Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-63
é56 A Nemzetgyűlés 63. ülése 1920. biró elbirálására hagyni, illetőleg annak a bíróságnak, amelyben — mint később ki fogok rá térni — épen annak az egyénnek a konkurrense ül, aki felett a bíróság bíráskodik, mondom, ennek a bíróságnak az elbirálására hagyni azt, hogy vétséget követett-e el az illető vagy bűntettet, szerény véleményem szerint nemcsak hogy nem lehet, de nem is szabad. Itt van a törvényjavaslat 4. §-a, amely az egyes vállalatok tulajdonosát bünteti abban az esetben, ha a vállalat alkalmazottjai követtek el az ellenőrzési közegeknek az ellenőrzési kötelesség teljesítésében akár szándékos, akár gondatlan mulasztásának fenforgása alapján bűncselekményt. Ez is oly paragrafus, mely szerény véleményem szerint erősebb stilizálásra szorul. Itt is konkrét példával szolgálhatok. Épen a közeli múltban, talán két héttel ezelőtt történt meg Körmenden, hogy egy földbirto- • kosnak a raktárába anélkül, hogy az illető földbirtokos tudott volna róla, egy alkalmazottja 280 kilogramm zabot rejtett el a rekvirálás elől. A rekviráló közegek megtalálták a zabot és a tulajdonost elzárásra ítélték, holott annak a földbirtokosnak tudomása sem volt róla, hozzájárulását sem adta meg a zab elrejtéséhez. Az elsőfokú hatóság megállapítása szerint azonban gondatlanságot követett el azáltal, hogy nem parancsolt rá közegeire, hogy vigyázzanak, hogy valaki oda illetéktelenül gabonát ne hozzon be, vagy hogy ők maguk ne rejtsenek el gabonát. Ez az indokolás, t. Nemzetgyűlés, teljesen a hajánál fogva előráncigált, de viszont ilyenekre a jövőben is el lehetünk készülve ; épen azért ennek meggátlása érdekében ezt a paragrafust határozottabban és szabatosabban kell megstilizálni és a benne körülirt übntetendo cselekményt megfogalmazni. T. Nemzetgyűlés I Legyen szabad magára a büntetési nemekre is rövidesen kitérnem, illetve a büntetési nemekkel kapcsolatban arra az egyre, amit az egyik t. képviselőtársam indítvány alakjában nyújtott be, a botbüntetésre. Azon az állásponton vagyok, hogy minden egyes bűncselekményre, amit ez ellen a meghozandó törvény ellen elkövetnek, minden bűncselekményre, amit az árdrágítás terén kereskedők, iparosok vagy termelők elkövetnek, a legsúlyosabb büntetéseket kell kiszabni. (ugy van!) Usetty Ferencz : Huszonöt botbüntetés kevés ! ötvenet neki, hadd pusztuljon el Î Rubinek István : Én azonban, t. Nemzetgyűlés, nyíltan megmondom, hogy a botbüntetést nem tartom olyannak ... Wagner Károly: Nem megyünk vissza a középkorba ! Rubinek István : . . . hogy annak alapján azt az eredményt érjük el, amit a törvény céloz. Usetty Ferenc : Vannak más nemzetek is, amelyek elég műveltek, amelyek behozták. Rubinek István : Lehetséges, hogy vannak más nemzetek, de miért tartsuk mi az idegen . évi június hó 18-án, pénteken. nemzetek rossz példáját magunk előtt példa gyanánt, kövessük az ő jó példájukat, ne a rosszat. Budaváry László : Ez nem rossz. Más nem használ! Azt könnyen lerázza magáról! Usetty Ferenc : Tisztességes embernek nem kell félni tőle, csak a r gazembernek ! Rubinek István : Én elismerem, t. Nemzetgyűlés, hogy e téren balkáni viszonyok vannak nálunk . . . Budaváry László : Tehát balkáni eszközökkel kell rajta javítanunk ! Rubinek István : ... de azért nem kell a Balkánra mennünk és onnan hoznunk eszközöket e viszonyok megváltoztatására. Haller József : Angliából hozzuk, nem a Balkánról ! Rubinek István: T. Nemzetgyűlés! Itt minden szigort alkalmazandónak és helyesnek tartok. • Tessék a legmagasabb vagyoni büntetéseket, a legsúlyosabb elzárásokat alkalmazni . . . Budaváry László : Azt is ! Rubinek István : . .. tessék az illetőtől az iparigazolványt egyszersmindenkorra elvenni, tessék őket kényszermunkára alkalmazni, csak azt az egyet ne alkalmazni, a botbüntetést, mely az emberi méltóságot megalázza. Budaváry László : Nem ember az ! Usetty Ferenc : Hanem gazember ! Rubinek István: A botbüntetés mesralazz a az emberi méltóságot ! Usetty Ferenc : Megérdemli ! Haller József: Árdrágítóra ráfér! Rubinek István : Nem tartom célravezetőnek ! Ez durvítja az erkölcsöket, amelyek egyébként is eléggé durvák nálunk. Olyan büntetési nemeket kell alkalmazni, amelyek amellett, hogy megtorlók, a jövőre nézve javitó hatással birnak. Usetty Ferenc : Százak elpusztulnak, és majd «még cirógatjuk az árdrágítókat! Haller József : Nem fogják másodszor megtenni. Rubinek István : Az olyan büntetések, amelyek az emberi méltóságot lealázzák, javitó hatással nem birnak. Én tehát, t. Nemzetgyűlés, minden szigort alkalmazandónak tartok, de nem tartom alkalmazandónak a botbüntetést. Usetty Ferenc : Mi majd megszavazzuk ! Rubinek István : Az nem lehet ! Én mindenesetre előterjesztettem aggályaimat e büntetési nem iránt és hogy a Nemzetgyűlés megszavazza-e, az más kérdés. Igen t. Nemzetgyűlés ! Méltóztassanak megengedni, hogy a törvényjavaslatnak még egy paragrafusához szóljak hozzá, az uzsorabiróság felállításának kérdéséhez. T. Nemzetgyűlés! Akkor, amikor az első hasonló bíróság, a munkaügyi bíróság állíttatott fel, örömmel üdvözöltem azt, mint nagy vívmányt. Azóta, sajnos, a tapasztalat meggyőzött arról, hogy bizony a munkaügyi bíróság behozatala nem vívmány volt, hanem visszaesés. Egy példát akarok felhozni, t, Nemzet-