Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-62
À Nemzetgyűlés 62. ülése 1920. évi június hó 17-én, csütörtökön. m Elnök (csenget): Kérem Kerekes képviselő urat, ne zavarja állandó közbeszólásokkal a-, szónokot. B. Szterényi József : A magyar kereskedelem hazafiassága nem vonható kétségbe, a magyar kereskedelem beigazolta liazafiságát századokon át és beigazolja ma, hogy a kereskedelem nélkül magyar közgazdaságot képzelni nem lehet. Mi a hatása azonban ennek a kereskedelemellenes irányzatnak ? Ereky Károly : Ez nem kereskedelemellenes irányzat ! B. Szterényi József: Dehogy nem! Ereky Károly: Zsidóellenes, zsidókereskedelemellenes ! Hiszen magyar kereskedelmet akarunk ! B. Szterényi József: Hogyha önnek zsidóellenes is, de kihatásában a magyar kereskedelmet érinti. Méltóztassék zsidóellenesnek nevezni. (Zaj. Elnök csenget.) / Fangler Béla : En is kereskedőcsaládból származom. Csak nem beszélek a kereskedelem ellen. B Szterényi József : T. Nemzetgyűlés ! Mi a hatása ennek a kereskedelemellenes irányzatnak ? Az, hogy a kereskedelem tisztességes eleme félreáll és helyet ad a tisztességtelen elemnek. Ereky Károly : Majd becsukjuk a tisztességtelen elemet! B. Szterényi József: Mi a másik folyománya? Az, hogy a külföld, amely liberális kereskedelmi szellemben él, negligálja ezt az egész országot az egész vonalon, nem ugy bojkottálja, mint a nemzetközi munkásbojkott, — amelyről majd szintén szólok, t — de egyáltalában nem létezőnek tekinti. *Es itt jön most, t. Nemzetgyűlés, a mi kereskedelemellenes irányzatunknak legsúlyosabb pontja. Az a függetlenségi harc, amelyet évtizedeken keresztül folytattak azok, akik az Ausztriával való közösség ellenesei voltak, a függetlenségi és 48-sok, — az a függetlenségi harc teljesen céltalannak bizonyult, dacára mostani függetlenségünknek Béccsel szemben, mert ez a kereskedelemellenes irányzat oly módon növesztette meg Bécsnek kereskedelmi jelentőségét és oly módon növeli napról-napra, amiről önöknek, t. képviselőtársaim, talán sejtelmük sincs, minthogy nem foglalkoznak ezekkel a gazdasági kérdésekkel. Fangler Béla : 1914 előtt nem volt antiszemitizmus ! B. Szterényi József: Nem is 1914 óta fejlődött Bécs, hanem most fejlődik Bécs. Fangler Béla (közbeszól). Elnök (csenget): Kérem Fangler Béla képviselő urat, ne méltóztassék párbeszédet folytatni a szónokkal. A képviselő urnák módjában van feliratkozni ; tessék a szőnyegen lévő tárgyhoz a házszabályok értelmében hozzászólni. B. Szterényi József: T. Nemzetgyűlés! Mikor a boldogult emlékű szerencsétlen koalició idejében a delegáció Bécsben ülésezett és a delegáció elnöke Bécsbe ment, ott olyan nyilatkozatokat tett Barabás Béla, hogy sohasem tudta, hogy Bécs olyan nagy, sohasem hitte, hogy Bécs ilyen világváros. Méltóztassanak elhinni, hogy ha méltóztatnának Bécsbe felmenni és megnéznék Bécset kereskedelmi szempontból, akkor ugyanezt mondhatnák, amiben igen nagy része van annak, hogy a magyar kereskedelem jelentékeny tényezői áttették székhelyüket Budapestről Bécsbe, mert ott folytathatják sikeresebben, nagyobb eredménnyel a maguk kereskedelmi tevékenységét. (Ugy van! jobb felöl. Zaj.) T. Nemzetgyűlés ! A kereskedelemellenes irányzat szempontjából egyik igen t. képviselőtársam az imént közbeszólásképen azt mondotta, hogy valamikor csak kezdeni kell. Hát ez az, amire rá akarok mutatni, hogy a magyar nép gyermekeit rá kell terelni a gazdasági foglalkozásnak kereskedelmi és ipari részére is ... Ujváry Géza : Ne hivatalnokoskodjék ! B. Szterényi József: . . . hogy ne történjék meg az, ami a múltban megtörtént, hogy ahol egy vállalat, egy bank, egy nagyipari vállalat, egy uri osztálybeli magyar keresztény fiatalembert kapott, azt olyan módon fogadták, hogy az a díszkeresztény volt a vállalatban. (Mozgás a jobboldalon.) Ennek meg kell szűnnie. A keresztény társadalomnak rá kell térnie a gazdasági foglalkozás ipari és kereskedelmi ágára is, (Általános helyeslés.) eltekintve attól, hogy az idők nyomorúsága is kényszeríteni fogja reá. Epen azért magunk alatt vágjuk a fát azzal az irányzattal, amely folyton a kereskedelemnek támadásában, gáncsolásában, a magyar kereskedelem jóhirnevének lebecsülésében és a külföld előtt való lekicsinylésében jut kifejezésre. T. Nemzetgyűlés! A harmadik speciális magyar ok, amely a drágaságot nálunk nagy mértékben előidézi, a jogrendnek és jogbiztonságnak az a szomorú lezüllése, amelynek tanúi voltunk a legközelebbi múltban még, amelyet illetőleg azonban a kormány legújabb állásfoglalása és határozott intézkedései remélhetőleg azzal az eredménnyel fognak járni, hogy ezek az állapotok megszűnvén, a külföld előtt egyrészt jó hirnevünk ismét visszaállitattik, de másrészt itt benn az országban a gazdasági tényezők nem. fogják kockázati számitásukba belevonni azt a veszedelmet, amellyel a jogrendnek ez a leromlása jár. Félek azonban, t. Nemzetgyűlés, hogy annál a tisztességtelen elemnél, amely a visszaélésekben bűnös, amely visszaélések nélkül élni nem tud, mert az neki olyan mint a halnak a viz, az az életeleme, büntetésnem, amelyre vonatkozólag az igazságügyminister ur legutóbb törvényjavaslatot terjesztett be: árdrágításban fog kifejezésre jutni, mert a botbüntetés kockázatát árban fogja az illető leszámitolni. (Igaz! Ugy van! Felkiáltások: Vagy asszonyok csinálják !) T. Nemzetgyűlés! Reátérek már most 53*
