megnyugtató választ meg-

Next

/
Thumbnails
Contents