Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-63

454 A Nemzetgyűlés 63. ülése 1920. évi június hó 18-án, pénteken. emelték és hajtották fel az árakat. A termelők és kereskedők, avatatlanok és avatottak — mert, sajnos, a társadalom egyes rétegei kereseti forrásuk csekély volta miatt maguk is rászorultak a kereskedelemre — horribilis mértékben hajtották fel az árakat, nem is gondolva arra, hogy tulaj donképen a bolondok táncát járják, mert amilyen mértékben emelkedett az ő jövedelmük és vagyonuk a maga összegében, ugyanabban a mértékben csökkent annak belső értéke. Hiszen minél inkább irreális lett az áru és az ár közötti természetes viszonylat, annál inkább csökkent a természetes értékmérő, a pénz értéke. Ha tehát vizsgáljuk azokat a dolgokat, amelyek az áraknak ilyen horribilis mértékben való emeléséhez hozzájárultak, illetőleg azt előidézték, azt látjuk, hogy ezek kétfélék. Elsősorban gazdasági eredetűek, amelyek természetes folyományai a háborúnak, másodsorban olyanok, amelyek indokukat az emberi gonoszságban, az emberi lelkiismeretlenségben találják. Amikor a kormány arra határozta el magát, hogy végre radikálisan fog eljárni a drágaság megszüntetése érdekében, akkor mindezekre az indokokra ki kell térnie és intézményes lépéseket kell tennie arra nézve, hogy mindazok az indokok, amelyek előidézői voltak a drágaságnak, ugy a gazdaságiak, mint az emberi erkölcsökbe ütközők és az emberi gonoszságból fakadók, megfelelő módon szanáltassanak. Epen azért üdvözlöm ezt a törvényjavaslatot most, mert azoknak az okoknak szanálását célozza, amelyek az emberi gonoszságból fakadnak. Meg vagyok ugyanis Győződve róla, hogy amennyiben ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik ét, mégis valami kihatással lesz az emberi erkölcsökre, a kereskedelemre, az iparra és a termelésre : azok az okok, amelyek az árdrágítás terén gazdasági eredetűek, részben önmaguktól is meg fognak szűnni ; mondom, csak részben, mert hiszen ezek a velleitások is törvényes intézkedéseket fognak involválni, de részben meg fognak szűnni akkor, ha az iparral, kereskedelemmel és termeléssel foglalkozó egyének a törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedése esetén némi kis erkölcsi javuláson fognak keresztül menni. Üdvözlöm a törvényjavaslatot azért, mert az emberi erkölcsök megjavitását célozza, üdvözlöm azért, mert az egészséges, a keresztény gazdasági erkölcsöknek az ipar, a kereskedelem és az őstermelés életébe való bevitelét célozza, már pedig egészséges gazdasági erkölcsök nélkül teljesen kizártnak tartom azt, hogy a gazdasági élet a régi rendes kerékvágásba kerülhessen. Ami már most magát a törvényjavaslatot érdemi részét illeti, meg vagyok arról Győződve, hogy a kormány helyzete a törvényjavaslatot illetőleg igen nehéz. Igen nehéz azért, mert mig egyrészt oly intézkedéseket kell hoznia és ezt a törvényjavaslatot ugy kell megkonstruálnia, hogy minden egyes visszaélés meggátoltassék, a megtörtént visszaélések pedig megtoroltassanak, addig másrészt vigyázni kell arra, hogy a legitim kereskedelem, amely a maga üdvös tevékenységét az árak kialakulására nézve is folytatja, meg ne háborittassék, hogy el ne következzék az az eset, hogy amint tegnap báró Szterényi József t. képviselőtársam igen helyesen mondotta, a legitim kereskedelem abbahagyja a maga tevékenységét, visszavonuljon és átengedje a teret azoknak a kereskedőknek, alak a 25 botot is be tudják kalkulálni saját áraik kialakításába. Ez a helyzet nagyon nehéz és szerény véleményem szerint csak olymódon lesz megoldható. ha az egyes bűncselekmények, amelyek megtorlását a kormány programmjába vette, a legprecízebb módon körüliratnak. Ha legprecízebb módon körüliratik az, hol végződik a tisztességes kereskedelem és hol a tisztességtelen, és igy állapittatnak meg az egyes bűnesetek kritériumai. Itt szükség van arra, hogy a kereskedő nagyon jól tudja azt, hogy mikor ütközik bele a paragrafusba, hogy a eilgszgorubb határvonal állittassék fel a legitim és illegitim kereskedők közé, hogy a legitim kereskedő is felesleges zaklatásoknak ne legyen kitéve, aminek következtében tevékenységétői visszahúzódjék. A' törvényjavaslat a bűncselekménynek töbféle kategóriáját állítja fel. Felállítja elsősorban az áruuzsora kategóriáját, mondván : »Aki olyan közszükségleti cikkért, amelynek legmagasabb árát a hatóság meg nem szabta, oly árat vagy ellenszolgáltatást követel, köt ki vagy fogad el, amely tekintettel az előállítási, vagy termelési, illetve a beszerzési és egyéb költségekre, valamint az összes egyéb körülményekre, különösen a gazdasági életviszonyaira is a méltányos hasznot meghaladó nyereséget foglal magában, áruuzsorát követ el.« En belátom, hogy az áruuzsorának megállapítása roppant nehéz dolog, merfc az áruuzsoiának nagyon tág tere van, tehát nagyon nehéz megfogalmazni egy olyan körülírást, amely az áruuzsora tényálladékát magában foglalja, azonban ez a meghatározás, szerény nézetem szerint, nagyon is tág és ha figyelembe vesszük azt, hogy bizony magának a törvénynek végrehajtása felett nem angyalok fognak őrködni, hanem nagyon is gyarló emberek, mondhatom, nagyon tág tere lesz a törvény félremagyarázásának és annak, hogy a legitim kereskedelem nagy és felesleges zaklatásoknak legyen kitéve. Egy példát óhajtok felhozni. Vegyük csak a mai magyar valutának óriási árhullámzását és vegyük azt, hogy egy kereskedő most Svájcból árut hozat és azért fizet a mai árak szerint 315 frankos árfolyamon koronát. Mondjuk, hogy csak 10 ponttal változik az árfolyam, ami a mi valutánknál egyáltalában nem mondható nagy változásnak, már is látnunk kell, micsoda, óriási különbözetet foglal ez magában átszámítva a svájci valutára és micsoda tág tere nyilik ilymódon a beszerzési költségek és az árak fogalma megállapításának. Vagy vegyük azt, hogy most én meg vagyok Győződve, hogy amilyen horribilis gyorsasággal emelkedtek az egyes áruk árai, ha nem is oly gyors.