Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-63

458 A Nemzetgyűlés 63. ülése 1920, >. évi június hó 18-án, 'pénteken. tette, azután fog a tulajdonképeni okokra szintén intézményes intézkedésekkel reátérni. En azt tartom, amit egyik igen jeles közgazdászunk, a Magyar Tőzsdének egyik legutóbbi számában cikkének konklúziója gyanánt von le, amikor azt mondja (olvassa} : »A gazdasági élet hatalmas erejű természeti törvényeit, amelyek a kereslet és kinálat szabályain túl legyökereznek egészen az emberi természet gazdasági pszichikumáig, mesterségesen nehéz befolyásolni és azokat megdönteni külső befolyással az eredeti ható okok megszüntetése nélkül nem lehet. Az árnivó szabályozásának is csak egyetlen természetes módja van tehát : a többmunka és a többtermelés.« Meg vagyok róla Győződve, hogy a kormány igyekezni fog olyan intézményes rendelkezésekre, amelyekkel ezt a többmunkát és ennek következménye gyanánt a többtermelést igenis elő fogja mozdítani és ennek természetes következménye lesz majd a keresletnek és kínálatnak, az egyetlen természetes átmegállapitó tényezőnek, a rendes kerékvágásba váló jutása. Mindamellett, t. Nemzetgyűlés, amint az előbb is mondottam, a felsorolt okokból örömmel üdvözlöm a törvényjavaslatot és azt általános és részletes tárgyalásul elfogadom. (Éljenzés.) Elnök : A következő szónok ? Szabó Sándor jegyző : Csukás Endre ! Csukás Endre : T. Nemzetgyűlés ! A pénzlebélyegzésről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál tartott beszédemben megemlítettem, hogy szerettem volna, ha azt a törvényjavaslatot megelőzte volna az árdrágításról szóló törvényjavaslat benyújtása, mert a két dolog annyira összefügg egymással, hogy egyiknek hatására rádupláz a másik, az egyik kiegészítő része a másiknak. (Igaz ! Ugy van !) Osztozom Homonnay Tivadar tisztelt képviselőtársamnak abban a véleményében is, hogy ez az árdrágítók ellen benyújtott javaslat késői szülött, ezt más előbb, sokkal előbb, de legalább is a pénzlebélyegzésről szóló törvényjavaslat előtt be kellett volna terjeszteni. (Igaz ! Ugy van! Felhiáltásoh balfelől : Még februárban !) Usetty Ferenc : Ennek kellett volna az első törvényjavaslatnak lennie ! Csukás Endre : . . . mert azt kellett tapasztalnunk, hogy a pénzlebélyegzési törvényjavaslat nemhogy csökkentette volna, hanem még emelte az árakat, s ma már valósággal az árak ösimborasszőján állunk, amikor végre megjelent és tárgyalás végett a ház asztalára került ez a javaslat. Előttem szólott Rubinek István képviselőtársam azt mondotta, hogy ez az első lépése a kormánynak, a komoly intézményes alkotások terén. Véleményem szerint első lépés a pénzlebélyegzési törvényjavaslat volt s ez már a második lépés, és a hiba csak ott v#t, hogy a kormány rosszul kezdte a lépést, az árdrágítás ellen hozandó törvénynek kellett volna az elsőnek lennie s azután kellett volna a pénzlebélyegzési javaslatot előterjeszteni ós letárgyalni, mert ilyen módon sokkal nagyobb eredményeket érhettünk volna el. (Igaz! Ugy van! bal felől.) T. Nemzetgyűlés! Tegnap báró Szterényi József képviselőtársunk szakszerű fejtegetéseiben különösen két dolgot hangoztatott, mint amelyek az árdrágulást lassankint megszüntetik, nevezetesen a szabadkereskedelmet és a többtermelést. A szabadkereskedelemről vallott nézeteiben teljesen osztozom, azokhoz minden tekintetben hozzájárulok és aláírom azt is, hogy ha helyreáll a normális termelés, ha meglesz a termelésben a kellő tömeg, a kellő kvantitás, akkor majd az árak is alá fognak szállni. A hiba csak ott van, hogy nem érjük el a célt, ha a termelés egyoldalulag indul meg, ha amikor teljes erővel megindul a földmivelés terén, ugyanakkor nem követi ezt a szükséges mértékben az ipari és gyári termelés nekilendülése is. (Igaz ! Ugy van !) Hiszen már ma is tapasztalhatjuk, hogy amíg az állatárak óriásit estek, az iparcikkek és gyári termeivények árai folyton emelkednek, aminek az lesz a vége, hogy a termelőosztály nem fog boldogulni tudni, nem fogja megszerezni tudni azokat a cikkeket, amelyekre hovatovább mind nagyobb szüksége lesz. A termelés egyoldalúsága helyett tehát meg kell indulni a munkának mindkét részről, a mezőgazdasági termeléssel lépést kell tartani a gyáripari termelésnek, mert lehetetlen és egészségtelen fejlődési irány az, ha a földmives termeivényeinek ára alászálló tendenciát mutat ugyanakkor, amikor az ipari termékek ára folyton-folyvást emelkedik. (Igaz! Ugy van!) Szterényi József képviselőtársam azt is mondotta, hogy a magyar ember nem született kereskedőnek és talán nem is alkalmas a kereskedelemre olyan mértékben, mint egy más faj. Usetty Ferenc : Dehogy nem ! Legyen egész nyugodt Szterényi! Fangler Béla : Mondd csak ki bátran, hogy a zsidó ! Csukás Endre : Ezzel szemben felhozom azt hogy Szterényi képviselőtársam talán nem járt Nyugat-Magyarországon a szélső határvidéken és talán nem ismeri az ottani népet. Bizony mondom, talál ott magyar embereket olyanokat, akikben megvan a kereskedői érzék, és akik olyan mértékben folytatnak ott kereskedést, hogy azzal egész tisztességes vagyonra tettek szert. (Ugy van ! Ugy van ! A baloldalon.) nyugatmagyarországi népben megvan ez az érzék, ez a rátermettség, ez az ész, az a bizonyos kulturális fok, ugy hogy nagyon igazságtalan feltevés a magyar fajjal szemben, hogy az a kereskedésre nem alkalmas. Elmondhatom azt is, hogy sok ilyen magyar kereskedőre, aki ott él és bizonyos vagyonra tett szert, rámondották azt, hogy rosszabb a zsidónál. Nagyobb dicséret és nagyobb bizonyíték nem kell arra, hogy a, magyar rátermett a kereskedésre

} mint az, hogy összehasonlítják bizo-