Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-63
452 A Nemzetgyűlés 63. ülése 1920. évi június hó 18-án, pénteken. Egy pillanatig sem akarok oly szinben feltűnni, mint hogy ka én valótlan dolgokat mernék állítani, különösen oly ügyekben, amelyekben az egész nemzet jó kirne vét teszik kockára, amely jó hírnevét alaptalanul vádaskodásokkal már úgyis a legmagasabb fokig bemocskolták az egész világon. Én tudatában vagyok nemzetgyűlési képviselői kötelességemnek s a világért sem óhajtok sem mint agent provocateur szerepelni, sem egy szóval sem többet mondani, mint amennyire feltétlenül szükségem van abban az irányban, hogy mentelmi jogomat megvédjem. Ez a Zachár Zoltán nevű tanító nem mindig tagadta az eset elkövetése után ezt a cselekményt. A felszólalásom utáni negyedik napon ugyanis megjelent nála két szavahihető korrekt úriember, akik előtt beismerte a dolgot s csak azon jajgatott, hogy nem tudja, hogyan szabadul ki a csávából, mert két tűz közé szorították. Ha elismeri a cselekményt, úgymond — akkor Héjjasék fogják agyonverni, ha nem ismeri el, akkor fel fogja akasztatni a törvény, így argumentált. Az volt a végső megjegyzése ezen urak előtt : no, az öreg Zachár még elég okos, majd ki fog addig még találni valamit. Ilyen előzmények után, amikor már tanú is van arra, hogy az illető cselekményét beismerte, valóban naivitás kell ahhoz, hogy az ilyen belső egyesületi kis ügyészségnek, a saját ügyészségüknek elintézését akarja itt a nemzet előtt Sznirecsányi képviselő ur feltálalni, mint olyasmit, amit egyáltalában el lehetne hinni. Mert igaz az, hogy nekem Zachár Zoltán tanítóval volt gazdasági elszámolásom, amennyiben háromezer koronát adtam neki három-négy héttel ezelőtt arra, hogy egy kutásásnál fizesse ki a napszámosoknak a munkáját, ellenben erről még nem számolt el nekem és nem adta vissza az ebből is visszajáró összeget. Én nem is kértem tőle, mert gondoltam, hogy talán még nem fizette ki az összes kifizetendőket ; ellenben, hogy ezen 4000 koronát én, bár tanuk jelen nem létében, kifizettem neki, ezt indirekt utón bizonyítani' tudom, mert mikor megérkeztem a községbe, illetőleg már Kiskőrösön kivettem a pénztárcámat tanuk előtt, akik látták, hogy ezresek vannak benne. Közben Zachárral beszéltem, és amikor kiértem a szőlőbe, ahol a napszámosokat ki kellett fizetnem, már azokat alig tudtam kifizetni, ugy kellett összeszednem az utolsó filléreket, pedig mindössze 1200—1300 korona összegről volt már csak szó. Méltóztassanak türelemmel bevárni ebben a dologban a bírói eljárás 1 befejezését. Feltétlenül bizonyítani fogjuk tudni, hogy nemcsak az én esetemben fordult elő megzsarolás, mert azon a vidéken az én megzsaroltatásom nem az első eset volt ; tudunk mi arról, hogy másokkal is történt ha onló dolog. Ez az egyik dolog, amiben válaszolni óhajtottam Szmrecsányi képviselő urnák. A másik dolog pedig a következő kitétel. Ezt mondotta Szmrecsányi képviselő ur : »Rubinek Gyula minister ur pláne még Drozdyra is hivatkozott, mint klasszikus tanura.« Hát ha nem csalódom, Szmrecsányi képviselő ur valószínűleg itt hivatkozni, illetőleg célozni akart az én személyemmel kapcsolatos vádakra és talán a bűnvádi eljárásra. Én természetesnek is tartom azt, hogy ezt a célzást gyakran felhasználják ellenem és ezt a gyanút állandóan ébren tartják. Azonban fel kell világositanom az igen t. Nemzetgyűlést arról, hogy az én ellenem indított bűnvádi eljárásban az ügyészség a nyomozást már két hónappal ezelőtt megszüntette és ezt a végzést fel küldötte az igazságügyministeriumhoz, de előttem teljesen ismeretlen okból én még ma sem kaptam kezemhez. Ebben az ügyészi megszüntető végzésben 11 oldalon keresztül van előadva az, hogy a proletárdiktatúra alatt mint ellenforradalmár micsoda szerepet töltöttem be s az is be van abban bizonyítva, hogy azt a kommunista iskolát és szakszervezetet én, mint ellenforradalmár, hivatásom teljesítésével robbantottam széjjel. Ha tehát erre óhajtott célozni az igen t. Szmrecsányi képviselő ur, nekem arra kell őt kérnem, ho gy az ilyen célzásoktól tartózkodjék, mert engem különben sem vádoltak sem kommunizmussal tulaj donképen, sem pedig bizonyos pénzösszegek elszámolásával és panamákkal. (Mozgás a jobboldalon.) Ezt jegyezze meg magának Szmrecsányi képviselő ur. Kerekes Mihály: Lépj be az Ébredő Magyarok közé ! Elnök : Barla-Szabó József képviselő ur a házszabályok 215. §-a alapján kivan szólni. Barla-Szabó József : T. Nemzetgyűlés ! Én már tegnap megmondottam azt, hogy ezek az általam itt megismételt vádak igazak-e vagy nem, annak fejtegetése, vitatása, ide a Nemzetgyűlés elé egyáltalában nem tartozik. Sándor Pál : Miért hozza ide ? Barla-Szabó József : Már tegnap megmondottam, hogy Bárczy István képviselőtársunknak a bírósághoz kellett volna mennie már annak idején, Sándor Pál : Ha a minister nem engedte ! Barla-Szabó József : ... annyival is inkább, mert kimagasló köztisztviselői pozíciót töltött be és bér egyénileg lemondhatott a sajtópöriől. . . Ugron Gábor: Mondja ezt Wekerlének Î (Mozgás. Elnök csenget.) Barla-Szabó József : . . . mint Budapest székesfőváros polgármestere tartozott azonban azzal a fővárosnak, hogy a megvádolás szó nélkül ne maradjon. Én polémiába nem bocsátkozom, de ismét fentartom azt, amit tegnap mondottam, hogy ezeknek a dolgoknak tisztázása a bírósághoz tartozik. Tessék Bárczy t, képviselőtársunknak oda fordulni . . . Bárczy István : Nekem nincs szükségem rá ! Barla-Szabó József :... és vonja felelősségre azt, aki ezeket a dolgokat megirta. Ugron Gábor : Aki elmondta, azt nem lehet felelősségre vonni a mentelmi jog miatt 1 (Zaj